A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2009. július 7.

F‑39/08. sz. ügy

Giorgio Lebedef

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Éves szabadság – Személyzeti képviselőként végzett tevékenység – Félidős kirendelés szakszervezeti képviseleti célokból – A személyzeti szabályzaton alapuló képviseleti tevékenység – Jogosulatlan távolmaradás – Az éves rendes szabadságból történő levonás – A személyzeti szabályzat 60. cikke”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Lebedef a 2007. évi szabadságát 32 nappal csökkentő 2007. május 29‑i, 2007. június 20‑i, 2007. június 28‑i, 2007. július 6‑i határozatok, valamint a 2007. július 26‑án hozott két határozat és a 2007. augusztus 2‑i határozat megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes köteles viselni az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Képviselet – Személyzeti bizottság – Nem kirendelt tisztviselők vagy alkalmazottak részvétele

2.      Tisztviselők – Jogosulatlan távolmaradás – Utólagos rendezés – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 60. cikk)

3.      Tisztviselők – Képviselet – Személyzeti bizottság – A távollét előzetes engedélyeztetésének kötelezettsége

(Személyzeti szabályzat, 60. cikk)

4.      Tisztviselők – Hiány – Felülvizsgálati jogkör

1.      Nem lehetséges, és nem is kívánatos, hogy a személyi állomány képviseletét kizárólag kirendelt tisztviselők vagy alkalmazottak lássák el, függetlenül attól, hogy munkaidejük 50 vagy 100%‑ában teszik‑e ezt. Nyilvánvaló érdek fűződik ahhoz, hogy a személyi állomány képviseletét részben kirendelésen nem lévő személyi állomány lássa el. Mindemellett az előző pontban hivatkozott rendszer, amely a kirendeléseket kizárólag bizonyos, személyi állományt képviselő személyekre ruházza, magában foglalja, hogy a nem kirendelt tisztviselők vagy alkalmazottak esetében a személyi állomány képviseletében való részvétel eseti jellegű, és hogy féléves vagy negyedéves alapon számolva a munkaidő viszonylagosan kis részét teszi ki.

Noha a személyi állomány képviseletében való részvétel esetén az „eseti” jelleg pontos meghatározása, valamint az erre fordított idő pontos százalékos meghatározása természeténél fogva lehetetlen, és mindig csak esetről esetre végezhető el, a Bizottság és a szakszervezetek, valamint szakmai szervezetek között létrejött különböző megállapodások által bevezetett rendszer megkerülését jelenti, ha elfogadjuk, hogy egy kirendelésen nem lévő tisztviselő vagy alkalmazott a személyi állomány képviseletére fordítsa szinte a teljes, vagy a teljes munkaidejét úgy, hogy csak kevés, vagy akár semennyi munkaidőt nem tölt a beosztása szerinti szervezeti egységben, és az adott ügy körülményeitől függően ez joggal való visszaélésnek minősülhet, melyet a közösségi bíróság adott esetben szankcionálhat.

(lásd a 49. és 50. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑222/95. sz., Angelini kontra Bizottság ügyben 1997. december 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑491. o. és II‑1277. o.) 35. és 36. pontja; T‑57/96., Costantini kontra Bizottság ügyben, 1997. december 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑495. o. és II‑1293. o.) 28. és 29. pontja; T‑95/98. DEP. sz., Gogos kontra Bizottság ügyben 2001. június 12‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑123. o. és II‑571. o.) 24. pontja.

2.      Előzetes engedély iránti kérelem hiányában vagy legalábbis a távollétről való előzetes tájékoztatás hiányában a tisztviselő távolmaradásának utólagos igazolására a személyzeti szabályzat 60. cikke értelmében kizárólag betegség vagy baleset esetén kerülhet sor; mindenesetre, még utólagos igazolások bemutatása esetén is, az illetékes adminisztrációnak rendelkeznie kell bizonyos felülvizsgálati joggal, és meg kell tudnia vizsgálni valamely jogosulatlannak minősített távolmaradás utólagos rendezésének megalapozottságát.

(lásd az 55. pontot)

3.      Még ha bizonyos körülmények között gyakorlati nehézségek vagy bizalmas jellegű kötelezettségek meg is akadályozhatják a személyzeti képviselőket az egységvezetőjüktől történő előzetes engedélykérés (vagy legalábbis előzetes értesítés) kötelezettségének teljesítésében, különösen a bizalmas jelleg kérdését illetően – és eltekintve attól a ténytől, hogy a személyi állomány képviseletével kapcsolatos számos információ, így a hivatalos ülések helyszínére, időpontjára és résztvevőire vonatkozó információk nem bizalmas jellegűek, így a bizalmas jelleg csak tevékenységeinek bizonyos részére vonatkozik –, a személyzeti képviselő még bizalmas kérdések esetében is közölhet a felettesével olyan általános, nem bizalmas jellegű információkat, mint amilyen egy ülés hozzávetőleges időtartama.

Másfelől a beosztás szerinti szervezeti egység általános és felületes tudomása a tisztviselő személyi állomány képviseletében végzett tevékenységéről nem minősülhet előzetes értesítésnek, és főleg nem a felettes előzetes engedélyének.

(lásd az 57. és 58. pontot)

4.      Olyan tisztviselőről lévén szó, aki két hierarchikus szervezethez tartozik, az egyik a személyi állomány képviselete a szakszervezeti képviselőként végzett tevékenységei tekintetében, a másik a beosztása szerinti szervezeti egység, még ha a személyi állomány képviselete illetékes is a felperes szakszervezeti kirendelésével összefüggő távolmaradásainak ellenőrzésére, ez nem mondható el a beosztása szerinti szervezeti egységben töltendő munkaidejével összefüggő távolmaradásokról, amelyek tekintetében egyedül ez utóbbi illetékes.

(lásd az 59. pontot)