Language of document :

2023. október 30-án benyújtott kereset – Bloom kontra Bizottság

(T-1049/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bloom (Párizs, Franciaország) (képviselő: F. Lafforgue ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Bizottság 2023. augusztus 30-i határozatát, amellyel az elutasította az Európai Bizottság 2023. április 5-i levelére vonatkozó, az aarhusi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja értelmében vett belső felülvizsgálat iránti kérelmet, amely levélben a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság tájékoztatta az Indiai-óceáni Tonhalbizottságot (IOTC) arról, hogy az Európai Unió az IOTC-megállapodás IX. cikkének (5) bekezdése alapján kifogást emelt az IOTC illetékességi területén a sodródó, halcsoportosulást előidéző eszközök (a továbbiakban: sodródó FAD) kezeléséről szóló 23/02. sz. határozattal szemben;

az Európai Bizottságot kötelezze a saját költségeinek, valamint a felperes részéről felmerült költségeknek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, az Európai Bizottság által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap. A felperes arra hivatkozik, hogy a felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képező, kifogást tartalmazó levél olyan aktusnak minősül, amely felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti, és az uniós környezetvédelmi jog megsértésének minősül.

A második, az elővigyázatosság elvének megsértésére alapított jogalap. A felperes úgy véli, hogy a sodródó FAD-ok használata a nem szándékos fogások egyik fő oka, legyen szó akár nem célfajokról, akár célfajok fiatal egyedeiről. Következésképpen a sodródó FAD-ok használatának 72 napra történő megszüntetését előíró 23/02. sz. IOTC-határozat volt a legmegfelelőbb megoldás az állományok túlzott kiaknázásának megfékezésére és megújulásuk lehetővé tételére.

A harmadik, az 1224/2009/EK rendelet1 14. cikkének megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint a fedélzeten tartott hal hajónaplóban rögzített, kilogrammban kifejezett becsült mennyiségének megengedett tűréshatára valamennyi faj esetében 10%. Márpedig e tűréshatár megsértése nagyrészt közvetlenül a sodródó FAD-ok használatából ered. A sodródó FAD-ok használata ugyanis a nem célfajok vagy fiatal egyedek – különösen a sárgaúszójú tonhal és a nagyszemű tonhal – járulékos fogásainak növekedéséhez vezet. Mivel e két faj fiatal egyedei hasonlítanak egymáshoz, a tonhalhalászhajók nem tudják fajonként bejelenteni a fogásaikat, ezért nem tudják biztosítani a 10%-os tűréshatár betartását.

____________

1 A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 343., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 149., 23. o.).