A Törvényszék (kibővített hetedik tanács) T-610/19. sz., Deutsche Telekom AG kontra Európai Bizottság ügyben 2022. január 19-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2022. március 28-án benyújtott fellebbezés
(C-221/22. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: D. Calleja Crespo, B. Martenczuk, N. Khan, P. Rossi, L. Wildpanner meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: Deutsche Telekom AG
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-610/19. sz. ügyben 2022. január 19-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben az helyt ad a Deutsche Telekom AG keresetének;
a jogvita lezáratlan kérdéseiről maga hozzon határozatot; vagy
másodlagosan, a jogvitát a még el nem bírált részében újabb határozathozatal céljából utalja vissza a Törvényszékhez;
a Deutsche Telekom AG-t kötelezze a jelen eljárásban és a Törvényszék előtti eljárásban felmerült összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés, amelynek az Európai Bizottság alapvető jelentőséget tulajdonít az EUMSZ 266. cikk értelmezése és alkalmazása szempontjából, lényegében a Bizottság azon kötelezettségének kérdésével kapcsolatos, hogy a versenyjog alapján kiszabott valamely bírság után annak visszatérítése esetén kamatot fizessen. A Bizottság határozatát követően a Deutsche Telekom AG az EUMSZ 102. cikk szerinti piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt ideiglenesen megfizetett egy bírságot, amelyet azonban később az Európai Unió Törvényszéke csökkentett.1 A Bizottság most a Törvényszék által a megtámadott ítéletben vele szemben megállapított azon kötelezettséget vitatja, hogy a Printeos ítélkezési gyakorlat2 értelmében szankciós jellegű késedelmi kamatot fizessen a bírság visszatérítendő része után.
Első fellebbezési jogalapjával a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor abból indult ki, hogy a versenyjog területén valamely bírság bírói úton történő csökkentése esetén a Bizottságot az EUMSZ 266. cikk alapján abszolút és feltétlen kötelezettség terheli arra vonatkozóan, hogy a bírság ideiglenes megfizetésének időpontjától kezdve szankciós jellegű késedelmi kamatot fizessen.
Ezzel összefüggésben a Bizottság különösen az alábbiakat adja elő:
A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 266. cikket, amikor nem fizetett késedelmi kamatot a Deutsche Telekom AG által követelt mértékben (az első fellebbezési jogalap első része).
A megtámadott ítélet ellentmondásban áll az uniós bíróságok által a Bizottság kontra Printeos ítéletet megelőzően kialakított ítélkezési gyakorlattal (az első fellebbezési jogalap második része).
Ezenkívül az ítéletek teljesítéseképpen fizetendő kamatokat a másodlagos uniós jog szabályozza, a Törvényszéknek pedig e másodlagos uniós jogot kellett volna alkalmaznia, vagy érvénytelennek kellett volna nyilvánítania a másodlagos uniós jogot (az első fellebbezési jogalap harmadik része).
Az EUMSZ 340. cikk szerinti kártérítési kereset feltételei nem teljesülnek, így a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor kártérítés címén ítélte meg a késedelmi kamatokat (az első fellebbezési jogalap negyedik része).
Az ítéletek ex tunc hatálya nem jelenti azt, hogy a késedelmi kamatot a bírság érintett vállalkozás általi ideiglenes megfizetésének időpontjától kelljen megfizetni (az első fellebbezési jogalap ötödik része).
A megtámadott ítélet értelmében vett késedelmi kamatok megfizetése ellentétes a bírságok elrettentő hatásával (az első fellebbezési jogalap hatodik része).
Második fellebbezési jogalapjával a Bizottság az első fellebbezési jogalapjának elutasítása esetére azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor abból indult ki, hogy a Bizottság által fizetendő kamatláb az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet1 83. cikke (2) bekezdésének b) pontjával való analógia útján az Európai Központi Bank által alkalmazott, 3,5 százalékponttal növelt refinanszírozási kamatlábnak felel meg.
____________
1 2018. december 13-i Deutsche Telekom kontra Bizottság ítélet (T‑827/14, EU:T:2018:930).
1 2021. január 20-i Bizottság kontra Printeos ítélet (C-301/19 P, EU:C:2021:39).
1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2012. L 362., 1. o.).