A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2012. február 1‑je(*)
„Környezet – 2003/87/EK irányelv – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere – A kibocsátási egységek 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó belgiumi nemzeti kiosztási terve – A 2216/2004/EK rendelet 44. cikke – Utólagos helyesbítés – Új belépő – A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv központi tisztviselőjét arra utasító határozat, hogy helyesbítést jegyezzen be a »Nemzeti kiosztási terv« táblázatba”
A T‑237/09. sz. ügyben,
a Région wallonne (Belgium) (képviselik: J.‑M. De Backer, A. Lepièce, I.‑S. Brouhns és S. Engelen ügyvédek)
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik: E. White és O. Beynet, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a Belga Királyság által a 2008‑tól 2012‑ig tartó időszakra vonatkozóan közölt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti tervről szóló, 2009. március 27‑i azon bizottsági határozat részleges megsemmisítése iránti kérelme tárgyában, amely arra utasította a központi tisztviselőt, hogy a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvben jegyezzen be helyesbítést a belga „Nemzeti kiosztási terv” táblázatba,
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),
tagjai: J. Azizi (előadó) elnök, M. E. Martins Ribeiro és S. Frimodt Nielsen bírák,
hivatalvezető: C. Kristensen tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2011. szeptember 20‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
Jogi háttér
1 A 2004. október 27‑i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 338., 18. o.) módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13‑i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.), 1. cikke értelmében, az üvegházhatású gázok – így különösen a szén‑dioxid-kibocsátásának költséghatékony és gazdaságilag eredményes csökkentésének ösztönzése érdekében létrehozta az Európai Közösségben az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmi rendszerét (a továbbiakban: a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszere).
2 E célból a 2003/87 irányelv lényegében azt írja elő, hogy az üvegházhatású gázoknak az irányelv I. mellékletében felsorolt létesítmények által történő kibocsátása előzetes engedély, és a nemzeti kiosztási tervek (a továbbiakban: NKT‑k) szerint kiosztott kibocsátási egységek kiosztásának tárgyát képezi.
3 A 2003/87 irányelv 9. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A 11. cikk (1) és (2) bekezdésében említett minden egyes időszak vonatkozásában, minden tagállam kidolgozza saját [NKT‑ját], hogy összesen hány egységet kíván az adott időszakra kiosztani, és azokat miként kívánja kiosztani. [Az NKT‑t] tényszerű és átlátható követelményrendszerre kell alapozni, ideértve a III. mellékletben felsoroltakat, illetve a közvélemény észrevételeinek megfelelő figyelembevételét. […]
[…]
(3) A Bizottság a tagállam [NKT‑járól] szóló (1) bekezdés szerinti értesítés megküldésétől [helyesen: A Bizottság a tagállam [NKT‑jának] az (1) bekezdés szerinti közlésétől] számított három hónapon belül elutasíthatja az adott [NKT‑t] vagy annak egy részét, amennyiben az nem áll összhangban a III. mellékletben felsorolt követelményekkel vagy a 10. cikk tartalmával. A tagállam csak akkor hozhatja meg a 11. cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott határozatokat, ha a Bizottság elfogadta a javasolt módosításokat. A Bizottság az elutasító határozatát megindokolja.”
4 A 2003/87 irányelv 11. cikkének (2) bekezdése szerint:
„A 2008. január 1‑jével kezdődő ötéves időszakra, valamint az azt követő ötéves időszakokra vonatkozóan minden tagállam eldönti, hogy az adott időszakra hány egységet fog kiosztani összesen, valamint megkezdi az egységek egyes létesítmények üzemeltetői számára történő kiosztásra [helyesen: kiosztására] irányuló eljárást. Ezt a döntést a tagállam saját, a 9. cikknek megfelelően elkészített és a 10. cikkel összhangban álló [NKT‑ja] alapján, a közvélemény észrevételeinek megfelelő súlyú figyelembevételével kell meghozni, legalább 12 hónappal a tárgyidőszak kezdete előtt.”
5 A 2007. július 31‑i 916/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 200., 5. o.) módosított, a 2003/87 irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21‑i 2216/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 386., 1. o.) 38. cikkének (1) és (2) bekezdése az „[NKT‑]tábla [helyesen: táblázat] a 2005 és 2007 közötti [kiosztási] időszakra cím alatt a következőket tartalmazza:
„(1) 2004. október 1‑jéig minden tagállam közli a Bizottsággal [NKT‑]tábláját [helyesen: táblázatát], a 2003/87/EK irányelv 11. cikke szerinti határozatnak megfelelően. Amennyiben [az NKT‑]tábla [helyesen: táblázat] azon a Bizottsággal közölt [NKT‑n] alapul, amelyet a nem dobtak vissza [helyesen: amelyet nem utasítottak vissza] a 2003/87/EK irányelv 9. cikk (3) bekezdése szerint, illetve amelyhez a Bizottság javasolt módosításokat fogadott el [helyesen: vagy amelynek tekintetében a Bizottság elfogadta a javasolt módosításokat], úgy a Bizottság utasítja a központi tisztviselőt, hogy vezesse be [az NKT‑]táblát [helyesen: táblázatot] a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvbe [...]
(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az [NKT‑jukon] eszközölt bármely helyesbítésről [helyesen: közlik a Bizottsággal a[z NKT‑juk] bármely helyesbítését], [NKT‑]táblájuk [helyesen: táblázatuk] megfelelő helyesbítéseivel együtt. Amennyiben a[z NKT‑]tábla [helyesen: táblázat] helyesbítése azon a Bizottsággal közölt [NKT‑n] alapul, amelyet nem dobtak vissza [helyesen: nem utasítottak vissza] a 2003/87 […] irányelv 9. cikk (3) bekezdése szerint, illetve amelyhez a Bizottság javasolt módosításokat fogadott el [helyesen: vagy amelynek tekintetében a Bizottság elfogadta a javasolt módosításokat], továbbá [helyesen: továbbá ha] az adott helyesbítés összhangban van az adott [NKT‑ban] meghatározott metodikákkal [helyesen: módszerekkel], illetve adatjavítások eredménye, úgy a Bizottság utasítja a központi tisztviselőt, hogy jegyezze be a megfelelő helyesbítést […] a[z NKT‑]táblába [helyesen: táblázatba] […]. Minden egyéb esetben a tagállamnak közölnie kell [NKT‑jának] helyesbítését a Bizottsággal, és ha a Bizottság nem dobja vissza [helyesen: nem utasítja el] ezt a helyesbítést a 2003/87/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárással összhangban, akkor a Bizottság utasítja a központi tisztviselőt, hogy jegyezze be a megfelelő helyesbítést […] a[z NKT‑]táblába [helyesen: táblázatba] […].”
6 A módosított 2216/2004 rendeletnek az „[NKT‑]tábla [helyesen: táblázat] a 2008–2012 időszakra […]” címet viselő 44. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„(1) 2007. január 1‑jéig […] minden tagállam közli a Bizottsággal [NKT‑]tábláját [helyesen: táblázatát], a 2003/87/EK irányelv 11. cikke szerint hozott határozatnak megfelelően. Amennyiben a[z NKT‑]tábla [helyesen: táblázat] azon a Bizottsággal közölt [NKT‑n] alapul, amelyet a nem dobtak vissza [helyesen: amelyet nem utasítottak vissza] a 2003/87/EK irányelv 9. cikk (3) bekezdése szerint, illetve amelyhez a Bizottság javasolt módosításokat fogadott el [helyesen: vagy amelynek tekintetében a Bizottság elfogadta a javasolt módosításokat], úgy a Bizottság utasítja a központi tisztviselőt, hogy vezesse be a[z NKT‑]táblát [helyesen: táblázatot] a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvbe [...].
(2) A tagállamok minden alkalommal értesítik a Bizottságot, ha helyesbítik [NKT‑jukat], egyúttal megküldik a Bizottságnak [NKT‑]táblájuk [helyesen: táblázatuk] megfelelő helyesbítését. Ha a tagállam által a Bizottságnak benyújtott [NKT‑t] a Bizottság a 2003/87/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdése alapján nem utasította el, vagy ha a Bizottságnak benyújtott [NKT‑n] a Bizottság módosításokat hagyott jóvá, és a[z NKT‑]tábla [helyesen: táblázat] helyesbítése ezen a terven alapul és az adatok minőségének javulása miatt szükséges [helyesen: adatjavítás eredménye], akkor a Bizottság utasítja a központi tisztviselőt, hogy az adott helyesbítést vezesse be [az] […] [NKT‑]táblába [helyesen: táblázatba […].
Az új kibocsátókat érintő ilyen helyesbítéseket az e rendelet XIa. mellékletében előírt, a[z NKT‑]táblák [helyesen: táblázatok] automatikus módosításaival kapcsolatos folyamat felhasználásával [helyesen: folyamatnak megfelelően] kell végrehajtani.
Az új kibocsátókat nem érintő ilyen helyesbítéseket az e rendelet XIV. mellékletében előírt inicializálási eljárások felhasználásával [helyesen: eljárásoknak megfelelően] kell végrehajtani.
Minden más esetben a tagállam [az NKT] helyesbítését bejelenti a Bizottságnak, és ha a Bizottság ezt a helyesbítést a 2003/87/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárással összhangban nem utasítja el, akkor a Bizottság utasítja a központi tisztviselőt, hogy a szóban forgó helyesbítést […] vezesse be a[z…NKT‑]táblába [helyesen: táblázatba].”
A jogvita előzményei
7 2006. szeptember 29‑i levelében a Belga Királyság a 2003/87 irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően értesítette az Európai Közösségek Bizottságát a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszakra vonatkozó NKT‑járól.
8 A belga NKT három kiosztási tervből áll: ezeket a Flamand, a Brüsszeli és a Vallon régióra vonatkozóan hozták létre, amelyek hatásköre a környezetvédelem területére is kiterjed. A belga NKT e három régió és a szövetségi állam közötti együttműködési megállapodások alapján kialakított koordináció eredményeként jött létre.
9 A Bizottság „a [Belga Királyság] által a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően bejelentett [NKT‑ról]” szóló, 2007. január 16‑i határozatával jelezte, hogy nem emel kifogást a belga NKT‑val szemben, amennyiben bizonyos módosításokat eszközölnek benne.
10 2008. február 28‑án a Belga Királyság módosított NKT‑t közölt a Bizottsággal. Az eszközölt módosítások főként az NKT vallon részére vonatkoztak.
11 2008. április 18‑án a Bizottság a Környezetvédelmi Főigazgatóság főigazgatója által aláírt levélben arról tájékoztatta a Belga Királyságot, hogy a belga NKT vallon részére vonatkozóan tett egyes módosítások elfogadhatatlanok.
12 2008. június 27‑i levelével a Belga Királyság újabb módosított NKT‑t közölt a Bizottsággal.
13 A módosított belga NKT 37. oldalán „A kibocsátásiegység‑tartalék kezelésére vonatkozó információk új belépők számára” cím alatt többek között a következők olvashatók:
„[…] [A] Vallon régió »Emission Trading« buborékjának részét képező kibocsátási egységeket az új belépők számára kell fenntartani, évi 1 750 277 kibocsátási egység mértékben.
[…]
A [Vallon] régió a következők alapján kívánja felhasználni az új belépők számára elkülönített tartalék kibocsátási egységeit:
A tartalékkal érintett létesítmények: [a] kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerét megállapító, […] 2004. november 10‑i vallon rendelet a következőképpen határozza meg az új belépőket […]:
»[…] a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerében [...] meghatározott referencia‑időszakra vonatkozóan új belépőnek minősül:
a) minden olyan létesítmény, amely egy vagy több, meghatározott üvegházhatású gázokat kibocsátó tevékenységnek vagy létesítménynek a Bizottságnak bejelentett […] vallon regionális kiosztási tervben nem szereplő működtetését végzi, és amely a meghatározott üvegházhatású gázok ilyen kibocsátására vonatkozóan a fenti bizottsági bejelentést követően kapott környezetvédelmi engedélyt;
b) minden olyan létesítmény, amely egy vagy több, meghatározott üvegházhatású gázokat kibocsátó tevékenységnek vagy létesítménynek a Bizottságnak bejelentett […] vallon regionális kiosztási tervben szereplő működtetését végzi, és amely meghatározott üvegházhatású gázok ilyen kibocsátására vonatkozóan a jellegében vagy a működésében bekövetkezett olyan változás vagy létesítménybővítés miatt, amely az eredeti kiosztás meghatározásának alapjául szolgáló értékekhez képest jelentősen növeli meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátását, a fenti bizottsági bejelentést követően kapott környezetvédelmi engedélyt, vagy amely esetében az üzemeltető […] által rögzített átalakítás vagy bővítés a fenti bizottsági bejelentést követően az eredeti kiosztás meghatározásának alapjául szolgáló értékekhez képest jelentősen növeli meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátását.«”
14 A módosított belga NKT 38. oldalán többek között az szerepel, hogy a Vallon régió a tartalék kibocsátási egységeket „jelentkezési sorrendben, a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó tartalék összmennyiségének mértékéig” fogja kiosztani.
15 A módosított belga NKT 51. és 52. oldalán található az Va., az Vb. és az Vc. melléklet.
16 Az „Az [NKT‑ban] már figyelembe vett új belépők” és a „2008‑tól kiosztásban részesítendő új belépők” címet viselő Va. melléklet létesítmények felsorolását tartalmazó táblázatának 11. pontjában szerepel az „Arcelor‑Mittal 6‑os kohó”. Az egyik lábjegyzetben az olvasható, hogy ennek és egy másik, a táblázatban szintén szereplő létesítménynek „a tartalék feltöltésének megfelelően, fokozatosan fognak kibocsátási egységeket juttatni”. Az „Arcelor‑Mittal 6‑os kohó” létesítményre vonatkozóan az említett táblázat a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan összesen 12 949 538 kibocsátási egységet irányoz elő. Ezenkívül ez a táblázat a jelzett időszakban évente meghatározott mennyiségű kibocsátási egységet irányoz elő e létesítmény számára. Így például az említett táblázat második oszlopában a 2008‑as évre vonatkozóan az „Arcelor‑Mittal 6‑os kohónak” szánt kibocsátási egységek mennyisége 700 000, míg a 3–6. oszlopban a 2009‑től 2012‑ig tartó évekre vonatkozóan a 2009‑es évre 1 000 000 kibocsátási egység, a 2010‑es, a 2011‑es és a 2012‑es évekre pedig egyenként 3 749 846 kibocsátási egység.
17 Az Vb. melléklet „Azok az új belépők, amelyek környezetvédelmi engedélyt kaptak, de még nem működnek (becslés)” címen létesítmények felsorolását tartalmazza.
18 Az Vc. melléklet „Azok az új belépők, amelyek még nem kaptak környezetvédelmi engedélyt, és még nem működnek (becslés)” címen létesítmények felsorolását tartalmazza.
19 Végül a belga NKT‑nak „A 2008–2012‑es kiosztásban már szereplő meglévő vállalkozások és új létesítmények (vagy termelésnövelés) részére kiosztandó éves átlagos egységmennyiségek (Kiosztási táblázat)” címet viselő VI. melléklete a létesítmények között kiosztandó egységekre vonatkozó táblázatot tartalmaz. Az abban felsorolt létesítmények között 11‑es számon szerepel az „Arcelor – Cockerill Sambre_HF6_Seraing”, amely a 2008 és 2012 közötti évek alatt lévő megfelelő rubrikákban mint „[ú]j [b]elépő” szerepel, a kiosztandó egységek száma azonban nincsen feltüntetve.
20 2008. június 30‑án a Bizottság a Környezetvédelmi Főigazgatóság főigazgatója által aláírt levélben arról tájékoztatta a Belga Királyságot, hogy a módosított belga NKT‑t illetően nem emel kifogást.
21 2008. július 30‑i levelével a Belga Királyság közölte a Bizottsággal a 2003/87 irányelv 11. cikkének (2) bekezdése alapján hozott, kiosztásokról szóló határozatát, valamint a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (1) bekezdése alapján az NKT‑táblázatát a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszakra vonatkozóan.
22 A 2008. október 10‑i határozat 1. cikkével a Bizottság utasítást adott a központi tisztviselőnek, hogy jegyezze be a belga NKT‑táblázatot a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvbe. Az említett határozat (2) preambulumbekezdésében az szerepel, hogy a „Bizottság szerint a közölt [belga NKT‑]táblázat megfelel a kiosztásról szóló határozatnak, és a Belga Királyság által közölt, módosított, és a Bizottság által nem kifogásolt [NKT‑n] alapul […] [nem hivatalos fordítás]”. A 2008. október 10‑i határozat 2. cikke értelmében a belga NKT‑táblázat ennek a határozatnak a mellékletében található.
23 2009. február 18‑i levelével a Belga Királyság helyesbítéseket tartalmazó, módosított belga NKT‑táblázatot közölt a Bizottsággal. Az ennek a levélnek a mellékletében található, „A belga NKT‑táblázatra vonatkozó helyesbítések, 2008‑2012” című táblázatban hivatkoznak egy „Arcelor‑Mittal”‑létesítményre, amely 116‑os számon, „Arcelor‑Cockerill Sambre_HF6_Seraing” néven szerepel, és Seraing‑ben található (a továbbiakban: 116‑os számú létesítmény), amelynek javára 2008‑ra vonatkozóan 700 000 kibocsátási egységet, a 2009 és 2012 közötti évekre pedig nulla kibocsátási egységet (üres rubrikák) helyeznek kilátásba. Így a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszak egészére vonatkozóan az e létesítménynek kiosztandó egységek összmennyisége – amelyet a táblázat utolsó oszlopa jelez – 700 000.
24 A különösen a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott 2009. március 27‑i határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) 1. cikkével a Bizottság arra utasította a központi tisztviselőt, hogy jegyezze be a belga NKT‑táblázatra vonatkozóan kért helyesbítéseket a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvbe.
25 A megtámadott határozat 2. cikke szerint a belga NKT‑táblázatra vonatkozó helyesbítéseket e határozat melléklete tartalmazza. Ez a melléklet nem tartalmaz helyesbítést a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan.
26 A megtámadott határozat (3) preambulumbekezdése a következőket tartalmazza:
„A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 116‑os számú létesítményre […] vonatkozóan bejelentett helyesbítések nem fogadhatók el, mivel nem állnak összhangban a [belga NKT‑ban] ismertetett módszertannal […] [nem hivatalos fordítás].”
27 Az említett határozat (4) preambulumbekezdése értelmében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a többi bejelentett helyesbítés összhangban áll a belga NKT‑val.
Az eljárás és a felek kérelmei
28 A Törvényszék Hivatalához 2009. június 17‑én benyújtott keresetlevelével a felperes Vallon régió előterjesztette a jelen keresetet.
29 A Törvényszék Hivatalához ugyanezen a napon benyújtott külön beadványában a Vallon régió kérte, hogy a Törvényszék az eljárási szabályzatának 76a. cikke szerinti gyorsított eljárásban határozzon.
30 A Törvényszék Hivatalához 2009. július 9‑én benyújtott beadványával a Vallon régió visszavonta a gyorsított eljárás lefolytatása iránti kérelmét.
31 A Vallon régió azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben az megtagadja a 116‑os számú létesítmény tekintetében a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszakra vonatkozó kibocsátási egységek kiosztásának helyesbítését;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
32 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék
– utasítsa el a keresetet;
– a Vallon régiót kötelezze a költségek viselésére.
33 A Törvényszék az eljárási szabályzat 64. cikke szerinti pervezető intézkedések keretében felhívta a feleket bizonyos dokumentumok benyújtására, valamint arra, hogy egyes kérdésekre írásban válaszoljanak. A felek a pervezető intézkedéseknek a kitűzött határidőn belül eleget tettek.
34 Mivel az eljáró tanács egyik tagja nem tudott részt venni az ügy elbírálásában, a Törvényszék elnöke az eljárási szabályzat 32. cikkének 3. §‑a alapján a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelölt ki.
35 Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (első tanács) a szóbeli szakasz megnyitásáról döntött.
36 A felek szóbeli előadásait és a Törvényszék által szóban feltett kérdésekre adott válaszait a 2011. szeptember 20‑i tárgyaláson meghallgatták.
A jogkérdésről
A megsemmisítési jogalapok összefoglalása
37 A Vallon régió a megtámadott határozat részleges megsemmisítése iránti kérelmének alátámasztására négy jogalapot terjeszt elő.
38 Az első jogalap a 2216/2004 rendelet 44. cikke (2) bekezdésének megsértésén alapul. Ez a jogalap két részre bontható: az egyik a téves jogalkalmazásra, a másik a nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozik.
39 A második jogalapot az EK 253. cikk szerinti indokolási kötelezettség megsértésére alapították.
40 A harmadik jogalapot a jogbiztonság elvének megsértésére és a bizalomvédelem elvének megsértésre alapították.
41 A negyedik jogalapot a „közösségi ügyekben való jóhiszemű eljárás és gondos ügyintézés elvének” megsértésére alapították.
A felperes által előterjesztett jogalapok hatásosságáról
42 A Bizottság elsődlegesen előadja, hogy a Vallon régió által előterjesztett megsemmisítési jogalapok hatástalanok.
43 A Bizottság szerint a 2216/2004 rendelet 44. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése alapján a tagállamoknak az említett rendelet 44. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt feltételeknek meg nem felelő NKT bármely módosítását újból közölniük kell a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárás alapján, mivel az NKT‑táblázatra vonatkozó helyesbítés bejegyzésére irányuló eljárás nem helyettesítheti ezt a közlési eljárást, és nem jogosíthatja fel a Bizottságot arra, hogy a magának az NKT‑nak a módosítását igénylő helyesbítéseket bejegyezze. Márpedig a jelen ügyben a Belga Királyság csak az NKT‑táblázatra vonatkozó egyes helyesbítések bejegyzését kérte, köztük a 116‑os számú létesítményre vonatkozó helyesbítését, amelyhez viszont módosítani kellett volna magát a belga NKT‑t, mivel ez a helyesbítés nem az említett NKT‑ban előírt módszereken alapult. Következésképpen a megtámadott határozatban a Bizottság nem hozott döntést a 116‑os számú létesítményre vonatkozó helyesbítéssel kapcsolatban. A megtámadott határozat ugyanis csak mellékesen említette meg a kért helyesbítést a (3) preambulumbekezdésében, nem pedig a rendelkező részében. Ezért az, hogy nem került említésre a 116‑os számú létesítményre vonatkozó helyesbítés bejegyzése, nem alkalmas arra, hogy érdemben vagy jellegében megváltoztassa a megtámadott határozatot, és e tekintetben hallgatólagosan elutasító határozattá alakítsa át, amint arra a felperes hivatkozik.
44 Meg kell azonban állapítani, hogy a Bizottság tévesen állítja azt, hogy a megtámadott határozat nem vált ki a Vallon régiónak e tekintetben sérelmet okozó, kötelező joghatásokat.
45 Igaz, hogy – amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból következik – a határozatnak csak a rendelkező része alkalmas joghatás kiváltására, ennélfogva sérelem okozására, a határozat indokolásától függetlenül. Ezzel ellentétben a határozat indokolásában megfogalmazott értékelések önmagukban nem képezhetik megsemmisítés iránti kereset tárgyát, és csak annyiban vethetők alá az uniós bíróság általi jogszerűségi felülvizsgálatnak, amennyiben valamely sérelmet okozó aktus indokolásaként ezen aktus rendelkező részének szükséges alátámasztásául szolgálnak (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑164/02. sz., Hollandia kontra Bizottság ügyben 2004. január 28‑án hozott végzésének [EBHT 2004., I‑1177. o.] 21. pontját és a Törvényszék T‑387/04. sz., EnBW Energie Baden‑Württemberg kontra Bizottság ügyben 2007. április 30‑án hozott végzésének [EBHT 2007., II‑1195. o.] 127. pontját). A jelen ügyben azonban, bár a megtámadott határozat rendelkező része nem utasítja el kifejezetten a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan kért helyesbítést mint elfogadhatatlant, az említett határozat (3) preambulumbekezdésének és a melléklete 2. cikkének együttes olvasatából az állapítható meg, hogy ez a helyesbítés éppen az ebben a preambulumbekezdésben foglalt elfogadhatatlanság miatt nem szerepel az azokat a helyesbítéseket tartalmazó mellékletben, amelyekre vonatkozóan a központi tisztviselő e határozat 1. cikke alapján azt az utasítást kapta, hogy jegyezze be őket a belga NKT‑táblázatba.
46 Így, még ha feltételezzük is, hogy – amint arra a Bizottság hivatkozik – a Belga Királyságnak a jelen ügyben a módosított NKT‑ra vonatkozó, a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdése szerinti értesítési eljárást kellett volna lefolytatnia, és a Bizottságnak nem lett volna joga a 116‑os számú létesítményre vonatkozó helyesbítési kérelmet a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése alapján megvizsgálnia és elutasítania, a megtámadott határozatból – az abban foglalt alapvető indokokra tekintettel – lényegében akkor is az állapítható meg, hogy a Bizottság kifejezetten állást foglalt ezzel a kérelemmel kapcsolatban, és azt mint elfogadhatatlant, elutasította.
47 Ezt az értékelést nem cáfolja sem a Bizottság azon érve, hogy nem határozott a szóban forgó helyesbítéssel kapcsolatban, sem az az érv, hogy a megtámadott határozat (3) preambulumbekezdése nincs kihatással a megtámadott határozat rendelkező részére, amit egyébként a Bizottság a tárgyaláson elismert. A (3) preambulumbekezdés azáltal, hogy pontosítja a megtámadott határozat 2. cikkének és a mellékletének az alkalmazási körét, amelyek nem tartalmazzák a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan kért helyesbítést, a fenti 45. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében szükséges alátámasztásául szolgál nemcsak az említett határozat 2. cikkének, de 1. cikkének is, vagyis azoknak a rendelkezéseknek, amelyek együttesen meghatározzák a központi tisztviselő számára adott helyesbítési utasítás terjedelmét, és amelyeket az említett preambulumbekezdésre tekintettel kell értelmezni.
48 Következésképpen a kereset alátámasztásául hivatkozott megsemmisítési jogalapok hatásosak, és a Bizottságnak az erre a kérdésre vonatkozó érvelését el kell utasítani.
A 2216/2004 rendelet 44. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalapról
49 A jelen jogalap első, téves jogalkalmazásra alapított része keretében a Vallon régió lényegében azt adja elő, hogy a Bizottságnak nem állt jogában elfogadnia a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben az elutasítja a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan kért helyesbítést, és a megtámadott határozatot a 2216/2004 rendelet 44. cikke (2) bekezdésének második mondatára alapítania, amelynek alkalmazási körét tévesen értelmezte. Ugyanezen rendeletnek a 2005 és 2007 közötti kiosztási időszakra alkalmazandó 38. cikke (2) bekezdésének második mondatával ellentétben ebben a rendelkezésben nem szerepel az NKT‑táblázat helyesbítésének a Bizottság által hivatkozott indokból, azaz amiatt történő elutasítása, hogy a szóban forgó helyesbítés állítólag nem áll összhangban az NKT‑ban meghatározott módszerekkel.
50 A nyilvánvaló értékelési hibára alapított második rész keretében a Vallon régió rámutat arra, hogy a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok két különböző típusú helyesbítést eszközölhetnek az NKT‑táblázatban: egyrészt az első albekezdésben foglaltak alapján a Bizottság által el nem utasított NKT rendelkezésein alapuló és adatjavításból eredő helyesbítést, másrészt pedig a negyedik albekezdésben foglaltak alapján az NKT módosításával együtt járó, és ezért a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vizsgálatot igénylő helyesbítést. A Vallon régió szerint a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan kért helyesbítés a belga NKT‑n alapul, és nem szükséges a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott második helyesbítési mód szerint módosítani. E tekintetben lényegében azt fejti ki, hogy a belga NKT Va. mellékletéből egyértelműen megállapítható, hogy a 116‑os számú létesítménynek „a tartalék feltöltésének megfelelően, fokozatosan” fognak kibocsátási egységeket juttatni, ami így lehetővé teszi a létesítmény számára a kibocsátási egységeknek a költségvetési forrásokra és a tartalék állapotára tekintettel történő progresszív kiosztását, figyelembe véve különösen a meglévő létesítmények esetleges bezárását és a bejelentett ipari tervek tényleges megvalósulását.
51 A Bizottság másodlagosan előadja, hogy a jelen megsemmisítési jogalap nem megalapozott.
52 A jogalap első részére vonatkozóan a Bizottság lényegében azt adja elő, hogy az NKT‑táblázatot csak akkor lehet az NKT‑n alapulónak tekinteni, ha az említett NKT‑ban meghatározott kiosztási mechanizmusokon, nem pedig más, abban nem szereplő módszereken alapul. A 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése értelmében két feltételnek kell teljesülnie, mégpedig annak, hogy a kért helyesbítés az NKT‑n alapuljon, és hogy adatjavítás eredménye legyen, ami nem állt fenn a jelen esetben. A Bizottság szerint a bejegyzés azon indokból történő elmaradása, hogy a vitatott helyesbítés nem a belga NKT‑n alapult, magában foglalta azt az indokot, hogy nem felelt meg az említett NKT‑ban meghatározott módszereknek. Ennélfogva a Bizottság a megtámadott határozatot és a vitatott helyesbítés be nem jegyzését alapíthatta arra az indokra, hogy ez a helyesbítés nem egyeztethető össze a belga NKT‑ban meghatározott módszerekkel.
53 A jogalap második részével kapcsolatban a Bizottság lényegében azt adja elő, hogy a 116‑os számú létesítmény javára kért egységkiosztás ellentétes a belga NKT‑ban meghatározott módszerekkel, amely azt írja elő, hogy a kibocsátási egységek kiadásáról valamennyi új belépő tekintetében a 2008 és 2012 közötti időszak végéig fognak dönteni. Ezenkívül az említett NKT értelmében a 116‑os számú létesítmény nem kap hozzáférést a tartalékhoz, hanem számára csak „a tartalék feltöltésének megfelelően, fokozatosan” fognak kibocsátási egységeket juttatni. Ez a kiosztási módszer azonban nem értelmezhető úgy, mint amely arra irányuló diszkrecionális jogkört biztosít az illetékes hatóság számára, hogy minden évben meghatározza az érintett létesítménynek kiosztani kívánt kibocsátási egységek számát. Ellenkezőleg, a belga NKT‑ban meghatározott valamennyi kiosztási módszert egységesen úgy kell értelmezni, hogy azok „az illetékes hatóságot arra kötelezik, hogy a [116‑os számú] létesítménynek a 2008 és 2012 közötti időszak egészére vonatkozóan annyi kibocsátási egységet osszon ki, amennyi teljes vagy éves összegében kevesebb lehet a belga NKT Va. mellékletében foglaltaknál, a tartalék állapotának függvényében”.
54 A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az értékelés megfelel a 2003/87 irányelv, és különösen annak 9. cikke (1) bekezdése szellemének, amely alapján az NKT‑knak meg kell felelniük a III. mellékletben foglalt feltételeknek, többek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvére vonatkozó (5) bekezdésnek, és az új belépők kereskedelmi rendszerhez való hozzáférésének biztosítására irányuló kötelezettségre vonatkozó (6) bekezdésnek. E tekintetben nem lehet sikeres az az érv, amely különbséget tesz az „elsőrendű” új belépők – a belga NKT 5. szakaszának szabályai csak rájuk alkalmazandók – és a „másodrendű” új belépők között – rájuk egy kiegészítő kiosztási szabály, méghozzá „a tartalék feltöltésének megfelelően, fokozatosan” történő kiosztás szabálya vonatkozik –, mivel az említett szakasz általános szabályainak valamennyi új belépőre, így a „másodrendűekre” is alkalmazandónak kell lenniük. A Bizottság szerint ugyanis ha a tartalékból már nem lehet a „másodrendű” új belépők számára kibocsátási egységet kiadni, és a tartalékot nem töltik fel újra, akkor ezek az új belépők az „érkezési sorrend” szabálya alapján egyáltalán nem kapnak kibocsátási egységet. A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy annak a szabálynak megfelelően, miszerint a 2008 és 2012 közötti időszak egészére vonatkozóan kell a kibocsátási egységeket kiosztani, egy olyan „másodrendű” új belépőnek, mint a 116‑os számú létesítmény, a 2008 és 2012 közötti évekre, nem pedig csak egy vagy két évre vonatkozóan kell kiadni a kibocsátási egységeket. A kiosztandó kibocsátási egységek számát tehát az egész időszakra vonatkozóan, előre – nem pedig éves szinten és diszkrecionálisan – kell meghatározni az újra feltöltött tartalékban lévő kibocsátási egységek aktuális mennyiségének mértékéig, összhangban azzal a szabállyal, amely megtiltja a tartaléknak az érintett létesítmények által kapott eredeti juttatás utólagos kiigazításának céljára történő felhasználását. Így a jelen esetben a 116‑os számú létesítmény számára az említett időszak egészére vonatkozóan csak 700 000 kibocsátási egység állt rendelkezésre.
55 A Törvényszék emlékeztet arra, hogy a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése értelmében két együttes feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy úgy lehessen helyesbítést eszközölni az NKT‑táblázatban, hogy ne kelljen a módosított NKT közlésére vonatkozóan a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárást lefolytatni. Egyrészt a helyesbítésnek a Bizottsággal közölt és általa el nem utasított NKT‑n kell alapulnia, másrészt pedig „adatjavítás” eredményének kell lennie. Ezenkívül, ha ez a két együttes feltétel teljesült, a Bizottságnak a 2216/2004 rendelet 44. cikke (2) bekezdése első albekezdése második mondatának utolsó tagmondata alapján utasítania kell a központi tisztviselőt, hogy az adott helyesbítést jegyezze be az NKT‑táblázatba.
56 Az elsőként említett feltétellel kapcsolatban azt kell megítélni, hogy a Bizottság bizonyította‑e azt, hogy jogosult volt a megtámadott határozatban annak megállapítására, hogy nem kellett a központi tisztviselőt arra utasítania, hogy a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan kért helyesbítést jegyezze be a belga NKT‑táblázatba, mivel ez a helyesbítés nem „a Bizottsággal közölt és [általa] el nem utasított [NKT‑n] alapult”.
57 E tekintetben először is arra kell rámutatni, hogy bár a megtámadott határozat formálisan a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésén alapul, a határozat (3) preambulumbekezdése lényegében csak azt állapítja meg, hogy a 116‑os számú létesítményre vonatkozó helyesbítési kérelem nem fogadható el, mivel nem áll „összhangban a [belga NKT‑ban] ismertetett módszertannal”, ami lényegében az ugyanezen rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében foglalt indokolásnak felel meg, amely nem alkalmazható a jelen ügyre, mert a 2005 és 2007 közötti első kiosztási időszakra vonatkozik.
58 Továbbá – még ha el is fogadjuk a Bizottság arra vonatkozó érvét, hogy az általa a jelen esetben alkalmazott, „[az NKT‑ban] ismertetett módszertanna[k]” való megfelelésre alapított feltétel elválaszthatatlan attól a feltételtől, hogy a helyesbítési kérelemnek az „[NKT‑n kell] alapul[nia]”, sem a megtámadott határozatból, sem a Bizottságnak az eljárás folyamán képviselt álláspontjából nem állapítható meg az, hogy miért nem alapul a 116‑os számú létesítményre vonatkozóan kért helyesbítés a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottsággal közölt és általa el nem utasított belga NKT‑n.
59 Ezenkívül azt is meg kell állapítani, hogy a belga NKT‑nak „Az [NKT‑ban] már figyelembe vett új belépők” és a „2008‑tól kiosztásban részesítendő új belépők” címet viselő Va. mellékletében található táblázatban 11‑es szám alatt szerepel az „Arcelor‑Mittal 6‑os kohó”. A felek a Törvényszék által írásban feltett kérdésekre adott válaszaikban egyhangúan elismerték, hogy ez a létesítmény megegyezik az „Arcelor‑Cockerill Sambre_HF6_Seraing” elnevezésű létesítménnyel, amely egyrészt ugyanezen a számon szerepel az említett NKT VI. mellékletének táblázatában, másrészt 116‑os számon a belga NKT‑táblázatra vonatkozó, a Belga Királyság által a Bizottságnak 2009. február 18‑án küldött levelében foglalt, vitatott helyesbítési kérelemben, amely ezen létesítmény számára 700 000 kibocsátási egységet helyez kilátásba mind a 2008‑as évre, mind pedig a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszak egészére (lásd a fenti 23. pontot).
60 Az sem vitatott, hogy a belga NKT Va. mellékletének táblázata a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan összesen 12 949 538 egységet irányoz elő az „Arcelor‑Mittal 6‑os kohó” létesítmény számára, évente meghatározott mennyiségekre osztva, így a 2008‑as évre vonatkozóan 700 000 kibocsátási egységet, a 2009‑es évre 1 000 000 kibocsátási egységet, a 2010‑es, a 2011‑es és a 2012‑es évre pedig egyenként 3 749 846 kibocsátási egységet állapít meg, (lásd a fenti 16. pontot); ez az éves bontás azonban nem szerepel a belga NKT VI. mellékletének táblázatában, ahol a 2008 és 2012 közötti évek alatt lévő megfelelő rubrikákban csak az „[ú]j [b]elépő” kifejezés jelenik meg (lásd a fenti 19. pontot).
61 Így a 116‑os számú létesítmény számára a 2008‑as évre szánt 700 000 kibocsátási egység, amely a belga NKT‑táblázatra vonatkozó, vitatott helyesbítési kérelem tárgya, nyilvánvalóan pontosan a belga NKT Va. mellékletének táblázatában ugyanezen létesítmény javára meghatározott mennyiségnek felel meg. Márpedig a Bizottság nem vitatja sem ezt az egybeesést, sem pedig azt a tényt, hogy nem vitatta ennek az NKT‑nak a tartalmát a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás keretében.
62 E tekintetben a Bizottság lényegében csupán azt adja elő, hogy ezt a 700 000 kibocsátási egységet a 116‑os számú létesítmény számára a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszak egészére – és nem csak a 2008‑as évre vonatkozóan rendelkezésre bocsátott – maximális mennyiségnek kell tekinteni (lásd a fenti 54. pont utolsó mondatát). Kétségkívül ezen értelmezés mellett szól a Belga Királyság által 2009. február 18‑án közölt, módosított belga NKT‑táblázat utolsó oszlopának olvasata, amelyben a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszak egészére vonatkozóan – az első oszlopban a 2008‑ra vonatkozóan kilátásba helyezett egységmennyiséghez hasonlóan – teljes összegként 700 000 kibocsátási egység szerepel. Ez a körülmény azonban önmagában nem alkalmas arra, hogy alátámassza a Bizottság fő ellenérvét, miszerint a vitatott helyesbítési kérelem nem a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottsággal közölt és általa el nem utasított belga NKT‑n alapult, hanem éppen ellenkezőleg, azt erősíti meg, hogy a 116‑os számú létesítmény számára ezen időszak egészére igényelt egységek teljes összege határozottan kevesebb, mint a belga NKT Va. táblázatában meghatározott maximális mennyiség. Ezért a Bizottság az eljárás folyamán nem róhatja fel a Belga Királyságnak, hogy arra irányuló helyesbítési kérelmet nyújtott be, hogy módosítsák azt az egységmennyiséget, amely csak 2008‑ra vonatkozóan fog rendelkezésre állni, az adott kiosztási időszak következő éveire vonatkozóan pedig nem.
63 Ilyen feltételek mellett azt kell megállapítani, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdését, amikor lényegében azt állította, hogy a 116‑os számú létesítményre vonatkozó, vitatott helyesbítési kérelem nem a Bizottsággal közölt és általa el nem utasított belga NKT‑n alapult. Ezért nem szükséges határozni arról a kérdésről, hogy e kérelem „adatjavításra” irányult‑e, amire vonatkozóan a Bizottság egyébként sem a megtámadott határozatban, sem beadványaiban nem fejtett ki véleményét.
64 Végül a Bizottság nem vonhatja kétségbe ezt az értékelést arra hivatkozva, hogy a vitatott helyesbítési kérelem mindamellett azért nem volt összeegyeztethető a belga NKT‑val, mert egyrészt nem felelt meg az abban meghatározott módszereknek, másrészt mert – ahogyan azt különösen a tárgyaláson kifejtette – a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének működésére vonatkozó alapelveknek megfelelően a szóban forgó kiosztási időszak egészére vonatkozóan, előre meg kell határozni a valamennyi új belépő számára kiosztandó egységek maximális számát.
65 Az első érvvel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy – amint azt a Bizottság maga is elismeri – a belga NKT Va. táblázata lábjegyzetként tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint az ebben a táblázatban felsorolt létesítményeknek „a tartalék feltöltésének megfelelően, fokozatosan fognak kibocsátási egységeket juttatni”. Márpedig a Bizottság e tekintetben semmilyen kifogást nem emelt a belga NKT‑ra vonatkozó, a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzési eljárás során, és nem is vitatta az eljárás folyamán, hogy ez a rendelkezés különleges „kiosztási módszert” állapít meg a „másodrendű” új belépőkre (lásd a fenti 53. pontot). A Vallon régió – Bizottság által kétségbe nem vont – magyarázatai szerint ugyanis ez a rendelkezés arra hatalmazza fel a belga hatóságokat, hogy az érintett létesítmények számára az említett táblázatban meghatározott maximális éves egységmennyiség erejéig osszanak ki egységeket, kizárólag abban az esetben, ha a tartalék e célból kellően fel van töltve. Ezért, amennyiben a 116‑os számú létesítményre vonatkozó helyesbítési kérelem valóban ezen a kiosztási módszeren alapul, a Bizottság nem hivatkozhat arra, hogy az nem egyeztethető össze a belga NKT‑val (lásd különösen a megtámadott határozat (3) preambulumbekezdését). Továbbá e tekintetben hatástalan a Bizottság azon érve, hogy ez a kiosztási módszer nem értelmezhető úgy, mint amely arra irányuló diszkrecionális jogkört biztosít az illetékes hatóság számára, hogy minden évben meghatározza az érintett létesítménynek kiosztani kívánt kibocsátási egységek számát, mivel a vitatott helyesbítési kérelem csupán pontosan arra irányul, hogy a belga NKT‑táblázatba ugyanannyi egységet vezessenek be a 2008‑as évre vonatkozóan a 116‑os számú létesítmény számára, mint amennyit a belga NKT Va. mellékletének táblázata meghatároz, valamint annyi egységet, amelynek összege határozottan kevesebb, mint az említett táblázatban a 2008 és 2012 közötti időszak egészére vonatkozóan meghatározott maximális mennyiség.
66 Az arra alapított második érvvel kapcsolatban, hogy nem tartották tiszteletben a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének működésére vonatkozó alapelveket, amelyeknek megfelelően a tagállamnak a kiosztási időszak egészére vonatkozóan előre meg kell határoznia az érintett létesítmények számára rendelkezésre álló egységek maximális mennyiségét, azt kell megállapítani, hogy nincsen semmi, ami ezt az érvet a megtámadott határozatban alátámasztaná. Ezenkívül – amint az már a fenti 62. pontból is kitűnik – a Bizottság nem bizonyította, hogy a jelen ügyben ezekkel az alapelvekkel ellentétes az, hogy a 116‑os számú létesítmény számára 700 000 kibocsátási egységet adnak ki a 2008‑as évre vonatkozóan (ahogyan ez a belga NKT Va. mellékletében foglalt táblázat első oszlopában szerepel), és a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszak egészére is (ahogyan ez ugyanezen táblázat utolsó oszlopában szerepel). Tekintettel arra az általános szabályra, amely szerint – a 2003/87 irányelv III. mellékletében foglalt kiosztási kritériumokkal együttesen értelmezett 11. cikk (2) bekezdése alapján – előzetesen meg kell határozni, hogy az adott kiosztási időszakra hány egység fog rendelkezésre állni összesen, a 2003/87 irányelv 9. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve a 2216/2004 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti értesítési eljárás hatékony érvényesülésének védelme érdekében a „helyesbítés” és az „adatjavítás” együttesen fennálló feltételeit – mint kivételeket – megszorítóan kell értelmezni. Csak ilyen megszorító értelmezéssel lehet ugyanis biztosítani a tagállam által kért utólagos módosításoknak a fenti kiosztási kritériumokra tekintettel történő, átfogó előzetes ellenőrzését. Azonban a fenti 62. pontban kifejtetteknek megfelelően ebből kizárólag az következik, hogy a vitatott helyesbítési kérelmet úgy kell értelmezni, hogy az a 2008 és 2012 közötti kiosztási időszak egészére kiterjed.
67 Ilyen feltételek mellett az első jogalapnak helyt kell adni, és meg kell semmisíteni a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben elutasítja a 116‑os számú létesítményre vonatkozó, vitatott helyesbítési kérelmet, anélkül hogy a Vallon régió által előterjesztett többi jogalapot és kifogást szükséges lenne megvizsgálni.
A költségekről
68 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Bizottság pervesztes lett, a Vallon régió kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
a következőképpen határozott:
1) A központi tisztviselőt arra utasító, 2009. március 27‑i bizottsági határozatot, hogy a közösségi független ügyleti jegyzőkönyvben jegyezzen be helyesbítést a belga „Nemzeti kiosztási terv” táblázatba, a Törvényszék megsemmisíti, mégpedig abban a részében, amelyben az megtagadja e központi tisztviselő arra való utasítását, hogy jegyezze be az „Arcelor – Cockerill Sambre_HF6_Seraing” elnevezésű 116‑os számú létesítmény számára kiosztandó kibocsátási egységekre vonatkozóan a Belga Királyság által annak a 2009. február 18‑i levelében kért helyesbítést.
2) A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.
Azizi | Martins Ribeiro | Frimodt Nielsen |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2012. február 1‑jei nyilvános ülésen.
Aláírások