T‑90/11. sz. ügy
Ordre national des pharmaciens (ONP) és társai
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – Az orvosbiológiai vizsgálatok francia piaca – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – Vállalkozások társulása – Szakmai kamara – A helyszíni vizsgálat és a vizsgálat tárgya – Az EUMSZ 101. cikk alkalmazásának feltételei – Cél általi jogsértés – Minimumár és a laboratóriumi csoportok fejlődésének akadályai – Egységes és folyamatos jogsértés – Bizonyítás – Ténybeli értékelési hibák és téves jogalkalmazás – A bírság összege – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás 37. pontja – Korlátlan felülvizsgálat”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2014. december 10.
1. Verseny – Uniós szabályok – Vállalkozás – Fogalom – Gazdasági tevékenység gyakorlása – Közhatalmi jogkörök gyakorlásával összefüggő tevékenységek – Kizártság – Korlátok – Hatáskörrel való visszaélés
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
2. Kartellek – Vállalkozások társulásai által hozott döntések – A vállalkozások társulásának fogalma – Szakmai kamara – Értékelési szempontok – Nemzeti gyógyszerészi kamara – Bennfoglaltság – Versenytorzítás – Közérdekre alapított igazolás – Hiány a jogalkotó által megállapított keretnek a szakmai kamara általi túllépése esetén – A versenyszabályok alkalmazása
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
3. Verseny – Uniós szabályok – A tagállamok azon jogköre, hogy a közegészség védelmére hivatkozva korlátozzák a letelepedés szabadságát – A versenyszabályok magán gazdasági szereplők általi megsértésének megengedhetetlenségére gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 49. cikk, és EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértés tekintetében a Bizottságra háruló bizonyítási teher – A bizonyítási teher terjedelme – A bizonyítékoknak a maguk összességében való értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. és 31. cikk)
5. Kartellek – Vállalkozások társulásai által hozott döntések – Gyógyszerészi kamara – Az uniós jognak megfelelő nemzeti szabályozás által megállapított keretek között való eljárásra vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
6. Kartellek – Vállalkozások társulásai által hozott döntések – Gyógyszerészi kamara – A jogkört túllépve hozott döntések – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A szóban forgó jogsértések jogi minősítésének elvégzése nélkül a helyszíni vizsgálat tárgyának és céljának megjelölésére vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
8. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Természetes vagy jogi személyek – A kifogásközlés címzettjeként szereplő olyan vállalkozás, amely a közigazgatási eljárás során nem vitatta a ténybeli és jogi elemeket – A jogorvoslathoz való jog gyakorlásának korlátozása – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk, és 52. cikk, (1) bekezdés)
9. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati hatásköre – Vizsgálat során szerzett információk felhasználása – Korlátok – Vizsgálat során véletlenül felfedett, másik ágazatban tanúsított, versenyszabályokba ütköző magatartásokra vonatkozó vizsgálat megindítása – Megengedhetőség
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
10. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Versenyellenes cél vagy hatás – Értékelési szempontok – Ugyanazon szempontok alkalmazása a megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
11. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenyellenes cél – Megfelelő megállapítás – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
12. Kartellek – Versenytorzítás – A verseny korlátozását célzó megállapodás – Jogszerű célok egyidejű követése – Hatás hiánya – Törvényes feladata határainak a szakmai kamara általi túllépése – A versenyszabályok megsértése
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
13. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Előterjesztett jogalap kiterjesztése – A kiterjesztés hiánya – Elfogadhatatlanság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)
14. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk)
15. Verseny – Bírságok – Bírságot kiszabó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A Bizottság számára a jogsértés súlyának és időtartamának megítélését lehetővé tévő elemek megjelölése – Megfelelő megjelölés
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 261. cikk és EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 31. cikk)
16. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A Bizottság mérlegelési jogköre – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy tartsa magát a korábbi határozathozatali gyakorlatához – Hiány
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
17. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság elrettentő jellege – Elrettentő hatás mind a jogsértő vállalkozás, mind harmadik felek tekintetében
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
18. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
19. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A piacra gyakorolt tényleges hatás figyelembevételének kötelezettsége – Hiány – A jogsértés jellegén alapuló szempont elsődleges szerepe
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
20. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Enyhítő körülmények – A hatóságoknak a kifogásolt magatartást befolyásoló fellépései
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
21. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás pénzügyi helyzetének figyelembevételére vonatkozó kötelezettség – Hiány – A vállalkozás valós fizetőképessége sajátos társadalmi környezetben – Figyelembevétel
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)
1. A versenyjog területén az olyan tevékenység, amely jellegénél, a rá vonatkozó szabályoknál és tárgyánál fogva a gazdasági tevékenység körén kívül esik, vagy a közhatalmi jogkörök gyakorlásával függ össze, nem tartozik a Szerződésben foglalt versenyszabályok hatálya alá. Valamely szakmai kamara fegyelmi jogkörét illetően azonban az ilyen jogkör fennállása nem nyújthat abszolút védelmet minden, versenykorlátozó magatartásra vonatkozó kifogással szemben, mivel az ilyen jogkör nyilvánvalóan nem megfelelő gyakorlása mindenképpen hatáskörrel való visszaélést valósítana meg.
(vö. 36., 197., 207. pont)
2. Nem tartozik szükségképpen az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá valamennyi olyan, vállalkozások társulása által hozott döntés, amely korlátozza a felek vagy az egyik fél cselekvési szabadságát. Ennek a rendelkezésnek egyedi esetben történő alkalmazásakor ugyanis mindenekelőtt azt az általános hátteret kell figyelembe venni, amelyben a vállalkozások társulása meghozta a döntést, vagy amelyben az kifejti a hatásait, és különösen a célkitűzéseit kell megvizsgálni. Azt is meg kell továbbá vizsgálni, hogy a döntésből eredő versenykorlátozó hatások elválaszthatatlanul kapcsolódnak‑e az említett célkitűzések eléréséhez. A közérdekű indokok, különösen a szakma helyes gyakorlásához fűződő érdek, ugyanis igazolhatják az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése bizonyos versenykorlátozásokra való alkalmazásának hiányát, amennyiben e korlátozások szükségesek. E tekintetben az olyan gyógyszerészeket tömörítő szakmai kamara fellépésének, akiknek legalább egy része gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozásnak minősíthető, a jogalkotó és a hatóságok által kialakított jogszabályi kereten belül kell maradnia, mivel a kamara maga nem rendelkezik szabályozási jogkörrel.
Ennélfogva, amikor e kamara bizonyos stratégia keretében a jogszabályi szövegek szó szerinti értelmével ellentétes értelmezés alapján jár el, sőt e szövegek leginkább megszorító értelmezését fogadja el, magatartásai nem kerülhetnek ki az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alól azon érv alapján, miszerint azok szorosan összefüggnek valamely jogszerű célkitűzés követésével. Valamely magánszemélyek képviseletét ellátó szervnek ugyanis nem feladata, hogy valamely csoport érdekének védelme érdekében kiterjessze a törvény által biztosított védelem körét, miközben a jogalkotó meghatározta a nyújtott védelem határait, és lehetőséget hagyott bizonyos versenyre.
(vö. 37., 38., 40., 41., 347. pont)
3. A tagállamok azon jogkörének elismerése, hogy a közegészség védelmére hivatkozva korlátozzák a letelepedés szabadságát, nem jogosítja fel a magánszereplőket vagy az azokat képviselő szerveket arra, hogy megsértsék a Szerződés versenyjogi szabályait azáltal, hogy olyan versenykorlátozásokat alkalmaznak, amelyeket maga az állam nem ír elő.
(vö. 49. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 53–57., 61. pont)
5. A versenyszabályok alkalmazása területén, amikor a nemzeti jogalkotó arra az álláspontra helyezkedett, hogy valamely szakma függetlenségét kellően garantálni képes két biztosíték együttes alkalmazása, azaz egyrészt a szabadfoglalkozásúak társaságának tőkéjében a szakmán kívüli személyek részesedéseinek 25%‑ra történő korlátozása, valamint másrészt az, hogy a szavazati jogok többségével a szakmájukat a szabadfoglalkozásúak társasága keretén belül gyakorló személyek rendelkeznek, a gyógyszerészi kamarának e korlátok között kellett eljárnia, mivel a szakmai függetlenség elve nem szolgálhat ürügyként arra, hogy a törvénynek megfelelő struktúrák esetében korlátozzák a szabadfoglalkozásúak társaságának tőkéjében való részvételt. Ebből következik, hogy e kamara beavatkozásai, amely kamara szisztematikusan úgy döntött, hogy a piacnak a laboratóriumi csoportok számára való megnyitása tekintetében a legkedvezőtlenebb értelmezést követi, túlzott jelleget öltenek.
Ugyanígy a megosztás technikájának alkalmazását illetően, amely technika abban áll, hogy a szabadfoglalkozásúak társaságának részesedései feletti tulajdonjogot felosztják haszonélvezetre, amely biztosítja a nyereség felhasználásával kapcsolatos szavazati jogot és az osztalékhoz való jogot, valamint haszonélvezettel terhelt tulajdonjogra, e kamara olyan elvi álláspontot képvisel, amely nem felel meg az alkalmazandó jogi keretnek, és amely következtében a törvénynek megfelelő konstrukciókkal szemben lép fel, amikor megköveteli, hogy a létesítő okirat a tőkerészesedéstől függetlenül ne tartalmazzon semmilyen, megosztásra való hivatkozást.
(vö. 89., 91., 100., 110., 125., 126. pont)
6. A versenyszabályok alkalmazása területén olyan nemzeti jogi háttérre tekintettel, amely – vitán kívül – értelmezésre szorulhat, a gyógyszerészi kamara nem tartja tiszteletben jogköreinek korlátait akkor, amikor magának tulajdonít bizonyos szabályozási jogkört, és megnehezíti azon szabadfoglalkozásúak társaságainak kötelezettségeit, amelyek élni kívánnak a tőkéjük megnyitásának törvényes lehetőségével, különösen amikor ismételten és a törvény általa való sajátos értelmezésére támaszkodva megköveteli, hogy a valamely csoport keretében eljáró ilyen társaságok tőkéjében bekövetkező részvénymozgásokat jelentsék be neki, és ennek megtagadása esetén panasszal él, és szisztematikusan fegyelmi eljárásokat indít az érintett társaságokkal szemben, továbbá a dokumentumokból egy arra irányuló stratégia tűnik ki, hogy megpróbálják megakadályozni a laboratóriumi csoportok piacra való betörését.
(vö. 170., 180., 186., 192. pont)
7. A versenyszabályok végrehajtása területén az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése a Bizottságot a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok vonatkozásában terhelő indokolási kötelezettséget ír elő, amely rendelkezés szerint a vizsgálat e szakaszában érintett vállalkozások védelemhez való jogának biztosítása érdekében e határozatban meg kell jelölni a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját. E tekintetben, noha a Bizottságnak a lehető legpontosabban meg kell jelölnie az általa vizsgálni kívánt feltételezéseket, nem köteles a szóban forgó jogsértések pontos jogi minősítését elvégezni. A Bizottság csak a feltételezett jogsértés lényegi jellemzőit köteles ismertetni, mivel még nem állnak rendelkezésére a konkrét jogi értékeléshez szükséges pontos információk, és először még ellenőriznie kell gyanújának helytállóságát, valamint a bekövetkezett tények hatókörét.
(vö. 219–221., 231. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 223. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 235. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 305. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 307–310. pont)
12. Olyan gazdasági és jogi környezetben, amelyet az orvosbiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatások oly módon szabályozott és védett piaca jellemez, amely a laboratóriumok között, illetve laboratóriumok és kórházi létesítmények vagy társadalombiztosítási szervezetek között az üzemorvoslás keretében elvégzett vizsgálatok után nyújtott engedmények révén csak korlátozott lehetőséget enged az árversenynek, a gyógyszerészi kamarának a piaci árak rögzítésére irányuló döntései és magatartásai az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésébe ütköző versenyellenes céllal bírnak, anélkül hogy bizonyítani kellene a piacra gyakorolt tényleges hatásaikat. E körülmények között nem lehet arra hivatkozni, hogy a kamarának az engedményekkel kapcsolatosan követett célkitűzése az, hogy megvédje a közegészséget úgy, hogy biztosítja a biológus‑gyógyszerész szakmai függetlensége elvének tiszteletben tartását, mivel a kamara engedményekkel kapcsolatos fellépése a jogi keret kiterjesztő értelmezésén alapul. Mindenesetre azon tény, hogy a kamara jogszerű célt követhetett, nem zárja ki azt, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy az engedmények területén való fellépésének versenykorlátozó célja van.
(vö. 322., 327, 346., 347. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 334–342. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 351–353. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 356. pont)
16. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 359., 360. pont)
17. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 362. pont)
18. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 359., 361., 365., 369. pont)
19. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 370., 371. pont)
20. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 375–382. pont)
21. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 384–388. pont)