T‑285/08. sz. ügy

Securvita – Gesellschaft zur Entwicklung alternativer Versicherungskonzepte mbH

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A Natur-Aktien-Index közösségi szóvédjegy bejelentése – Feltétlen kizáró ok – Megkülönböztető képesség hiánya – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja) – Megváltoztatás iránti kérelem – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset – Az Elsőfokú Bíróság hatásköre – Az OHIM határozatának megváltoztatása – A fellebbezési tanácsnak biztosított hatáskörökre tekintettel történő értékelés

(40/94 tanácsi rendelet, 45. cikk, 62. cikk, (1) bekezdés, 63. cikk, (3) bekezdés, 126. cikk és 127. cikk, (1) bekezdés)

Nyilvánvalóan elfogadhatatlan az arra irányuló kereseti kérelem, hogy az Elsőfokú Bíróság úgy módosítsa a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) valamely fellebbezési tanácsának előtte megtámadott határozatát, hogy az rendelje el bejelentett védjegynek az OHIM‑nál közösségi védjegyként történő lajstromozását, vagy hogy lajstromozzák az említett védjegyet.

Az ilyen kereseti kérelem a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 63. cikkének (3) bekezdése értelmében vett megváltoztatás iránti kérelemnek minősül. E tekintetben az Elsőfokú Bíróságnak a határozat megváltoztatására vonatkozó hatásköre arra irányul, hogy olyan határozatot hozzon, amilyet a fellebbezési tanácsnak a 40/94 rendelet rendelkezéseinek megfelelően hoznia kellett volna. Következésképpen az arra irányuló kereseti kérelem elfogadhatóságát, hogy az Elsőfokú Bíróság módosítsa a fellebbezési tanács határozatát, azon hatáskörök fényében kell értékelni, amelyeket a 40/94 rendelet a fellebbezési tanácsra ruház.

Márpedig, először is a 40/94 rendelet 62. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy a fellebbezési tanácsnak nincs hatásköre utasítani azt a szervezeti egységet, amelynek a határozatát megvizsgálta. E rendelkezés értelmében ugyanis az ugyanezen rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében említett szervezeti egység határozatával szemben benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálatát követően a fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja ehhez a szervezeti egységhez új eljárásra.

Másrészt az elbíráló vagy a felszólalási osztály határozataival szemben a 40/94 rendelet 57. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott fellebbezések keretében a fellebbezési tanács a közösségi védjegy lajstromozására irányuló kérelemre vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel. A közösségi védjegy lajstromozása abból a megállapításból következik, hogy a 40/94 rendelet 45. cikkében előírt feltételek teljesültek, azzal azonban, hogy az OHIM‑nak a közösségi védjegy lajstromozására hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei e tekintetben nem hoznak olyan formális határozatot, amely fellebbezés tárgya lehet. A 40/94 rendelet 45. cikkének, 126. cikkének és 127. cikke (1) bekezdésének a rendelkezéseiből következik ugyanis, hogy az elbírálóra és a felszólalási osztályra ruházott hatáskörök nem annak megállapítására vonatkoznak, hogy valamely közösségi védjegy lajstromozásának a 40/94 rendelet 45. cikkében előírt valamennyi feltétele teljesül‑e. Ilyen körülmények között a 40/94 rendelet 62. cikkének (1) bekezdésére tekintettel a fellebbezési tanácsnak nincs hatásköre a védjegy lajstromozásáról dönteni. Következésképpen az Elsőfokú Bíróságnak sem feladata az, hogy az ilyen kérelemről határozzon.

(vö. 10–17., 20–24. pont)