T‑274/02. sz. ügy

Ritek Corp. et Prodisc Technology Inc.

kontra

az Európai Közösségek Tanácsa

„Dömping – Tajvanról származó írható kompaktlemezek – A dömpingkülönbözet meghatározása – Az aszimmetrikus számítási módszer választása – Az exportárak vásárlónként, területenként vagy időszakonként eltérő alakítása – A nulla érték alkalmazása”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet

(384/96 tanácsi rendelet, 2. cikk, (11) bekezdés)

2.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet

(384/96 tanácsi rendelet, 2. cikk)

3.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet

(384/96 tanácsi rendelet, 2. cikk, (11) bekezdés)

4.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet

(Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás [az 1994‑es dömpingellenes kódex], 2.4.2. cikk, 384/96 tanácsi rendelet, 2. cikk, (11) bekezdés)

5.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet

(384/96 tanácsi rendelet, 2. cikk, (11) bekezdés)

1.      A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés terén az aszimmetrikus módszer célja a gyakorolt dömping teljes mértékének feltárása azokban az esetekben, ahol megállapítható az exportárak alakításában való eltérés – bármi legyen is ennek oka –, és a másik két módszer ezt nem tenné lehetővé. Az, hogy fennállt‑e az exportárak vásárlónként eltérő alakítása, teljesen objektív kérdés, és ennélfogva független attól, hogy e helyzet alapjául csalási szándék szolgált‑e, vagy sem. A szándék bizonyításának megkövetelése megakadályozná az aszimmetrikus módszer alkalmazását azokban az esetekben, ahol csak e módszer tudná a gyakorolt dömping teljes mértékét bemutatni, és ennélfogva – a dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében nem szereplő feltétel megállapításával – megakadályozná e rendelkezés megfelelő működését.

Ez nem von le semmit abból, hogy a dömping lehet szándékos cselekedet, és leplezési kísérletek tárgya, ennélfogva az exportárak alakításában való megállapított eltérés lehet az exportőrök taktikájának eredménye. Éppen ellenkezőleg: semmi sem bizonyítja, hogy az aszimmetrikus módszert csupán a szándékosan álcázott dömping esetei ellen írták elő. Az aszimmetrikus módszer alkalmazása ugyanis nem attól függ, hogy az intézmények megállapítanak‑e dömping álcázására irányuló szándékot, hanem csupán annak megállapításától, hogy a szimmetrikus módszerek alkalmazása technikailag „álcázná” vagy akár „elfedné” a dömping teljes mértékét, azaz nem tenné lehetővé annak megfelelő értékelését.

Ezt alátámasztja az a tény, hogy a szándék fogalma általánosságban idegen a dömpingellenes szabályozástól. Az alaprendelet sehol sem követeli meg, hogy az intézmények a dömping vagy a kár megállapításához bizonyítsák a szándékot.

(vö. 54–55., 58. pont)

2.      A dömping megállapítása, amely az első lépés annak vizsgálatakor, hogy ki kell‑e vetni dömpingellenes vámot, a rendes érték és az exportárak tisztán objektív összehasonlításán alapul. A 384/96 dömpingellenes alaprendelet 2. cikkével összhangban végzett összehasonlítás az érintett vállalkozások könyvviteli és gazdasági adatainak vizsgálatán alapul, és semmi esetre sem terjed ki a belföldi árak és az exportárak adott szintje okainak kutatására. Azok az okok, amelyek miatt valamely exportőr a saját belföldi piacán az előállítási költségeinél alacsonyabb áron, illetve a Közösségben a rendes értéknél alacsonyabb áron kínálja termékeit, nem relevánsak a dömping kiszámításánál. Az exportőr nem hivatkozhat tehát arra, hogy a ténylegesen alkalmazott belföldi árakat kell figyelembe venni, és nem egy kialakított rendes értéket, azon az alapon, hogy az exportőr a versenytársak által az árra gyakorolt nyomás miatt kényszerült az előállítási költségeinél alacsonyabb áron kínálni termékeit a belföldi piacon. A dömping fennállása azon az alapon sem vitatható, hogy a közösségi árak szintje kényszerítette ki a rendes érték alatti exportot.

(vö. 59. pont)

3.      A kereskedelempolitikai védintézkedések terén a közösségi intézmények az általuk vizsgálandó gazdasági, politikai és jogi helyzetek összetettsége okán széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Következésképpen a közösségi bíróságnak arra kell korlátoznia az intézmények értékelése tekintetében végzett felülvizsgálatát, hogy betartották‑e az eljárási szabályokat, a vitatott módszerválasztást megalapozó tények megfelelnek‑e a valóságnak, valamint nem történt‑e nyilvánvaló hiba e tények értékelésében, illetve nem történt‑e hatáskörrel való visszaélés.

E tekintetben a 384/96 dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (11) bekezdése rendelkezéseinek, különösen az aszimmetrikus módszer alkalmazása – a szimmetrikus módszereknek a gyakorolt dömping teljes mértékének feltárását illető alkalmatlanságára vonatkozó – második feltételének az intézmények általi végrehajtása ezen intézmények részéről végzett összetett gazdasági értékelést foglal magában.

Végül az intézmények az alaprendelet keretében rájuk ruházott mérlegelési jogkör gyakorlásakor nem kötelesek részletesen és előre kifejteni a feltételeket, amelyeket adott esetben alkalmazni kívánnak, még abban az esetben sem, ha az intézmények új elvi lehetőségeket fogalmaznak meg.

(vö. 80–82., 86. pont)

4.      A nulla érték alkalmazása az a művelet, amellyel a negatív összegű dömpingkülönbözetet – amely a rendes értéknél magasabb árú kivitelnek a jele – nullának veszik, annak elkerülése végett, hogy e negatív dömpingkülönbözet figyelembevétele elleplezze a máshol gyakorolt pozitív dömpinget. Jóllehet sem az 1994‑es GATT dömpingellenes kódex, sem a 384/96 dömpingellenes alaprendelet nem említi a nulla érték alkalmazását, azt az importáló országok és a vámuniók, köztük az Európai Közösségek szokásosan használják.

Az aszimmetrikus módszer keretében történő alkalmazását sem az 1994‑es dömpingellenes kódex 2.4.2. cikkének megfogalmazása, sem az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése nem tiltja.

(vö. 97., 103. pont)

5.      A 384/96 dömpingellenes alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdése három lehetséges módszert határoz meg a dömpingkülönbözet kiszámítására, amelyek közül kettő – a szimmetrikus módszerek – általánosan használtak, míg egy – az aszimmetrikus módszer – a különleges esetekre vonatkozik. Az exportárak vásárlók, régiók vagy időszakok szerinti eltérő alakításának megvalósulása csupán az egyik feltétele az aszimmetrikus módszer alkalmazásának. E feltétel meghatározása semmi esetre sem hivatott lehetővé tenni az intézmények számára a vizsgálati időszak vásárlók, régiók vagy időszakok szerinti felosztását annak érdekében, hogy e vásárlók, e régiók, illetve ezen időszakok tekintetében együttesen alkalmazzanak különböző számítási módszereket. Az intézmények nem alkalmazhatják együtt a dömpingkülönbözet kiszámításának különböző módszereit.

(vö. 113. pont)