Language of document : ECLI:EU:T:2012:578

T‑53/12. sz. ügy

CF Sharp Shipping Agencies Pte Ltd

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Megsemmisítés iránti kereset – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2012. október 26.

1.      Bírósági eljárás – A megtámadott aktus helyébe az eljárás folyamán lépő határozat vagy rendelet – Új elem – Az eredeti kérelmek és jogalapok kiigazítása – Határidő – A megsemmisítés iránti kereset benyújtására előírt határidő alkalmazhatósága – Kivétel – Feltételek

(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)

2.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló rendelet – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Minimális követelmények

(EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 961/2010 tanácsi rendelet, 36. cikk, (3) bekezdés és 267/2012 tanácsi rendelet 46. cikk, (3) bekezdés)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló rendelet megsemmisítése – A rendelet megsemmisítésének a fellebbezési határidő lejártának napjától vagy a fellebbezés elutasításának napjától történő hatálybalépése

(EUMSZ 280. cikk és EUMSZ 288. cikk; A Bíróság alapokmánya, 56. cikk, első bekezdés és 60. cikk, második bekezdés; 96/2010 tanácsi rendelet, VIII. melléklet és 267/2012 tanácsi rendelet, 51. cikk, második bekezdés, valamint IX. melléklet)

1.      Ha egy magánszemélyt közvetlenül és személyében érintő rendelet helyébe az eljárás során azonos tárgyú jogi aktus lép, azt olyan új ténynek kell tekinteni, amely lehetővé teszi a felperes számára kereseti kérelmeinek és jogalapjainak megfelelő módosítását.

Az ilyen módosításra az EUMSZ 263. cikk második bekezdésében előírt két hónapos határidőn belül kell, hogy sor kerüljön. E határidő főszabály szerint ugyanúgy alkalmazandó akkor is, ha a valamely jogi aktus megsemmisítése iránti keresetet keresetlevéllel nyújtják be, mintha azt folyamatban lévő eljárás során, a szóban forgó jogi aktus által hatályon kívül helyezett és felváltott korábbi jogi aktus megsemmisítése iránti kérelmek megfelelő módosítása iránti kérelem útján nyújtják be.

Az ezen elv alóli kivételként azonban az említett határidő nem alkalmazandó folyamatban lévő eljárás során, amikor egyrészt a szóban forgó jogi aktusnak, valamint az az által hatályon kívül helyezett és felváltott jogi aktusnak az érintett vonatkozásában ugyanaz a tárgya, azok lényegében ugyanazokon az indokokon alapulnak, és a tartalmuk lényegében azonos, így csak az időbeli hatályuk különböző, másrészt pedig a kérelmek megfelelő módosítása iránti kérelmet magának az ezen korábbi jogi aktust hatályon kívül helyező és felváltó szóban forgó jogi aktusnak az elfogadásán kívül nem alapozzák semmilyen egyéb jogalapra, új tényre vagy bizonyítékra. Ilyen esetben ugyanis, tekintettel arra, hogy a jogvitának az eredeti kereset által meghatározott tárgya és kerete az időbeli hatály kivételével nem módosult, a jogbiztonságot egyáltalán nem sérti azon körülmény, hogy a kereseti kérelmek megfelelő módosítása iránti kérelmet a szóban forgó két hónapos határidő lejártát követően nyújtották be.

(vö. 25., 26., 28., 29. pont)

2.      A sérelmet okozó jogi aktus indokolására vonatkozó kötelezettség az uniós jog lényeges alapelvének minősül, amelytől csak kényszerítő megfontolások miatt lehet eltérni. Az indokolást tehát főszabály szerint ugyanakkor kell közölni az érdekelttel, mint a számára sérelmet okozó aktust, mivel az indokolás hiányát nem teheti szabályossá azon tény, hogy az érdekelt az uniós bíróság előtti eljárás során tudomást szerez a jogi aktus indokairól.

Ami az olyan jogi aktust illeti, mint amilyen az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012 rendelet, hacsak bizonyos indokok közlése nem ellentétes az Unió és a tagállamai biztonságával vagy a nemzetközi kapcsolataik fenntartásával összefüggő kényszerítő megfontolásokkal, a Tanács köteles a korlátozó intézkedések által érintett jogalany tudomására hozni azokat a különös és konkrét indokokat, amelyek miatt úgy véli, hogy a korlátozó intézkedéseket meg kell hozni. Így meg kell említenie azon ténybeli és jogi tényezőket, amelyektől az érintett intézkedések jogi igazolhatósága függ, valamint azon megfontolásokat, amelyek azok meghozatalára indították.

(vö. 35., 36. pont)

3.      A Bíróság alapokmánya 60. cikkének második bekezdése értelmében az EUMSZ 280. cikktől eltérve a Törvényszék valamely rendeletet semmissé nyilvánító határozata csak a hivatkozott alapokmány 56. cikkének első bekezdésében említett fellebbezési határidő lejártának napjától vagy – ha e határidőn belül fellebbezést nyújtottak be – a fellebbezés elutasításának napjától lép hatályba.

Márpedig az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012 rendeletnek, beleértve annak IX. mellékletét, ugyanaz a jellege, mint egy rendeletnek, mivel 51. cikkének második bekezdése szerint teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, ami megfelel valamely rendelet EUMSZ 288. cikkben előírt hatályának. Ebből következik, hogy e rendeletet nem lehet azonnali hatállyal megsemmisíteni.

(vö. 48–50. pont)