2012. augusztus 2-án benyújtott kereset - Evonik Degussa kontra Bizottság

(T-341/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Evonik Degussa GmbH (Essen, Németország) (képviselők: C. Steinle, M. Holm-Hadulla és C. von Köckritz ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

-    az EUMSZ 263. cikk (4) bekezdése alapján semmisítse meg az Evonik Degussa által benyújtott, a COMP/F/38.620 - "hidrogénperoxid és perborát"-ügyben hozott határozatban foglalt adatok bizalmas kezelése iránti kérelmet elutasító, 2012. május 24-i C (2012) 3534 végleges bizottsági határozatot,

-    a Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §-a alapján a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a meghallgatási tisztviselő megbízatása² 8. cikkének, valamint a felperes gondos ügyintézéshez és meghallgatáshoz való jogának megsértése

Ennek keretében a felperes úgy érvel, hogy a meghallgatási tisztviselő nem vizsgálta meg a felperes közzététellel szembeni alapvető kifogásait. Ezáltal a meghallgatási tisztviselő figyelmen kívül hagyta jogainak és kötelezettségeinek terjedelmét, és megsértette a megbízatás 8. cikkét. Mivel sem a meghallgatási tisztviselő, sem pedig a Bizottság más szervezeti egysége nem vizsgálta meg és nem vette figyelembe a felperes által a tervezett közzététellel szemben felhozott alapvető kifogásokat, a felperes szerint a Bizottság elmulasztotta az adott ügy valamennyi releváns szempontját megvizsgálni. Ezáltal a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés és a tényleges meghallgatás elvét (az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkének (1) bekezdése).

Második jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése

Ezzel kapcsolatban a felperes előadja, hogy a megtámadott határozat nem tartalmaz indokolást a felperes által a határozat kibővített változatának közzétételével szemben felhozott kifogásokat illetően. Ugyanez vonatkozik a Bizottság indokaira és a kibővített változatnak az eredeti, nem bizalmas változat meghozatalát követően csaknem öt évvel történő közzétételéhez fűződő közérdekre.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 339. cikk és az EJEE 8. cikke szerinti szakmai titok megsértése miatti, valamint a közzéteendő információk bizalmas jellegének téves megítélése miatti téves jogalkalmazás és mérlegelési hiba

-    E jogalap keretében a felperes úgy érvel, hogy azok a szakaszok, amelyeket a Bizottság a határozat kibővített, nem bizalmas változatában közzé kíván tenni, a szakmai titok által védettek, és részben üzleti titkokat is tartalmaznak. Ezen információk interneten való közzététele sérti a felperesnek a szakmai titok védelméhez való jogát.

-    A felperes továbbá előadja, hogy az engedékenységet kérelmezők által szolgáltatott információk tervezett közzététele az 1049/2001/EK rendelet⁴ 4. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, és hogy az 1/2003/EK rendelet és az engedékenységre vonatkozó szabályozás különös szabályokat tartalmaz az ilyen, engedékenységet kérelmezők által szolgáltatott információkhoz való hozzáférést illetően. A felperes szerint ezért az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően (a Bíróság C-139/07. P. sz., Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau ügyben 2010. június 29-én hozott ítélete [EBHT 2010., I-5885. o.] és C-404/10. P. sz., Bizottság kontra Éditions Odile Jacob ügyben 2012. június 28-án hozott ítélete [az EBHT-ban még nem tették közzé]) vélelem áll fenn arra vonatkozóan, hogy ezen információk közzététele sérti a felperes üzleti érdekeit, valamint a Bizottság vizsgálati tevékenységének célját. Ezért külön kell bizonyítani az ezen információk közzétételéhez fűződő különös közérdeket. Mivel ezt a meghallgatási tisztviselő a felperes szerint elmulasztotta, nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.

4.    Negyedik jogalap: a felperes jogos bizalmának és a jogbiztonság elvének a megsértése

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy a Bizottság megsértette a bizalomvédelem elvét, amikor elutasította a bizalmas kezelés iránti kérelmet, és úgy döntött, hogy közzéteszi a határozat vitatott változatát. A felperes az engedékenység iránti kérelmeinek benyújtásától kezdve bízott az átadott információk bizalmasságában. A felperes a bizalmát az engedékenységi közleményekre és a Bizottság állandó gyakorlatára alapozza, és véleménye szerint e bizalom védelemre érdemes. A bizalomvédelem elvének megsértése ezenkívül abból is adódik, hogy a Bizottság már 2007-ben közzétette a határozat végleges, nem bizalmas változatát, és abban elfogadta a felperes kérését, hogy töröljön bizonyos részeket. A felperes előadja, hogy e határozat utólagos módosításának nincs jogalapja, sem pedig ténybeli alapja.

5.    Ötödik jogalap: a célhoz kötöttség követelményének megsértése

E jogalap keretében a felperes úgy érvel, hogy az engedékenységet kérelmezők által szolgáltatott információknak a nyilvánosság tájékoztatása érdekében való felhasználása sérti ezen információknak az 1/2003 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében és az iratbetekintésről szóló bizottsági közlemény 48. pontjában előírt célhoz kötöttségét. Ez különösen akkor érvényes, ha e felhasználásra a közigazgatási eljárás lezárását követően több mint hat évvel kerül sor.

____________

¹ - Az Európai Bizottság elnökének a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU határozata (HL L 275., 29. o.).

² - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

³ - [Az EUMSZ 101.] és [102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).

⁴ - A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 155. o.).

⁵ - Az [EK] 81. és [EK] 82. [cikk], az EGT-Megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közlemény (HL 2005. C 325., 7. o.).