T‑174/12. és T‑80/13. sz. egyesített ügyek
Syrian Lebanese Commercial Bank SAL
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szemben hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – A kereseti kérelmek módosítása – Határidő – Nyilvánvaló értékelési hiba – Indokolási kötelezettség – Hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Védelemhez való jog”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2014. február 4.
1. Bírósági eljárás – A megtámadott aktus helyébe az eljárás folyamán lépő határozat vagy rendelet – Új elem – Új kereseti kérelmek megengedhetősége
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §; 2013/109/KKBP tanácsi határozat)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – Valamely személlyel vagy szervezettel szemben korlátozó intézkedéseket maga után vonó jogi aktus – Az érdekelttel az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel útján történő közlés – Az aktusról a közzététel napján való tudomásszerzés – A kereseti kérelmek módosítása iránti kérelem, e közzétételt gondolva a kérelem benyújtása határideje kezdő időpontjának – Elfogadhatóság
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 1. §)
3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az indokolásnak az érdekelttel a számára sérelmet okozó jogi aktus elfogadásával egyidejűleg, vagy azt követően minél hamarabb történő közlésére vonatkozó kötelezettség – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2011/782/KKBP és 2012/739/KKBP tanácsi határozat; 36/2012, 55/2012 és 1117/2012 tanácsi rendeletek)
4. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az indokolásnak az érdekelttel a számára sérelmet okozó jogi aktus elfogadásával egyidejűleg, vagy azt követően minél hamarabb történő közlésére vonatkozó kötelezettség – Korlátok – Az Unió és tagállamai biztonsága vagy nemzetközi kapcsolataik fenntartása – Az érintett előtt ismert olyan összefüggésben meghozott határozat, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését– Rövidített indokolás megengedhetősége
(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2011/782/KKBP és 2012/739/KKBP tanácsi határozat; 36/2012, 55/2012 és 1117/2012 tanácsi rendeletek)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Indokolási kötelezettség – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap
(EUMSZ 263. cikk, második bekezdés)
6. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az ilyen jogalany tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezet minőség – Az ilyen intézkedésekkel érintett anyavállalatnak olyan mértékben a tulajdonában álló leányvállalat, amely lehetővé teszi ezen anyavállalat számára a leányvállalata közgyűlésének irányítását – A tulajdonosi viszony elégséges jellege
(36/2012 tanácsi rendelet, 15. cikk, (1) bekezdés)
7. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az ilyen jogalany tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezet minőség – Valamely anyavállalat és a leányvállalata közötti egyértelmű tulajdonosi viszony – A leányvállalat tevékenységeinek egy harmadik ország központi bankja által történő ellenőrzése – Hatás hiánya
(36/2012 tanácsi rendelet, 15. cikk, (1) bekezdés)
8. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az ilyen intézkedések elfogadását megelőző meghallgatáshoz való jog – Hiány – Az uniós bíróság által gyakorolt bírósági felülvizsgálat és az ezen intézkedések meghozatalát követő meghallgatási lehetőség révén biztosított jogok – Terhelő bizonyítékok közlésének kötelezettsége – Terjedelem
(EUSZ 6. cikk, (1) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont és 47. cikk; 2011/782/KKBP tanácsi határozat, 21. cikk, (2) és (3) bekezdés, 2012/739/KKBP tanácsi határozat, 27. cikk, (2) és (3) bekezdés és 2013/255/KKBP tanácsi határozat, 30. cikk, (2) és (3) bekezdés; 36/2012 tanácsi rendelet, 32. cikk, (2) és (3) bekezdés)
9. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Védelemhez való jog – A terhelő bizonyítékok közlése – Valamely személy nevét az ezen intézkedésekkel érintett személyek jegyzékében fenntartó későbbi határozat – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Hiány
(2012/739/KKBP, 2013/109/KKBP és 2013/255/KKBP tanácsi határozat; 1117/12 és 363/13 tanácsi rendeletek)
10. Közös kül‑ és biztonságpolitika – Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – A pénzeszközök és a gazdasági erőforrások befagyasztása – Az érintett személyek jegyzékébe történő felvételre irányuló eljárás – Az alapvető jogok tiszteletben tartását biztosító eljárás – A jogalap megválasztása – EUMSZ 215. cikk, nem pedig EUMSZ 75. cikk – Megengedhetőség
(EUMSZ 75. cikk és EUMSZ 215. cikk, (2) és (3) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikk, (1) bekezdés; 2011/273/KKBP tanácsi határozat; 36/2012 tanácsi rendelet, 32. cikk, (2)–(4) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 51–54. pont)
2. Azon kérdés, hogy a Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikke 1. §‑át úgy kell‑e értelmezni, hogy az akkor alkalmazandó, ha valamely korlátozó intézkedéseket tartalmazó jogi aktus elfogadását az érintettel értesítés közzététele útján közölték, meghatározó annak bizonyítása szempontjából, hogy valamely kereseti kérelmek módosítása iránti kérelmet a valamely rendelettel szembeni, a szóban forgó értesítés közzétételétől számított keresetindítási határidő lejárta előtt nyújtották‑e be.
E tekintetben, ha a Tanács – amiatt, hogy nem választhatja az egyedi közlést – azt egy értesítés közzétételével helyettesíti, ezen értesítés olyan aktus marad, amelyről az érintett személyek csak az Európai Unió Hivatalos Lapjának olvasásával szerezhetnek tudomást. Az eljárási szabályzat 102. cikke 1. §‑ában előírt tizennégy napos határidő célja az, hogy az érintettek számára elegendő időt biztosítson ahhoz, hogy keresetet indítsanak valamely kihirdetett aktussal szemben, és így tiszteletben tartsa a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, amint azt immár az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke rögzíti. Mivel az eljárási szabályzat a 102. cikkének 1. §‑ában egy tizennégy napos kiegészítő határidőt ír elő a Hivatalos Lapban kihirdetett jogi aktusokkal szembeni keresetek benyújtására, e rendelkezést kell alkalmazni analógia útján akkor is, ha a keresetindítási határidőt megindító esemény az említett aktusokra vonatkozó értesítés, amelyet szintén közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ugyanazon indokok ugyanis, amelyek alátámasztották a tizennégy napos kiegészítő határidő biztosítását a kihirdetett jogi aktusok tekintetében, érvényesek a közzétett értesítéseket illetően is, az egyedi közlésekkel ellentétben.
Ezenkívül, ha úgy tekintenénk, hogy az eljárási szabályzat említett cikke a jelen ügy körülményei között nem alkalmazandó, a jogalanyok kedvezőtlenebb helyzetben találnák magukat annál, mint amely az egyedi közlésre vonatkozó kötelezettség hiányában állna elő. Ez utóbbi esetben ugyanis a korlátozó intézkedéseket tartalmazó jogi aktusok puszta kihirdetése elegendő lett volna a keresetindítási határidő megindításához, amely magában foglalta volna az eljárási szabályzat 102. cikkének 1. §‑ában előírt tizennégy további napot.
(vö. 63–66. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 75. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 76., 77., 131., 132., 144. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 86. pont)
6. Amikor valamely, a szíriai rezsimet támogatóként minősített jogalany pénzeszközeit befagyasztják, fennáll egy nem elhanyagolható mértékű veszély, hogy az nyomást gyakorol a tulajdonában álló vagy általa ellenőrzött, illetve hozzá tartozó jogalanyokra a rá vonatkozó intézkedések hatásának megkerülése érdekében. Következésképpen, e jogalanyok pénzeszközeinek befagyasztása szükséges és megfelelő a meghozott intézkedések hatékonyságának biztosítása és annak garantálása érdekében, hogy ezeket az intézkedéseket ne kerüljék meg. Továbbá, amikor egy jogi személy egy másik olyan személy tulajdonában áll olyan mértékben, amely lehetővé teszi utóbbi számára az említett jogi személy közgyűlésének irányítását, e jogi személyt is pusztán a tulajdonosi viszony miatt érinteniük kell e korlátozó intézkedéseknek, feltéve hogy azok a jogi aktusok, amelyekkel a szóban forgó korlátozó intézkedéseket elfogadták, előírják ezen intézkedéseknek az intézkedésekkel már érintett személyek tulajdonában álló vagy általuk ellenőrzött jogi személyekkel szembeni alkalmazását.
Valamely személynek a többségi részvényesének személyazonossága miatt a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe való felvétele és a jegyzékekben való fenntartása által ugyanis a Tanács nem e személynek az ilyen intézkedéseket előíró jogi aktusok előírásaival ellentétes önálló magatartását célozza, hanem a részvényesi körének összetételét, és így anyavállalatával való szoros kapcsolatát.
(vö. 101., 102., 104., 108., 123., 144., 169. pont)
7. A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személy és az anyavállalata közötti tulajdonosi viszonyt nem kérdőjelezi meg az, hogy e személy tevékenységei egy harmadik országbeli központi bank ellenőrzése alá tartoznak. Az ilyen bank ellenőrzési tevékenysége és az általa elfogadott intézkedések ugyanis azokra a pénzeszközökre vonatkoznak, amelyekkel az adott személy országában rendelkezik. Ezzel szemben a Tanács által elfogadott intézkedések csak azokra a pénzeszközökre vonatkoznak, amelyekkel az adott személy az Unióban rendelkezik vagy rendelkezhet, és azokra a műveletekre, amelyeket e pénzeszközökkel kíván végezni. Ezenkívül az ilyen személy nem vonhatja kétségbe a Tanács által Szíriával szemben elfogadott korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe való felvételének és e jegyzékekben való fenntartásának célszerűségét, azzal az indokkal, hogy tevékenységeit, beleértve az Unióval kapcsolatosakat, egy harmadik ország nemzeti hatósága felügyeli.
(vö. 116–122. pont)
8. A védelemhez való jog és különösen a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartása a korlátozó intézkedések vonatkozásában nem követeli meg azt, hogy az uniós hatóságok valamely személynek vagy szervezetnek a korlátozó intézkedéseket előíró jegyzékbe történő eredeti felvételét megelőzően közöljék e jegyzékbe vétel indokait az érintett személlyel vagy szervezettel. Az ilyen előzetes közlés ugyanis veszélyeztetheti a pénzeszközök és gazdasági erőforrások említett hatóságok által előírt befagyasztására vonatkozó intézkedések hatékonyságát. Célkitűzéseik elérése érdekében az ilyen intézkedéseknek jellegüknél fogva meglepetésszerűnek és azonnali hatállyal alkalmazandónak kell lenniük. Ily módon a Tanács nem köteles a korlátozó intézkedések hatály alá tartozó valamely személyt az ezen intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe való első felvételét megelőzően meghallgatni. E tekintetben az a lehetőség, hogy valamely személy – miután megkapta a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe történő felvételének közlését –, a Tanácshoz forduljon, elegendő a védelemhez való joga tiszteletben tartásának biztosításához. Ráadásul sem a szóban forgó szabályozás, sem a védelemhez való jog tiszteletben tartására vonatkozó általános elv nem biztosít ilyen meghallgatáshoz való jogot az érintettek számára. Ezzel szemben az számít, hogy ez a személy a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe történő felvételének időpontjától kezdve gyakorolhatta védelemhez való jogát és hatékony bírói jogvédelemhez való jogát azon indokok Tanács és Törvényszék elé terjesztése által, amelyek miatt úgy ítéli meg, hogy a jegyzékekbe történő felvétele nem igazolt.
(vö. 137–140., 145., 147. pont)
9. A közös kül‑ és biztonságpolitika keretében hozott korlátozó intézkedések vonatkozásában az említett intézkedések meglepetésszerű hatására vonatkozó érvre főszabály szerint nem lehet érvényesen hivatkozni a védelemhez való jog tiszteletben tartását illetően valamely felperes nevét a korlátozó intézkedések hatálya alatt álló személyek nevét tartalmazó jegyzékekben fenntartó későbbi jogi aktusokkal kapcsolatban.
A már korlátozó intézkedésekkel érintett személyek tekintetében ezen intézkedéseket fenntartó jogi aktusok elfogadását megelőző meghallgatáshoz való jog azonban azt feltételezi, hogy a Tanács új bizonyítékokat vett figyelembe e személyekkel szemben.
Ha valamely személy – a Tanácsnak küldött levéllel – élt azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos későbbi jogi aktusok elfogadásával kapcsolatban meghallgassák, amely levélre a Tanács csak azután válaszolt, hogy e személy keresetet nyújtott be ezen aktusokkal szemben, az a körülmény, hogy a Tanácsnak meg kellett volna hallgatnia az említett személyt e jogi aktusok elfogadása előtt, nem jár következménnyel, mivel a Tanács anélkül tartotta fenn e személy nevét a szóban forgó jegyzékekben, hogy új bizonyítékokat vett volna figyelembe vele szemben.
(vö. 148–154. pont)
10. Bár a Parlament jogalkotási eljárásban való részvétele azon alapvető demokratikus elvet tükrözi uniós szinten, amely szerint a nép képviselői testületen keresztül vesz részt a hatalomgyakorlásban, az EUMSZ 75. cikk és az EUMSZ 215. cikk közötti, a Parlament részvételével kapcsolatos különbség a Lisszaboni Szerződés megalkotóinak arra vonatkozó választásából ered, hogy az Unió közös kül‑ és biztonságpolitikájával összefüggő fellépése tekintetében a Parlament számára korlátozottabb szerepet biztosítsanak.
E tekintetben nem ellentétes az uniós joggal, ha természetes és jogi személyek alapvető jogaira közvetlen hatással lévő intézkedéseket olyan eljárás útján lehet elfogadni, amely kizárja a Parlament részvételét, mivel az alapvető jogok tiszteletben tartására irányuló kötelezettség – az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdése értelmében – az Unió valamennyi intézményére, szervére és hivatalára vonatkozik. Ezen túlmenően az EUMSZ 215. cikk (3) bekezdése értelmében az e cikk szerinti jogi aktusok magukban foglalják a jogi biztosítékokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket. Következésképpen egy olyan jogi aktust, mint amilyen a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 36/2012 rendelet, el lehet fogadni az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése alapján, amennyiben tartalmaz az érintett személyek alapvető jogainak tiszteletben tartására vonatkozó biztosítékokat.
A jelen esetben a 36/2012 rendelet tartalmazza az alapvető jogok védelmének biztosításához szükséges rendelkezéseket, mivel többek között a 32. cikk (2)–(4) bekezdésében előírja a Tanács számára azt, hogy indokolja minden természetes vagy jogi személynek az e rendeletben foglalt korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékébe való felvételét, közölje az említett személyekkel – közvetlenül, vagy értesítés közzététele útján – a jegyzékbe vételüket, lehetővé téve számukra, hogy észrevételeket nyújtsanak be, felülvizsgálja a határozatát, amennyiben új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, vagy észrevételt tesznek, és felülvizsgálja a jegyzékeket rendszeresen és legalább 12 havonta.
(vö. 161–163. pont)