Language of document :

A Törvényszék (kibővített nyolcadik tanács) T-420/17. sz., Portigon AG kontra Egységes Szanálási Testület ügyben 2020. szeptember 23-án hozott ítélete ellen az Egységes Szanálási Testület által 2020. december 4-én benyújtott fellebbezés

(C-664/20. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Egységes Szanálási Testület (ESZT) (képviselők: P. A. Messina és J. Kerlin meghatalmazottak, valamint H.–G. Kamann, F. Louis és P. Gey Rechtsanwälte)

A többi fél az eljárásban: Portigon AG, Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2020. szeptember 23-i Portigon kontra Egységes Szanálási Testület ítéletét (T-420/17, EU:T:2020:438);

utasítsa el a megsemmisítés iránti keresetet;

az ellenérdekű felet kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: A Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikke (3) bekezdésének megsértése, a bizonyítékok elferdítése és az ESZT tisztességes eljáráshoz való jogának megsértése

Először is az ESZT azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta az eljárási szabályzata 85. cikkének (3) bekezdését, amikor úgy ítélte meg, hogy az ESZT nem megfelelően hitelesítette az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2017. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló 2017. április 11-i határozatát (SRB/ES/SRF/2017/05) (vitatott határozat), mivel az ESZT által a tárgyaláson e tekintetben előterjesztett bizonyítékok elfogadhatatlanok. E tekintetben először is az ESZT azt állítja, hogy indokolt volt a tárgyaláson a vitatott határozat szabályszerű hitelesítésére vonatkozó bizonyítékok előterjesztése, mivel a hitelesítés hiányának kérdése korábban nem képezte tárgyát sem az írásbeli eljárásnak, sem pedig pervezető intézkedéseknek, illetve bizonyításfelvétel elrendelésének a Törvényszék részéről. Az ESZT másodszor azt állítja, hogy a Törvényszék azáltal, hogy figyelmen kívül hagyta e bizonyítékokat, valamint annak megállapításával, hogy e bizonyítékok, még ha elfogadhatók is, nem megalapozottak, elferdítette a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Ezenkívül a Törvényszék annak megállapításával, hogy mindenesetre a bizonyítékok nem mutatnak elválaszthatatlan kapcsolatot az ESZT elnöke által aláírt továbbítási jegyzék és a megtámadott határozat melléklete között, a Törvényszék nem vette figyelembe a továbbítási jegyzéken szereplő referenciaszámot, amelynek révén a továbbítási jegyzék elválaszthatatlanul kapcsolódik az elektronikus aktához, amely a maga részéről tartalmazza a megtámadott határozatot és annak mellékletét. Harmadszor, az ESZT azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát azzal, hogy a hitelesítés hiányának problematikáját a tárgyalást megelőzően nem vetette fel, mivel nem adott lehetőséget az ESZT számára, hogy a Portigon megalapozatlan állításaira a tárgyalást megelőzően írásban adjon választ, és mivel nem fogadta el az ESZT arra vonatkozó felajánlását, hogy egyéb bizonyítékokat terjesszen elő, és soha nem jelezte az ESZT-nek, hogy a bizonyítékokat elégtelennek tartja.

Második jogalap: Az EUMSZ 296. cikk megsértése

Másodszor, az ESZT azt állítja továbbá, hogy a Törvényszék túlértékelte az EUMSZ 296. cikkből és az Alapjogi Charta 47. cikkéből eredő követelményeket, amikor megállapította, hogy a vitatott határozat indokolása nem megfelelő, mivel a Portigon nem tudta az abban foglalt számítást teljeskörűen leellenőrizni. A fellebbező szerint a Törvényszéknek nem sikerült összhangba hoznia e követelményeket – a megtámadott ítéletben nem említett – EUMSZ 339. cikkből és más uniós jogi elvekből eredő titoktartási kötelezettséggel. Az (EU) 2015/63 rendelet,1 amely a hozzájárulások kiszámításának alapját képezi, és amelynek érvényességét a Portigon nem támadta, arányos egyensúlyt teremt az átláthatóság elve, a szakmai titoktartási kötelezettség és az e rendelet által követett egyéb célok között, mégpedig különösen az Egységes Szanálási Alap finanszírozásához való hozzájárulás bizonyos célszintjének elérése, valamint a hozzájárulások valamennyi érintett intézménytől történő méltányos és arányos módon való beszedése között. Az ESZT a megtámadott határozat indokolása során tiszteletben tartotta ezt a szabályozási keretet, és ezáltal teljesítette a vitatott határozat megfelelő indokolására vonatkozó kötelezettségét.

____________

1 A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).