Language of document :

A Törvényszék (hetedik tanács) T-243/18. sz., VW kontra Bizottság ügyben 2020. december 16-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2021. február 25-én benyújtott fellebbezés

(C-116/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: B. Schima, B. Mongin, G. Gattinara meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a 2020. december 16-i T-243/18. sz., VW kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet;

utasítsa el az elsőfokú keresetet;

a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet kötelezze az elsőfokú eljárás költségeinek viselésére;

a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet kötelezze a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap a jogalkotó valamely választása jogszerűségének értékelési szempontjait érintő téves jogalkalmazásra és az indoklási kötelezettség megsértésére vonatkozik (a megtámadott ítélet 46–49. és 58. pontja). A Bizottság azt állítja, hogy:

- A Törvényszék eltért azon elvtől, amely szerint valamely uniós jogi aktus jogszerűségének az alapvető jogokra tekintettel történő értékelése nem alapulhat olyan állításokon, amelyek ezen aktus egy konkrét esetben megvalósult következményeire vonatkoznak;

- a személyzeti szabályzat valamely rendelkezésének jogellenessége nem alapulhat a jogalkotó választásának „észszerűtlen” jellegén;

- a Törvényszék nem vette figyelembe az összehasonlítandó két helyzet összes jellemzőjét, megsértve a HK kontra Bizottság ítéletben (C-460/18 P) lefektetett elveket.

A második jogalap a hátrányos megkülönböztetés elvének értelmezését érintő téves jogalkalmazásra vonatkozik, mivel a Törvényszék összehasonlíthatónak ítélte a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 18. cikkében és 20. cikkében szereplő helyzeteket (a megtámadott ítélet 50–61. pontja). A Bizottság azzal érvel, hogy:

- a házasságkötés időpontja nem az egyedüli szempont, amely megkülönbözteti egymástól a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 18. és 20. cikkében szereplő helyzeteket. A megkülönböztetés egy sor más tényezőn alapul, amelyek figyelembevételét a Törvényszék megtagadta;

- a Törvényszéknek figyelembe kellett volna vennie a szóban forgó két rendelkezésben a házasságkötés minimális időtartamának célját, ami egyértelművé tette volna azok eltéréseit;

- az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés nem nyert bizonyítást.

A harmadik jogalap az Alapjogi Charta 52. cikkének első bekezdését érintő téves jogalkalmazásra és az indokolási kötelezettség többszöri megsértésére vonatkozik (a megtámadott ítélet 65–80. és 81–88. pontja).

- a jogalap első része a tisztviselők személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 18–20. cikkében előírt túlélő hozzátartozói nyugdíjról való határozathozatal elmulasztására vonatkozik;

- a jogalap második része a csalások megelőzése célkitűzésének értelmezését érintő téves jogalkalmazásra és az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozik (a megtámadott ítélet 65–80. pontja);

- a jogalap harmadik része az uniós nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyának megőrzésére irányuló célkitűzés értelmezését érintő téves jogalkalmazásra vonatkozik (a megtámadott ítélet 81–88. pontja).

____________