Language of document :

2014. március 20-án benyújtott kereset – Friedrich Wilhelms-Hütte Eisenguss kontra Bizottság

(T-178/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Friedrich Wilhelms-Hütte Eisenguss GmbH (Mülheim an der Ruhr, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Win

mára és csökkentett EEG-pót

díj az en

ergiaigényes vállalkozások számára) az EU

MSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatát (az értesítés az észrevételek benyújtására vonatkozó felhívással történt) (HL 2014. C 37., 73. o.);az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.Jogalapok és fontosabb érvekKeresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:Lényeges alaki szabályok megsértéseA felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatát nem az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének megfelelően indokolta. Az eljárást megindító határozatban nincs külön anyagi, ténybeli és jogi szempontokon alapuló értékelés azzal kapcsolatban, hogy megvalósult az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti valamennyi tényállási elem.A Szerződések megszegéseA felperes ennek keretében úgy érvel, hogy a Bizottság eljárást megindító határozata sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését. Ennek kapcsán kifejti, hogy a

az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatát nem az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének megfelelően indokolta. Az eljárást megindító határozatban nincs külön anyagi, ténybeli és jogi szempontokon alapuló értékelés azzal kapcsolatban, hogy megvalósult az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti valamennyi tényállási elem.

A Szerződések megszegése

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy a Bizottság eljárást megindító határozata sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését. Ennek kapcsán kifejti, hogy az Európai Unió Bírósága már a C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítéletében (HL 2001., I-2099. o.) úgy határozott, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény (a továbbiakban: EEG) nem jelent támogatást. Az EEG lényegében változatlanul van érvényben. Különösen az állami támogatási jogi értékelés szempontjából lényeges szempontok maradtak változatlanok. Ugyanez vonatkozik az alperes 2002. május 22-i határozatára (HL C 164., 5. o.), amelyben az alperes megállapította, hogy az EEG nem képez támogatást.A felperes továbbá úgy érvel, hogy az EEG-pótdíj korlátozása nem meríti ki az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt, állami támogatási jogi tényállásokat. E tekintetben előadja, hogy az EEG-pótdíj korlátozása nem olyan kedvezmény, amelyet valamely vállalkozás szokványos piaci feltételek között nem kapott volna meg, e korlátozás nem szelektív jellegű, esetében nem állami vagy állami forrásból nyújtott támogatásról van szó, továbbá se nem torzítja a versenyt, se nem érinti esetlegesen a tagállamok közötti kereskedelmet.A közös piaccal való összeegyeztethetőségAmennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a

közös piaccal.