Language of document :

A Bíróság (harmadik tanács) 2013. április 25-i ítélete (a High Court of Ireland [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) - Thomas Hogan és társai kontra Minister for Social and Family Affairs és társai

(C-398/11. sz. ügy)

(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szociálpolitika - Jogszabályok közelítése - A munkavállalók védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén - 2008/94/EK irányelv - Hatály - Szakmai kiegészítő nyugdíjrendszerek - Szolgáltatásmeghatározott, költségegyensúlyi rendszer - Forráshiány - A védelem minimális szintje - Gazdasági válság - Kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés - Az érintett tagállam kötelezettségei forráshiány esetén - A tagállam felelőssége nem megfelelő átültetés esetén)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Ireland

Az alapeljárás felei

Felperesek: Thomas Hogan, Jonh Burns, John Dooley, Alfred Ryan, Michael Cunningham, Michael Dooley, Denis Hayes, Marion Walsh, Joan Power, Walter Walsh

Alperesek: Minister for Social and Family Affairs, Irlande, Attorney General

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - High Court of Ireland - A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) (HL L 283, 36. o.) 1. cikke (1) bekezdésének és 8. cikkének értelmezése - Szakmai kiegészítő nyugdíjrendszerek - Az említett rendszerek forráshiányossága - Olyan tagállami szabályozás, amely nem biztosít jogi alapot a munkavállalók számára munkáltatójukkal szemben kártérítés igénylésére a cég fizetésképtelenségét követően - Az érintett tagállam arra vonatkozó kötelezettsége, hogy elfogadja a munkavállalók érdekeinek védelméhez szükséges intézkedéseket - E kötelezettség betartásának a nemzeti bíróság általi értékelésénél figyelembeveendő tényezők.

Rendelkező rész

A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az alkalmazandó a volt munkavállalóknak a munkáltatójuk által létrehozott kiegészítő nyugdíjrendszerben szerzett öregségi nyugellátáshoz való jogaira.

A 2008/94 irányelv 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak megítélésénél, hogy valamely tagállam eleget tett-e az e cikkben írt kötelezettségnek, a kötelező nyugellátások nem vehetők figyelembe.

A 2008/94 irányelv 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak alkalmazásához elegendő, ha a szakmai kiegészítő nyugdíjrendszer a munkáltató fizetésképtelensége bekövetkeztének időpontjában nem rendelkezik kellő anyagi fedezettel, és fizetésképtelensége miatt a munkáltató nem rendelkezik kellő forrásokkal ahhoz, hogy át tudja utalni e rendszerbe az ahhoz szükséges hozzájárulásokat, amelyek lehetővé tennék az említett rendszer kedvezményezettjei részére járó ellátások teljes körű kifizetését. A munkavállalóknak nem kell bizonyítaniuk azoknak az egyéb tényezőknek a fennállását, amelyek az öregségi nyugellátásokhoz való jogaik elvesztését okozták.

A 2008/94 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az Ír Állam által az Európai Unió Bíróságának C-278/05. sz., Robins és társai ügyben 2007. január 25-én hozott ítéletét követően megtett intézkedések - a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés igényeire figyelemmel - nem tesznek eleget az ezen irányelv által előírt kötelezettségeknek, és az érintett tagállam gazdasági helyzete nem képez olyan kivételes körülményt, amely indokolhatja a munkavállalók érdekei védelmének alacsonyabb szintű védelmét azon nyugellátásokhoz való jogaik tekintetében, amelyeket valamely szakmai kiegészítő nyugdíjrendszer alapján szereztek.

A 2008/94 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a tény, hogy az Ír Állam által a fent hivatkozott Robins és társai ügyben hozott ítéletet követően megtett intézkedések nem jártak olyan eredménnyel, amely lehetővé tenné az alapügy felperesei számára azt, hogy az öregségi nyugellátásként a szakmai kiegészítő nyugdíjrendszerben felhalmozott jogaik értékének több mint 49%-át megkapják, önmagában véve is e tagállam kötelezettségeinek súlyos megsértését képezi.

____________

1 - HL C 290., 2011.10.1.