A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2013. október 25.
T‑476/11. P. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Chrysanthe Moschonaki
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Álláshirdetés – Pályázat elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – Eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság – A keresetlevél és a panasz közötti összhang szabálya – A tisztviselők személyzeti szabályzata 91. cikkének (2) bekezdése – Kártérítési kereset”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének F‑55/10. sz., AS kontra Bizottság ügyben 2011. június 28‑án hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑55/10. sz., AS kontra Bizottság ügyben 2011. június 28‑án hozott ítéletét hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben az elfogadhatónak nyilvánítja az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 7. cikkére vonatkozó jogalapot, amennyiben az megsemmisíti a C. Moschonaki pályázatát e jogalapra hivatkozással elutasító 2009. szeptember 30‑i bizottsági határozatot, valamint amennyiben az arra kötelezi a Bizottságot, hogy fizessen C. Moschonakinak 3000 eurót. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Tisztviselői kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Pályázatot elutasító határozat – Valamely más tisztviselő kinevezéséről szóló határozattól elválaszthatatlan határozat – Az eljáráshoz fűződő érdek átfogó és egységes értékelése – Kizárólag a pályázatot elutasító határozat megsemmisítésére irányuló kérelem – Megengedhetőség
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – Különleges nehézségek – A megsemmisített aktussal a felperesnek okozott hátrány méltányos kiegyenlítése
(EUMSZ 266. cikk)
3. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
4. Fellebbezés – Jogalapok – Az ítélet rendelkező részének megalapozásához nem szükséges indokolással szemben felhozott jogalap – Hatástalan jogalap
5. Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A panaszban nem szereplő, de ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek – Elfogadhatóság – Az anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségre vonatkozó jogalap – Az elfogadhatóság megállapításához nem elegendő feltétel
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
6. Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A hatékony bírói jogvédelem és a jogbiztonság elveinek védelme – A tárgy és a jogalap fogalmának tág értelmezése – Valamely kifogás jogi alapjának megváltozása – Olyan feltétel, amely nem elegendő a kifogás jogcíme újszerűségének megállapításához
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
7. Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A panaszban nem szereplő, de a panaszra adott válaszban kifejtett indokolás megalapozottságának vitatására irányuló jogalapok és érvek – Elfogadhatóság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
8. Fellebbezés – Megalapozottnak ítélt fellebbezés – Az ügy fellebbviteli bíróság általi, érdemben való eldöntése – Feltétel – Ügy, amelynek érdemben való eldöntését a per állása megengedi
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 13. cikk, (1) bekezdés)
1. A tisztviselő által valamely betöltetlen állásra benyújtott pályázatot elutasító határozat és a megpályázott állásra egy másik tisztviselőt kinevező határozat megsemmisítése iránt a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke alapján benyújtott kereset esetében a pályázatot elutasító határozat és a kinevezésről szóló határozat nem csupán összekapcsolódnak, hanem oly módon elválaszthatatlanok, hogy a tisztviselőnek e két határozat megsemmisítéséhez fűződő érdekét átfogóan és egységesen kell értékelni.
Mindazonáltal a tisztviselő nem köteles egyidejűleg a valamely állásra benyújtott pályázatát elutasító határozat és a szóban forgó állásra más tisztviselőt kinevező határozat megsemmisítését kérni. Ugyanis a tisztviselőt, aki kizárólag a pályázatát elutasító határozat megsemmisítését kívánja elérni, semmiféle kötelezettség nem terheli arra vonatkozóan, hogy mindkét határozat megsemmisítését kérje.
Egyébként megfelel az arányosság elvének, hogy a tisztviselő, harmadik személyek jogainak megóvása érdekében, csupán a pályázatát elutasító határozat megsemmisítésének kezdeményezésére szorítkozzon, anélkül hogy köteles volna keresete elfogadhatatlanságának terhe mellett más tisztviselők kinevezésének megsemmisítését kérni.
A tisztviselőnek tehát lehet az a szándéka, hogy pert indít a pályázatát elutasító határozat megsemmisítése iránt annak érdekében, hogy a hivatkozott jogellenesség a jövőben hasonló eljárás keretében – amelyben ő is részt vehet – ne ismétlődjön meg, anélkül azonban, hogy meg akarná kérdőjelezni harmadik személy kinevezését. Ilyen esetben a tisztviselő eljáráshoz fűződő érdekét egyedül a pályázatát elutasító határozat megsemmisítésére irányuló kérelem alapján kell értékelni.
Ráadásul az a megközelítés, amely szerint, ha a keresetindítás időpontjában a szóban forgó álláshelyet már betöltötték, a pályázatot elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelem csak abban az esetben fogadható el, ha a tisztviselő párhuzamosan a kinevezésről szóló határozat megsemmisítését is kéri, a benyújtott és a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett, sérelmet okozó aktus jogszerűségére vonatkozó keresetek elfogadhatósága további, e rendelkezésben nem szereplő feltételének bevezetését eredményezné. Ugyanis sem a személyzeti szabályzatnak a tisztviselők által a nekik sérelmet okozó aktusokkal szemben az uniós bíróságok előtt indított keresetekre vonatkozó 91. cikke, sem más szöveg nem írja elő a tisztviselő számára, hogy elfogadhatatlanság terhe mellett keresetében egyszerre kérje a pályázatát elutasító határozat és a kinevezésről szóló határozat megsemmisítését.
(lásd a 34., 35., 44., 45. és 47. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑362/05. P. sz., Wunenburger kontra Bizottság ügyben 2007. június 7‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑4333. o.) 50. pontja;
a Törvényszék T‑526/08. P. sz., Bizottság kontra Strack ügyben 2010. december 9‑én hozott ítéletének 45. pontja.
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 39. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 76/79. sz., Könecke Fleischwarenfabrik kontra Bizottság ügyben 1980. március 5‑én hozott ítéletének (EBHT 1980., 665. o.) 15. pontja; 144/82. sz., Detti kontra Bíróság ügyben 1983. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1983., 2421. o.) 33. pontja;
a Törvényszék T‑84/91. sz., Meskens kontra Parlament ügyben 1992. október 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑2335. o.) 78. pontja; T‑166/04. sz., C kontra Bizottság ügyben 2007. január 31‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑2–9. o. és II‑A‑2–49. o.) 48. pontja.
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd az 50. és 51. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑449/99. P. sz., EBB kontra Hautem ügyben 2001. október 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑6733. o.) 44. pontja; C‑230/05. P. sz., L kontra Bizottság ügyben 2006. április 27‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 45. pontja; C‑403/04. P. és C‑405/04. P. sz., Sumitomo Metal Industries és Nippon Steel kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. január 25‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑729. o.) 39. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Törvényszék T‑516/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. október 18‑án hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 57. pontja.
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 61. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑244/91. P. sz., Pincherle kontra Bizottság ügyben 1993. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 1993., I‑6965. o.) 25. pontja.
5. A tisztviselői keresetekben az uniós bíróság elé terjesztett kereseti kérelmek kizárólag a panaszban megjelölt kifogásokkal egyező jogcímen alapuló kifogásokat tartalmazhatnak, ám e kifogások az uniós bíróság előtt kifejthetők a panaszban nem szükségképpen szereplő, azonban ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek előadásával.
Annak értékeléséhez, hogy a kifogások ugyanazon a jogcímen alapulnak, mint a panaszban hivatkozott kifogások, az uniós bíróság nem támaszkodhat kizárólag arra a körülményre, hogy valamely jogalap a megtámadott aktus anyagi jogi jogszerűségének vagy eljárásjogi jogszerűségének vitatására vonatkozik.
A keresetlevél és a panasz közötti összhang szabályával ellentétes értelmezés lehetővé tehetné a felperes számára, hogy olyan jogalapra hivatkozzon – először az uniós bíróság előtt –, amely semmiképpen nem kapcsolódik a panaszban felhozott jogalapokhoz, mivel e jogalapok összességükben véve vagy a szóban forgó aktus anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségét érintik. Ilyen körülmények között a kinevezésre jogosult hatóság a panasz benyújtásakor az adminisztrációval szemben felhozott kifogásoknak csak egy részéről szerezne tudomást. Mivel nem ismerné meg kellő pontossággal az érdekelt kifogásait és óhajait, az említett hatóság nem tudná megkísérelni peren kívüli egyezség megkötését.
Másfelől az a körülmény, hogy a keresetlevélben és a panaszban szereplő jogalapok valamely aktus anyagi jogi vagy eljárásjogi jogszerűségének vitatására irányulnak, önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy e jogalapokat úgy lehet tekinteni, mint amelyek között szoros kapcsolat van. Az anyagi jogi és az eljárásjogi jogszerűség fogalma ugyanis a szóban forgó kifogás pontos tárgyához viszonyítva túlságosan tág és elvont annak biztosításához, hogy ilyen kapcsolat létezhessen az olyan jogalapok között, amelyek e fogalmak közül kizárólag az egyikre vagy másikra vonatkoznak.
(lásd a 73., 75., 78. és 79. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 142/85. sz., Schwiering kontra Számvevőszék ügyben 1986. október 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1986., 3177. o.) 11. pontja; 242/85. sz., Geist kontra Bizottság ügyben 1987. május 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1985., 2181. o.) 9. pontja; 224/87. sz., Koutchoumoff kontra Bizottság ügyben 1989. január 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1989., 99. o.) 10. pontja; 133/88. sz., Del Amo Martinez kontra Parlament ügyben 1989. március 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1989., 689. o.) 10. pontja;
a Törvényszék T‑361/94. sz., Weir kontra Bizottság ügyben 1996. március 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑121. o. és II‑381. o.) 27. pontja.
6. A keresetlevél és a panasz között összhang szabálya alkalmazásának, valamint ennek az uniós bíróság általi ellenőrzésének egyidejűleg kell biztosítania a hatékony bírói jogvédelem elvének védelmét – amely az uniós jognak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében szereplő általános elve – annak érdekében, hogy az érdekeltnek lehetősége legyen megtámadni a kinevezésre jogosult hatóság neki sérelmet okozó határozatát, másrészt a jogbiztonság elvének védelmét annak érdekében, hogy az említett hatóság már a panasz benyújtásának szakaszában megismerhesse az érdekelt által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat. Ezáltal, noha a jogvita tárgyának és jogalapjának a panasz és a keresetlevél közötti megváltoztathatatlansága szükséges ahhoz, hogy lehetővé tegye a viták peren kívüli megoldását azáltal, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot már a panasz szakaszában tájékoztatják az érdekelt kifogásairól, e fogalmak értelmezése nem eredményezheti az érdekelt azon lehetőségének korlátozását, hogy a neki sérelmet okozó aktust hatékonyan vitassa. Emiatt a jogvita tárgyának fogalmát, amely az érdekelt követelésének felel meg, valamint a jogvita jogcímét, amely e követelés jogi és ténybeli alapjának felel meg, nem szabad megszorítóan értelmezni.
Ebben az összefüggésben önmagában valamely kifogás jogi alapjának megváltoztatása nem elegendő a kifogás jogcíme újszerűségének megállapításához. Több jogi alap alátámaszthatja ugyanazt az egy követelést, ebből következően ugyanazt az egy jogcímet. Más szóval az a tény, hogy a keresetlevél olyan speciális rendelkezésre hivatkozik, amelyre a panasz nem hivatkozott, nem foglalja magában szükségszerűen, hogy a jogvita jogcíme emiatt megváltozott. Ugyanis az említett jogcím lényegét kell figyelembe venni, nem csupán jogi alapjainak a megfogalmazását, mivel az uniós bíróságnak azt kell ellenőriznie, hogy szoros kapcsolat áll‑e fenn ezen jogi alapok között, hogy és azok lényegében ugyanazon követelésekhez kapcsolódnak‑e.
(lásd a 82–85. pontot)
7. Tisztviselői keresetek tekintetében abban az esetben, ha a panaszos a panaszra adott válaszból szerez tudomást a neki sérelmet okozó aktus indokolásáról, vagy ha az említett válasz indokolása lényegesen megváltoztatja vagy kiegészíti az említett aktusban szereplő indokolást, minden, először a keresetlevélben előadott és a panaszra adott válasz indokolásának megalapozottságát vitató jogalapot elfogadhatónak kell tekinteni. Ilyen esetben ugyanis az érdekelt számára nem tették lehetővé, hogy pontosan és véglegesen megismerje a neki sérelmet okozó aktus indokait.
(lásd a 86. pontot)
8. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 99. pontot)