AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2013. szeptember 12.

F‑78/13. R. sz. ügy

Stéphane De Loecker

kontra

Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazott – Újrabeosztás – Az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárás – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Hiány”

Tárgy:      Az EUMSZ 278. cikk és az EA 157. cikk, valamint az EAK‑Szerződésre annak 160a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. De Loecker egyrészt a 2013. július 15‑i határozat végrehajtásának 2013. november 15‑éig tartó felfüggesztését kéri, amely határozatban az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szerződéskötésre jogosult hatósága szolgálati érdekből bujumburai (Burundi) állomáshelyéről egy brüsszeli (Belgium) álláshelyre helyezte át, másrészt ugyanezen határozatnak az ideiglenes intézkedés meghozatalával kapcsolatos eljárást lezáró végzés meghozataláig történő felfüggesztését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék S. De Loecker ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – „Fumus boni iuris” – Sürgősség – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher – Nem vagyoni kár, amely nem hozható helyre hatékonyabban ideiglenes intézkedés útján, mint az alapeljárásban – A sürgősség hiánya

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Keresetlevél – Alaki követelmények – A kért intézkedések elrendelését valószínűsítő jogalapok előadása

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, d) pont, és 102. cikk, 2. és 3. §)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének 2. §‑a szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben többek között meg kell jelölni a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedések szükségességét.

A sürgősségre és a kérelem megalapozottságának valószínűsítésére (fumus boni iuris) vonatkozó feltételek kumulatív jellegűek, így az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani, ha e feltételek egyike nem teljesül. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró a fennálló érdekeket szintén mérlegeli.

(lásd a 17. és 18. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑52/08. R. sz., Plasa kontra Bizottság ügyben 2008. július 3‑án hozott végzésének 21. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; F‑104/10. R. sz., de Pretis Cagnodo és Trampuz de Pretis Cagnodo kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott végzésének 16. pontja.

2.      Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja nem a kártérítés biztosítása, hanem az ügy érdemében hozott ítélet teljes hatékonyságának biztosítása. Ez utóbbi cél eléréséhez a kért intézkedéseknek abban az értelemben kell sürgősnek lenniük, hogy a felperes érdekeinek súlyos és helyrehozhatatlan sérelme megakadályozása érdekében, még az ügy érdemében való döntést megelőzően kell őket meghozni és hatályba léptetni.

Egyébiránt az ideiglenes intézkedés elrendelését kérő félnek kell bizonyítania, hogy nem tudja kivárni az alapeljárást, anélkül hogy ne érné az említett jellegű kár.

Ebből következik, hogy sürgősség feltétele hiányzik, ha a kért ideiglenes intézkedések elrendelése nem orvosolhatja nagyobb mértékben az állítólagos nem vagyoni kárt, mint a vitatott határozatnak az érdemi eljárás végén történő esetleges megsemmisítése.

(lásd a 20. és 25. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑65/99. P.(R). sz., Willeme kontra Bizottság ügyben 1999. március 25‑én hozott végzésének 62. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑173/99. R. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 10‑én hozott végzésének 25. pontja; T‑320/02. R. sz., Esch‑Leonhardt és társai kontra EKB ügyben 2002. december 19‑én hozott végzésének 27. pontja; T‑339/03. R. sz., Clotuche kontra Bizottság ügyben 2003. november 25‑én hozott végzésének 24. pontja.

3.      Ahogy az a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének 2. és 3. §‑ával összefüggésben értelmezett 35. cikke 1. §‑ának d) pontjából következik, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek önmagában lehetővé kell tennie az alperes számára az észrevételei megtételét és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a kérelemről való döntéshozatalt, adott esetben a kérelem alátámasztására szolgáló egyéb információk nélkül is; a kérelem alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek ki kell tűnniük az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegéből.

(lásd a 32. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke T‑103/10. P.(R). sz., Parlament kontra U ügyben 2010. április 27‑én hozott végzésének 40. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.