T‑439/09. sz. ügy

John Robert Purvis

kontra

Európai Parlament

„Az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat – Kiegészítő nyugdíjrendszer – Az önkéntes kiegészítő nyugdíj részben tőke formájában történő igénybevételének megtagadása – Jogellenességi kifogás – Megszerzett jogosultságok – Jogos bizalom – Arányosság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Önkéntes kiegészítő nyugdíjának részben tőke formájában történő igénybevételét valamely európai parlamenti képviselőtől megtagadó európai parlamenti határozat

(EK 230. cikk és EK 241. cikk)

2.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – Szerzett jogok – Megsértés – Hiány

3.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – A jogbiztonság elve – A szerződések folytonosságának elve – Megsértés – Hiány

4.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – Az Elnökség említett határozat alapjául szolgáló szabályzat módosításának elfogadására irányuló hatásköre

(EK 199. cikk, (1) bekezdés)

5.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – A visszaható hatály tilalma – A jogbiztonság elve – Megsértés – Hiány

6.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – A bizalomvédelem elve – Megsértés – Hiány

7.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – Az egyenlő bánásmód elve – Megsértés – Hiány

(1292/2004 tanácsi rendelet)

8.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – Az arányosság elve – Megsértés – Hiány

9.      Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – Kötelezettség arra, hogy az említett határozat elfogadását megelőzően a Parlament főtitkárságával és a Quaestorok Kollégiumával konzultációt folytassanak – Megsértés – Hiány

(Az Európai Parlament eljárási szabályzata, 21. cikk, (2) bekezdés)

10.    Parlament – Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat – A Parlament Elnökségének a parlamenti képviselők önkéntes kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata – A szerződések jóhiszemű teljesítésének elve – Megsértés – Hiány

1.      Az (önkéntes) kiegészítő nyugdíjának részben tőke formájában történő igénybevételét valamely parlamenti képviselőtől megtagadó európai parlamenti határozattal szembeni megsemmisítési keresettel összefüggésben a felperes által kérelmének alátámasztására felhozott jogalapokat akként kell értelmezni, mint amelyekre a felperes kizárólag a jogellenességi kifogás alátámasztására hivatkozik, amelyet – formailag – ezen intézmény Elnökségének azzal a határozatával szemben külön hozott fel, amelyen az említett határozat alapult.

Mivel ugyanis az Elnökség e határozatával hatályon kívül helyezte az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő, a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzat 4. cikkét, amely úgy rendelkezett, hogy a parlamenti képviselőnek lehetősége van nyugdíját részben tőke formájában igénybe venni, a Parlament Pénzügyi Főigazgatósága semmiféle mérlegelési mozgástérrel nem rendelkezett, és nem tehetett mást, mint hogy elutasítja a felperesnek az e rendelkezésén alapuló kérelmét.

(vö. 29., 31. pont)

2.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat szerzett jogainak megsértésére, mivel a kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzat 1. cikkének (1) bekezdése a kiegészítő nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető időpontként a képviselő mandátuma megszűnésének napját határozza meg, és mivel – tekintettel arra, hogy mandátuma e határozat hatálybalépésekor még nem szűnt meg – ekkor még nem szerezte meg nyugdíjjogosultságát.

Noha azt az európai tisztviselőkre vonatkozó ítélkezési gyakorlat rögzítette, azon elvet, amely szerint a felperes csak akkor hivatkozhat valamely megszerzett jogra, ha a jogot keletkeztető tényállás az e rendszerben végzett és keresetében kifogásolt módosítást megelőző korábbi szabályozás hatálya alatt keletkezett, alkalmazni kell általánosságban, és – különösen – az olyan európai parlamenti képviselőkre, akiknek kiegészítő nyugdíjrendszerében és az európai tisztviselők nyugdíjrendszerében van egy közös, kulcsfontosságú jellemző, mivel a két rendszer olyan biztosításmatematikai számítást határoz meg, amelynek keretében az éves hozzájárulásnak meg kell felelnie az ugyanazon évben megszerzett nyugdíjjogosultságok egyharmadának.

(vö. 44–46. pont)

3.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat a „kiegészítő nyugdíjszerződéshez fűződő” jogbiztonság elvének és a szerződések folytonossága elvének megsértésére.

Az európai parlamenti képviselők kiegészítő nyugdíjrendszerének létrehozását, valamint szükség esetén történő módosítását ugyanis olyan belső szervezési intézkedéseknek kell tekinteni, amelyek célja az Európai Parlament megfelelő működésének biztosítása, és amelyek – ilyenként – azon közhatalmi jogkörökbe tartoznak, amelyeket a Parlamentre azért ruháztak, hogy a Szerződésekben rá bízott feladatát elláthassa. Ugyanis minden parlamenti rendszerben az egyik legfontosabb aggály a képviselők – mint a nép képviselői – függetlenségének, köztük anyagi függetlenségüknek a garantálása, amely képviselőknek a nép általános közérdekét kell szolgálniuk. E tekintetben a képviselő függetlenségét biztosító megfelelő tiszteletdíj garanciája nem korlátozódhat kizárólag a megbízatás időtartamára, hanem annak – megfelelő mértékben – az e megbízatás végét követő átmeneti időszakra is ki kell terjednie, és nyugdíjat kell biztosítania azon időszak alapján, amely alatt a képviselő a Parlament tagja volt.

Következésképpen a jogvita tárgyát képező kiegészítő nyugdíjrendszer olyan jogi rendelkezések részét képezi, amelyek tárgya, hogy – általános érdekből – biztosítsa a képviselők anyagi függetlenségét.

Ennélfogva a Parlament és a képviselők számára az e rendszerből eredő jogok és kötelezettségek a Parlamentet és a képviselőket egyesítő, jogszabályon alapuló jogviszonyba illeszkednek, tehát nem kötelmi jogok és kötelezettségek, hanem a közjog hatálya alá tartoznak. E tekintetben nem változtat az említett parlamenti képviselő Parlamenttel meglévő és továbbra is a közjog által szabályozott jogviszonyának jellegén az, hogy önként lépett be az említett rendszerbe.

(vö. 59–62. pont)

4.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhatnak az Elnökség e határozat elfogadására irányuló hatáskörének hiányára.

Amennyiben ugyanis valamely szabályozás a Parlament belső szervezési intézkedéseinek részét képezi, úgy az a Parlament hatáskörébe, és azon intézkedések közé tartozik, amelyeket az EK 199. cikk első bekezdése értelmében meg kell hoznia. Márpedig a parlamenti képviselők kiegészítő nyugdíjrendszerének létrehozását és – adott esetben – módosítását ilyen intézkedéseknek kell tekinteni.

(vö. 64. pont)

5.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat a jogbiztonság elvének megsértésére, mivel ezt a lehetőséget csak azon időponttól helyezték hatályon kívül, amikor az említett határozatról valamennyi parlamenti képviselőt értesítettek, továbbá mivel a visszaható hatályú elemekkel nem rendelkező határozat nem érintette azokat a parlamenti képviselőket, akiknek mandátuma ezen időpont előtt szűnt meg, és akik tehát megszerezték kiegészítő nyugdíjjogosultságaikat.

(vö. 65–66. pont)

6.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat a bizalomvédelem elvének megsértésére, amennyiben az általa az említett jogsértés megállapítása céljából felhozott tájékoztatás nem határozott, feltétlen és ellentmondásmentes.

E tekintetben, az a puszta tény, hogy a kiegészítő nyugdíj egy részének tőke formájában való megszerzésére irányuló lehetőség az említett képviselő kiegészítő nyugdíjrendszerbe való belépésekor fennállt, nem tekinthető a Parlament részéről a tekintetben nyújtott biztosítéknak, hogy az e rendszerrel kapcsolatos feltételek a jövőben nem fognak módosulni. Ehhez hasonlóan nem tekinthetők az érdekelt jogos bizalmát megalapozó jellegű tájékoztatásnak sem a Parlament adminisztrációja által a nyugdíjára vonatkozóan megállapított előzetes számítások, sem például a „Fonds de pension – Députés au Parlement Européen” (Nyugdíjalap – Európai parlamenti képviselők) nonprofit egyesület által e tekintetben végzett számítások, sem annak a Parlament Elnöksége általi elismerése, hogy az alap helyzetétől függetlenül garantálnia kell a kiegészítő nyugdíjrendszer tagjaival szemben tett kötelezettségvállalásokat.

(vö. 70–75. pont)

7.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat az egyenlő bánásmód elvének megsértésére a parlamenti képviselők kiegészítő nyugdíjrendszerének az e határozat hatálybalépését követően bekövetkezett módosítása, valamint az Európai Bizottság tagjai és az uniós bíróságok tagjai nyugdíjrendszerének a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, illetve a Törvényszék elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól szóló 422/67/EGK, 5/67/Euratom rendelet módosításáról szóló 1292/2004 rendelet hatálybalépését követően sorra került módosítása közötti összehasonlítással érvelve.

A Bizottság és az uniós bíróságok tagjai nyugdíjrendszerének az 1292/2004 rendelettel bevezetett módosításaival ellentétben ugyanis a képviselők kiegészítő nyugdíjrendszerében az Elnökség 2009. április 1‑jei határozatának hatálybalépését követően bekövetkezett módosítások nem érintették annak a nyugdíjnak a biztosításmatematikai értékét, amelyet az ezen utóbbi rendszer keretében biztosítottak elvárhattak.

Ennélfogva egyrészről az európai parlamenti képviselőkre, másrészről pedig a Bizottság és az uniós bíróságok tagjaira – akik nyugdíjrendszereikben a Parlament Elnöksége említett határozatának, illetve az 1292/2004 rendeletnek a hatálybalépését követően bekövetkezett módosítások hatását tekintve lényeges különbséget felmutató tény‑ vagy joghelyzetben voltak – lehetett eltérő bánásmódot alkalmazni az átmeneti intézkedések e tekintetben történő elfogadását illetően.

(vö. 86–87., 89. pont)

8.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat az arányosság elvének megsértésére, mivel a Parlament – a parlamenti képviselők kiegészítő nyugdíjrendszerének szabályozására irányuló hatáskörének gyakorlásával összefüggésben – jogszerűen törekedhetett az e határozatban kimondott célkitűzések elérésére, mivel a határozatban meghozott intézkedések alkalmasak voltak azok elérésére, továbbá mivel a nyugdíj egy részének tőke formájában történő folyósítására irányuló lehetőség megszüntetése volt a kiegészítő nyugdíjrendszerben biztosítottak tekintetében a legkevésbé korlátozó jellegű intézkedés.

(vö. 93–94., 114., 116–117. pont)

9.      Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat 29. cikkének megsértésére, amely szerint a quaestorok és a főtitkár az elnök utasításainak megfelelően felügyelik az említett szabályzat értelmezését és szigorú alkalmazását, mivel ez a rendelkezés mindössze az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat értelmezésére és alkalmazására vonatkozik, annak módosítására nem, továbbá mivel az Elnökség rendelkezett hatáskörrel e szabályzat módosítására. Ezen túlmenően, a módosító határozatot az említett főtitkár javaslatára hozták meg, és – a Parlament eljárási szabályzata szövege 21. cikkének (2) bekezdése értelmében – a quaestorok az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

(vö. 121–123. pont)

10.    Valamely európai parlamenti képviselő ezen intézmény Elnökségének – az európai parlamenti képviselők költségtérítéséről és juttatásairól szóló szabályzat VII. mellékletében szereplő – a parlamenti képviselők (önkéntes) kiegészítő nyugdíjrendszeréről szóló szabályzatot módosító és e nyugdíj részben tőke formájában történő kifizetésére irányuló lehetőséget megszüntető határozata jogszerűségének kifogásolása céljából nem hivatkozhat a szerződések jóhiszemű teljesítése elvének megsértésére, mivel az említett parlamenti képviselő és a Parlament közötti jogviszony az őket összekötő, jogszabályon alapuló jogviszonyba illeszkedik, ekként pedig azokba a közhatalmi jogkörökbe tartozik, amelyeket a Parlamentre azért ruháztak, hogy a Szerződésekben rá bízott feladatát elláthassa.

(vö. 124–126. pont)