AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2015. május 18.

F‑79/13. sz. ügy

Valéria Anna Gyarmathy

kontra

A Kábítószer és a Kábítószer‑függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA)

„Közszolgálat – Az EMCDDA személyi állománya – Ideiglenes alkalmazott – A munkaszerződés meghosszabbításának mellőzése – Lelki zaklatás – Segítségnyújtás iránti kérelem – Közigazgatási vizsgálat – Mulasztási ítélet – A keresetlevél elfogadhatóságának vizsgálata – Sérelmet okozó aktus – Elfogadhatatlanság – Költségmegosztás”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben V. A. Gyarmathy A Kábítószer és a Kábítószer‑függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA vagy a továbbiakban: Megfigyelőközpont) által elfogadott azon határozatok megsemmisítését kéri, amelyek az állítólagos lelki zaklatással kapcsolatos segítségnyújtás iránti kérelemre és az ideiglenes alkalmazotti szerződésének meghosszabbításának mellőzésére vonatkoznak. Ezenkívül a felperes kéri a vitatott határozatok miatt állítólagosan elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kára megtérítését.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Mindkét fél a saját költségeit viseli.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Segítségnyújtás iránti kérelem – Fogalom – Valamely határozat meghozatala vagy a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti kártérítés megítélése iránti kérelem – Az adminisztráció arra vonatkozó kötelezettsége, hogy kivizsgálja a lelki zaklatás tárgyában benyújtott panaszokat, és hogy tájékoztassa a panaszost a panaszát követően tett intézkedésekről – Feltétel – A pert megelőző eljárásnak a panasz benyújtása érdekében való tiszteletben tartása

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk, és 90. cikk, (1) bekezdés)

2.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Ideiglenes alkalmazotthoz intézett, őt a szerződése lejártának időpontjára emlékeztető levél – Kizártság – A munkaszerződés meghosszabbítását mellőző határozat – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

3.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Segítségnyújtás iránti kérelem alapján indult vizsgálatot intézkedés nélkül lezáró határozat – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

1.      Nem kizárólag azt a kérelmet kell segítségnyújtás iránti kérelemnek minősíteni, amelyet a magát pillanatnyilag tisztviselői vagy alkalmazotti minősége és az általa ellátott feladatok miatt őt vagy családját érő fenyegetés, becsületsértés, rágalmazás, illetve személye vagy vagyona elleni támadás áldozatának tartó tisztviselő vagy alkalmazott nyújtott be, hanem a tisztviselők minden arra irányuló kérelmét is, hogy a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti szabályzat 24. cikkével kapcsolatos okból határozatot hozzon vagy kártérítést fizessen számukra, akkor is, ha a felróható magatartást már abbahagyták.

E célból elégendő, ha az intézményétől a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján védelmet igénylő tisztviselő vagy alkalmazott a személyzeti szabályzat 90. cikke (1) bekezdésének megfelelően ilyen értelmű kérelmet nyújt be, és bizonyítékkezdeményt szolgáltat azon támadások valóságosságára vonatkozóan, amelyek célpontjának tekinti magát. Ilyen körülmények esetén a szóban forgó intézmény feladata a megfelelő intézkedések meghozatala, így különösen a panasz alapjául szolgáló tényeknek a panaszossal folytatott együttműködésben történő megállapítására irányuló vizsgálat lefolytatása. A segítségnyújtási kötelezettség magában foglalja többek között azt a kötelezettséget, hogy az adminisztráció alaposan, gyorsan és bizalmasan vizsgálja meg a lelki zaklatásra vonatkozó panaszokat, és tájékoztassa a panaszost a panaszát követően tett intézkedésekről.

(lásd a 31. és 32. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Klug kontra EMEA ítélet, F‑35/07, EU:F:2008:150, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Faita kontra EGSZB F‑92/11, EU:F:2013:130, 48. pont.

2.      Csak a kötelező joghatással járó, a tisztviselő vagy az alkalmazott érdekeinek – jogi helyzetük lényeges megváltoztatásával történő – befolyásolására alkalmas jogi aktusok vagy intézkedések minősülnek sérelmet okozónak a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében. Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartozó alkalmazottat illetően az ilyen aktusnak a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságtól kell erednie és határozati jelleget kell öltenie. Egyébiránt az a jogi aktus, amely egy korábbi jogi aktushoz képest semmilyen új elemet nem tartalmaz, ez utóbbit pusztán megerősítő jogi aktusnak minősül, és emiatt nem járhat azzal a joghatással, hogy új keresetindítási határidőt nyit meg.

E tekintetben az a levél, amely arra szorítkozik, hogy emlékezteti az alkalmazottat a szerződésének a lejárat időpontjára vonatkozó rendelkezéseire, és így az említett rendelkezésekhez képest semmilyen új elemet nem tartalmaz, nem minősül sérelmet okozó aktusnak. Azonban abban az esetben, ha a szerződés meghosszabbítható, az adminisztrációnak a szerződés meghosszabbítását mellőző határozata a szóban forgó szerződéstől elkülönülő, sérelmet okozó aktusnak minősül, amellyel szemben a személyzeti szabályzatban meghatározott határidőn belül panasz, sőt kereset is előterjeszthető. Az ilyen, a szolgálati érdek és az érintett helyzetének felülvizsgálata alapján hozott határozat ugyanis az eredeti szerződéshez képest új elemet tartalmaz, és nem tekinthető úgy, mint amely pusztán megerősíti a szerződést.

(lásd a 44. és 46. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Bennett és társai kontra OHIM ítélet, F‑102/09, EU:F:2011:138, 57–59. pont; Solberg kontra OEDT, F‑124/12, EU:F:2013:157, 16–18. pont; valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Csak azok a kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusoknak vagy határozatoknak, amelyek a felperes jogi helyzetének jelentős módosításával a felperes érdekeit közvetlenül és azonnal érintik.

Márpedig a segítségnyújtás iránti kérelem alapján indult vizsgálatot intézkedés nélkül lezáró határozat sérelmet okoz a kérelmezőnek, mivel a segítségnyújtás iránti kérelem irattárba helyezését foglalja magában.

(lásd az 54. és 55. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Labiri kontra EGSZB ítélet, F‑124/10, EU:F:2013:21, 42. és 53. pont; valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.