A Szegedi Törvényszék (Magyarország) által 2023. július 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Határ Diszkont Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-427/23. sz. ügy, Határ Diszkont)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Szegedi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: Határ Diszkont Kft.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv¹ (a továbbiakban: héairányelv) 1. cikk (2) bekezdésével, 2. cikk (1) bekezdés c) pontjával, 78. cikkével, valamint 146. cikk (1) bekezdés e) pontjával az a tagállami gyakorlat, amely a külföldi utasnak járó héa-visszatérítésnek – a héa visszaigénylésére rendszeresített lapok kiállításától a héa visszatérítéséig terjedő adminisztratív lépéseket magában foglaló – ügykezelését az adómentes termékértékesítéstől elkülönülő, önálló szolgáltatásként kezeli, amely után az általános szabályok szerinti héát kell felszámítani és megfizetni, olyan körülmények között, hogy a visszatérítendő héa százalékos mértékében meghatározott ügykezelési díj felszámítása és kiszámlázása a termékek értékesítésétől és kiszámlázásától eltérő, a termékek ellenértékének vevő általi megfizetését és a 3. országba történő kiléptetését követő időpontban, a héa-visszatérítéssel egyidőben történik?

Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, összeegyeztethető-e a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés d) pontjával az a tagállami gyakorlat, amely szerint a külföldi utasok részére végzett termékértékesítést követően az áfavisszatérítés ügykezeléséért fizetendő díj nem minősül „fizetésre, követelésre vonatkozó ügylet” címén adómentesnek?

Az 1. és 2. kérdésre adott igenlő válaszok esetén összeegyeztethető-e a bizalomvédelem elvével mint a közös héarendszer egyik alapelvével az a tagállami gyakorlat, amely szerint az ügykezelési díj után a számlakibocsátónak a héát visszamenőleg is meg kell fizetnie annak ellenére, hogy a számlakibocsátót az ellenőrzést megelőző években az adóhatóság több alkalommal is ellenőrizte, és az ellenőrzések során vizsgálta, de nem kifogásolta azt a gyakorlatát, hogy az ügykezelési díjat héamentesnek kezeli, és a számlakibocsátónak nem adott olyan tartalmú tájékoztatást, amely szerint az a 2007. december 31-ig hatályban volt tagállami szabályozás, amely az adómentes szolgáltatások között kifejezetten nevesítette a „kereskedő által a külföldi utas javára, külön jogszabály szerint végzett adó-visszatérítést”, megváltozott volna?

Az 1–3. kérdésekre adott igenlő válaszok esetén összeegyeztethető-e a héairányelv 73. és 78. cikkében foglaltakkal az a tagállami adóhatósági gyakorlat, miszerint az ügykezelési díjról kiállított számlák adómentes ellenértéke minősül héa-alapnak, amely után az általános szabályok szerinti héát a számlakibocsátónak az adóhatóság határozata alapján meg kell fizetnie annak ellenére, hogy a külföldi utas által megfizetett ellenérték ezt az összeget nem tartalmazta?

____________

¹ HL 2006., L 347., 1. o.