T‑437/08. sz. ügy

CDC Hydrogene Peroxide Cartel Damage Claims (CDC Hydrogene Peroxide)

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A kartellek tárgyában folytatott eljárás közigazgatási ügyiratának tartalomjegyzéke – A hozzáférés megtagadása – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel”

Az ítélet összefoglalása

1.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Meghatározott személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Terjedelem

(1049/2001 parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés)

2.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Időbeli hatály

(1049/2001 parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

3.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Terjedelem

(1049/2001 parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

1.      Nem minden, a társaságokra és az üzleti kapcsolataikra vonatkozó információ tekinthető olyannak, mint amelyre vonatkozik az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében a kereskedelmi érdekeknek biztosítandó védelem, ellenkező esetben ugyanis meghiúsulna azon általános elv alkalmazása, mely szerint az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférést kell biztosítani.

Márpedig a kartellel kapcsolatos bizottsági határozat esetében a tartalomjegyzék, amely a Bizottság ügyiratában szereplő dokumentumoknak kizárólag a megjelöléseit tartalmazza, nem tekinthető úgy, hogy maga is a – többek között e dokumentumok némelyikének szerzőiként – benne említett társaságok kereskedelmi érdekei körébe tartozna. Csak abban az esetben lehetne ugyanis úgy tekinteni, hogy a tartalomjegyzék hozzáférhetővé tétele hátrányosan befolyásolná az említett társaságok kereskedelmi érdekeit, ha a tartalomjegyzék oszlopainak valamelyike e dokumentumok közül egy vagy több vonatkozásában az érintett társaságok üzleti kapcsolataira, a termékeik árára, a költségszerkezetükre, a piaci részesedéseikre vagy hasonló körülményekre vonatkozó információkat tartalmazna.

Másfelől a tartalomjegyzék a dokumentumoknak csupán olyan felsorolása, amelynek a szóban forgó társaságok ellen indított kártérítési kereset esetén önmagában csak igen viszonylagos bizonyító ereje van. Jóllehet igaz, hogy e felsorolás lehetővé teheti az érintett számára azon dokumentumok azonosítását, amelyek az ilyen kereset céljából hasznosak lehetnek, ez nem változtat azon, hogy az e dokumentumok csatolását elrendelő vagy azt mellőző határozatot az ilyen kereset elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság jogosult meghozni. Ezenkívül, még ha a kártérítési keresetek indításának kockázata kétségkívül magasabb költségekkel is járhat a társaság számára, akár csak az ügyvédi munkadíjak tekintetében és még abban az esetben is, ha az ilyen kereseteket utóbb megalapozatlanokként elutasítják, ez nem változtat azon, hogy a kartellben részt vevő társaság ilyen keresetek elkerüléséhez fűződő érdeke nem tekinthető kereskedelmi érdeknek, mindenesetre pedig nem minősül védelemre méltó érdeknek, tekintettel arra, hogy bármely személynek joga van az olyan magatartás által okozott károkért kártérítést követelni, amely alkalmas arra, hogy a versenyt korlátozza vagy torzítsa.

(vö. 44., 45., 48., 49. pont)

2.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti kivétel megfogalmazásából kitűnik, hogy e kivétel nem maguknak a vizsgálatoknak, hanem azok céljának védelmére irányul, ami a versenyjogi tárgyú eljárások esetén annak ellenőrzésében áll, hogy megsértették‑e az EK 81. cikket vagy az EK 82. cikket, adott esetben pedig a felelős vállalkozások szankcionálásában. Következésképpen a szóban forgó kivétel a különböző vizsgálati cselekményekkel kapcsolatos iratokra mindaddig kiterjedhet, amíg e cél meg nem valósult, még akkor is, ha már befejeződött az a konkrét vizsgálat vagy ellenőrzés, amelynek alapján az a dokumentum készült, amelyhez hozzáférést kérnek.

A valamely konkrét ügyben folytatott vizsgálati tevékenységeket azonban a végleges határozat meghozatalának időpontjában lezártnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy e határozatot a bíróságok utóbb esetleg megsemmisíthetik, mivel maga a szóban forgó intézmény ebben az időpontban tekintette befejezettnek az eljárást.

Ha ugyanis elfogadnánk, hogy a vizsgálati cselekményekre vonatkozó különböző dokumentumokra az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti kivétel kiterjed mindaddig, amíg a bírósági eljárások valamennyi lehetséges kimenetele le nem zárul, még akkor is, ha olyan keresetet nyújtottak be a Törvényszékhez, amely adott esetben a Bizottság előtti eljárás ismételt megindításához vezet, ez azt jelentené, hogy az említett dokumentumokhoz való hozzáférést bizonytalan eseményektől, vagyis az említett keresetek eredményétől és a Bizottság által abból levonható következtetésektől tennénk függővé. Mindenesetre ezek jövőbeli és bizonytalan események, amelyek a kartellt szankcionáló határozat címzett vállalkozásainak döntéseitől és a különböző érintett hatóságoktól függenek.

Ez a megoldás ellentétes lenne az intézmények dokumentumaihoz való, lehető legszélesebb nyilvános hozzáférés biztosítására irányuló célkitűzéssel, amely arra szolgál, hogy lehetőséget adjon a polgároknak a közhatalom gyakorlása jogszerűségének hatékonyabb ellenőrzésére.

(vö. 59., 62., 64., 65. pont)

3.      A vizsgálati tevékenységek céljainak fogalmát a Bizottság nem értelmezheti úgy, hogy az felölelje a Bizottság által a kartellek szankcionálására és megelőzésére vonatkozóan kialakított politika egészét, ezáltal pedig minden konkrét eljárástól függetlenül, általános jelleggel hivatkozható legyen minden olyan dokumentum hozzáférhetővé tételének megtagadása érdekében, amely sértheti a Bizottság kartellpolitikáját, különösen pedig az engedékenységi programjának hatékonyságát, például abban az esetben, ha az engedékenységi kérelmeket előterjesztőknek a kérelmük keretében általuk benyújtott dokumentumok hozzáférhetővé tételét követően attól kellene tartaniuk, hogy a kartell folytán károsult társaságok velük szemben gyakrabban indítanak kártérítési kereseteket, a jövőben pedig tartózkodhatnának a Bizottsággal való együttműködéstől.

Az ilyen értelmezés ugyanis azt jelentené, hogy a Bizottság számára időbeli korlátozás nélkül lehetővé tennénk, hogy a versenyjogi tárgyú ügyiratokban szereplő bármely dokumentumot egyszerűen az engedékenységi programjának lehetséges jövőbeli sérelmére hivatkozva kivonjon az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazása alól, ezért pedig az ilyen értelmezés összeegyeztethetetlen azzal az elvvel, amely szerint az 1049/2001 rendelet céljára tekintettel, amely e rendelet (4) preambulumbekezdése szerint az, hogy „a lehető legteljesebb érvényt szerezzen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogának”, az e rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

Ezzel összefüggésben az 1049/2001 rendeletben semmi nem teszi lehetővé annak feltételezését, hogy e rendelet alkalmazása keretében az uniós versenypolitikát egyéb uniós politikákhoz képest eltérő módon kellene kezelni. Semmilyen ok nem támasztja tehát alá, hogy a vizsgálati tevékenységek céljainak fogalmát a versenypolitika keretében az egyéb uniós politikákhoz képest eltérően kellene értelmezni.

(vö. 68–72. pont)