Language of document : ECLI:EU:T:2020:460

T–255/17. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Les Mousquetaires
és
ITM Entreprises

kontra

Európai Bizottság

 A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2020. október 5.

„Verseny – Kartellek – Közigazgatási eljárás – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok – Az 1/2003/EK rendelet 20. cikkével szembeni jogellenességi kifogás – Hatékony jogorvoslathoz való jog – Indokolási kötelezettség – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog – Kellően komoly valószínűsítő körülmények – Arányosság – Megsemmisítés iránti kereset – Helyszíni vizsgálat lefolytatására vonatkozó kifogások – Magánéletére vonatkozó adatok bizalmassága védelmének megtagadása – Elfogadhatatlanság”

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely helyszíni vizsgálat alá vont vállalkozás által a személyi állománya tagjainak a magánélet tiszteletben tartásához való jog címén való védelme iránt benyújtott kérelmet elutasító bizottsági határozattal szemben indított kereset – Elfogadhatóság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 1/2003 tanácsi rendelet; 20. cikk, (4) bekezdés; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

(lásd: 32. pont)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Valamely helyszíni vizsgálat alá vont vállalkozás által az alkalmazottai vagy vezető tisztségviselői magánéletének tiszteletben tartásához való jog védelme iránt benyújtott kérelmet elutasító bizottsági határozat – Bennfoglaltság – Feltétel – A magánélettel kapcsolatos adatok másolását megelőzően benyújtott védelem iránti kérelem – Hiány – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 33–46. pont)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Magánjellegű adatok visszaszolgáltatása iránt benyújtott kérelem Bizottság általi elutasítása – A felperes által a Bizottság állásfoglalásához nem kellően pontosan megfogalmazott kérelem – A Bizottság megtámadható aktusnak minősíthető válaszának hiánya – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 47. pont)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Helyszíni vizsgálat lefolyásával kapcsolatos, a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmek alátámasztása céljából felhozott jogalapok és kifogások – A megtámadott aktus megsemmisítéséhez nem vezető jogalapok és kifogások – Hatástalan jogalapok

(EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 50–57. pont)

5.      Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Hatékony jogorvoslathoz való jog – A tényleges érvényesülésre, a hatékonyságra, a bizonyosságra és az észszerű határidőre vonatkozó feltételnek eleget tevő jogorvoslati rendszerek

(EUMSZ 263. cikk, EUMSZ 268. cikk, EUMSZ 277. cikk, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 340. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (1) és (4) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 157. cikk, (2) bekezdés)

(lásd: 86–111. pont)

6.      Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban olyan információk megjelölése, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy a Bizottság rendelkezik a szabálysértés feltételezését lehetővé tevő kellően komoly valószínűsítő körülményekkel – Az említett valószínűsítő körülmények közlésére irányuló kötelezettség – Hiány

(EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 114–119., 132–137. pont)

7.      Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A helyszíni vizsgálat időpontjának kiválasztására vonatkozó döntés indokolásának kötelezettsége – Hiány

(EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 139–142. pont)

8.      Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – A helyszíni vizsgálat időtartama – Észszerű határidő betartása – Utólagos értékelés

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk, és 52. cikk, (1) és (3) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 161–165. pont)

9.      Bírósági eljárás – Bizonyítékok benyújtásának határideje – Bizonyítékoknak pervezető intézkedéssel rögzített válaszadási határidőn túl történő benyújtása – A késedelem érvényes igazolásának követelménye – Hiány – Elfogadhatatlanság

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 85. cikk, (1) és (3) bekezdés)

(lásd: 178–186. pont)

10.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy rendelkezzen a szabálysértés feltételezését lehetővé tevő kellően komoly valószínűsítő körülményekkel – A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot igazoló valószínűsítő körülmények formája – Viszgálatnak a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot megelőzően történő indításának a hiánya – Vizsgálat megindítását megelőző előzetes megbeszélések – Az említett megbeszélések rögzítésére vagy formális átírására irányuló kötelezettség – Hiány

(1/2003 tanácsi rendelet, 19. cikk, (1) bekezdés; 773/2004 bizottsági rendelet, 3. cikk, (1) és (3) bekezdés)

(lásd: 193–219. pont)

11.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy rendelkezzen a szabálysértés feltételezését lehetővé tevő kellően komoly valószínűsítő körülményekkel – A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot igazoló valószínűsítő körülmények szerzői – A szabálysértés feltételezett elkövetőivel szoros kapcsolatban lévő szállító – Megengedhetőség

(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 221–232. pont)

12.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy rendelkezzen a szabálysértés feltételezését lehetővé tevő kellően komoly valószínűsítő körülményekkel – A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot igazoló körülmények tartalma – Az összehangolt magatartások sajátos bizonyítási rendszere – Következmény – Kellően komoly valószínűsítő körülményeknek a Bizottság rendelkezésére állása elismerésének az összehangolt magatartás megállapításához szükséges mértéket el nem érő küszöbértéke

(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 233–242. pont)

13.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy rendelkezzen a szabálysértés feltételezését lehetővé tevő kellően komoly valószínűsítő körülményekkel – A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot igazoló valószínűsítő körülmények tartalma – Versenytársak közötti információcsere – Nyilvános információk – A kellően komoly valószínűsítő körülmények hiánya – A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog megsértése

(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)

(lásd: 282–300. pont)

Összefoglalás

A Törvényszék részben megsemmisíti a forgalmazási ágazat több francia vállalkozása által tanúsított versenyellenes magatartások gyanúja miatt meghozott, helyszíni vizsgálatot elrendelő bizottsági határozatokat

A Bizottság nem bizonyította, hogy kellően komoly valószínűsítő körülmények álltak rendelkezésére, amelyek alapján feltételezhető lenne a vállalkozások jövőbeli kereskedelmi stratégiáira vonatkozó információcsere

Az Európai Bizottság, miután információkat kapott az élelmiszer‑ és nem élelmiszer‑forgalmazási ágazat több vállalkozása és társulása közötti információcserére vonatkozóan, 2017 februárjában egy sor olyan határozatot fogadott el, amelyek több társaságot arra köteleztek, hogy vessék alá magukat helyszíni vizsgálatnak(1) (a továbbiakban: helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok). E határozatokat a versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 rendelet (a továbbiakban: 1/2003 rendelet)(2) 20. cikkének (1) és (4) bekezdése alapján fogadták el, amely meghatározza a Bizottság helyszíni vizsgálatokkal kapcsolatos hatásköreit.

A Bizottság a helyszíni vizsgálatai során többek között látogatásokat tett az érintett társaságok irodáiban, ahol másolatokat készítettek az informatikai eszköz tartalmáról. Tekintettel a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatokkal és a helyszíni vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos fenntartásukra, több vizsgált társaság(3) megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be e határozatokkal szemben. Keresetük alátámasztására a felperes társaságok többek között jogellenességi kifogást terjesztettek elő az 1/2003 rendelet 20. cikkével szemben, a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok indokolási kötelezettségének megsértésére, valamint a magánlakás sérthetetlenségéhez való joguk megsértésére hivatkoztak. Egyes felperesek ezenkívül vitatták az alkalmazottaik és vezető tisztségviselőik magánéletére vonatkozó adatok begyűjtésének és másolatának jogszerűségét, valamint ezen adatok visszaszolgáltatásának megtagadását.(4)

Ami a T‑255/17. sz. ügyben felhozott ezen utolsó megállapítást illeti, azt a Törvényszék elfogadhatatlannak nyilvánítja. Érvelésében hangsúlyozza, hogy minden vállalkozás köteles gondoskodni az általa foglalkoztatott személyek és magánéletük védelméről, különösen a személyes adatok kezelése tekintetében. Így a vizsgált vállalkozás kérheti a Bizottságtól, hogy ne adjon át bizonyos olyan adatokat, amelyek sérthetik az alkalmazottai vagy vezető tisztségviselői magánéletét, vagy kérheti a Bizottságtól ezen adatok visszaszolgáltatását. Ennélfogva, amennyiben valamely vállalkozás az alkalmazottai vagy vezető tisztségviselői magánéletének tiszteletben tartásához való jog alapján biztosított védelemre hivatkozik annak érdekében, hogy tiltakozzon az informatikai eszközök vagy kommunikációs eszközök lefoglalása és az azokban szereplő adatok másolata ellen, a Bizottság e kérelmet elutasító határozata joghatásokat vált ki e vállalkozással szemben. A jelen ügyben azonban a felperesek által benyújtott előzetes védelem iránti kérelem hiányában a szóban forgó anyagok lefoglalása és az ezen anyagban szereplő adatok másolata nem vezethetett olyan, keresettel megtámadható határozat elfogadásához, amellyel a Bizottság akár hallgatólagosan is elutasítja az ilyen védelem iránti kérelmet. Ezenkívül a Törvényszék szerint a szóban forgó magánadatok visszaszolgáltatása iránti kérelmet nem kellő pontossággal fogalmazták meg ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára, hogy érdemben állást foglaljon azzal szemben, így a felperesek a kereset benyújtásának időpontjában nem kaptak olyan választ, amely megtámadható jogi aktusnak minősülhetne.

Ami a keresetek megalapozottságát illeti, a Törvényszék – miután emlékeztetett és pontosította a Bizottságnak a versenyjog területén hozott helyszíni vizsgálatot elrendelő határozataira vonatkozó szabályokat és elveket – részben megsemmisíti azokat, amelyek a felperesek keresetének tárgyát képezik.

Először is, a Törvényszék elutasítja az 1/2003 rendelet 20. cikkének (1) és (4) bekezdésére vonatkozó jogellenességi kifogást, amely bekezdések a Bizottságnak a helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó általános hatáskörére, illetve a vállalkozások és vállalkozások társulásai azon kötelezettségére vonatkoznak, hogy határozat által elrendelt helyszíni vizsgálatoknak vessék alá magukat. E jogellenességi kifogás alátámasztására a felperesek minden ügyben a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére hivatkoztak. A T‑249/17. és T‑254/17. sz. ügyben a fegyveregyenlőség elvének és a védelemhez való jognak a megsértésére is hivatkoztak.

A hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére alapított kifogást illetően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkében biztosított ezen jog az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. cikke (1) bekezdésének és 13. cikkének felel meg, így ez utóbbi rendelkezéseit és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát kell figyelembe vennie a Charta e rendelkezésének értelmezésekor és alkalmazásakor.(5) Az EJEE ítélkezési gyakorlata szerint a hatékony jogorvoslathoz való jog fennállásához négy feltétel teljesülése szükséges: mind ténybeli, mind jogi hatékony bírósági felülvizsgálat fennállása (tényleges érvényesülési feltétel), a jogalany azon lehetősége, hogy szabálytalanság esetén megfelelő orvoslást érjen el (a hatékonyság feltétele), a jogorvoslat hozzáférhetősége (bizonyosság feltétele) és észszerű határidőn belüli bírósági felülvizsgálat (az észszerű határidő feltétele). E tekintetben a Törvényszék vizsgálatából kitűnik, hogy az helyszíni vizsgálati műveletek lefolytatásának ellenőrzési rendszere, amely a vizsgált vállalkozások rendelkezésére álló valamennyi jogi útból áll,(6) megfelel e négy feltételnek. A hatékony jogorvoslathoz való jog megsértésére alapított kifogást tehát mint megalapozatlant el kell utasítani.

A fegyveregyenlőség elvének és a védelemhez való jognak a megsértésére alapított kifogást azon állandó ítélkezési gyakorlat alapján kell elutasítani, amely szerint az előzetes vizsgálati szakaszban a Bizottság nem kötelezhető olyan valószínűsítő körülmények megjelölésére, amelyek igazolják a versenyellenes magatartással gyanúsított vállalkozás helyszíni vizsgálatát. Ugyanis egy ilyen kötelezettség megkérdőjelezné az ítélkezési gyakorlat által kialakított, a vizsgálat hatékonyságának megőrzése és az érintett vállalkozás védelemhez való jogának megőrzése közötti egyensúlyt.

Másodszor, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap vizsgálata során a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatoknak meg kell jelölniük azokat a feltételezéseket, amelyeket a Bizottság vizsgálni kíván, nevezetesen azt, hogy mit keresnek, és azokat az elemeket, amelyekre a helyszíni vizsgálatnak ki kell terjednie (a feltételezett jogsértés leírása, vagyis az állítólagos feltételezett piac, a feltételezett versenykorlátozás jellege és az állítólagos jogsértés által érintett ágazatok). E konkrét indokolási kötelezettség célja a helyszíni vizsgálat indokolt jellegének kimutatása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az érintett vállalkozások megérthessék együttműködési kötelezettségük mértékét a védelemhez való jog megtartása mellett. A Törvényszék minden egyes ügyben többek között megállapítja, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatokból részletesen kitűnik, hogy a Bizottság úgy vélte, hogy rendelkezésére állnak a versenyellenes magatartások gyanúját alátámasztó kellően komoly valószínűsítő körülmények.

Harmadszor, a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog megsértésére vonatkozó jogalapot illetően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az arról való meggyőződés érdekében, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat nem önkényes jellegű, az uniós bíróságnak ellenőriznie kell, hogy a Bizottság rendelkezett‑e olyan, kellően komoly valószínűsítő körülményekkel, amelyek alapján feltételezhető volt, hogy az érintett vállalkozás megsértette a versenyszabályokat.

Annak érdekében, hogy e vizsgálatot elvégezhesse, a Törvényszék pervezető intézkedések elfogadásával felhívta a Bizottságot, hogy közölje vele a vizsgálatokat igazoló valószínűsítő körülményeket tartalmazó dokumentumokat, és a Bizottság e felhívásnak az előírt határidőn belül eleget tett. A Bizottság „kiegészítő válasza”, amely az ilyen valószínűsítő körülményekkel kapcsolatos egyéb dokumentumokat is tartalmaz, mindazonáltal elfogadhatatlanként elutasításra került, mivel nem volt érvényes igazolása a benyújtás késedelmes voltára.

A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatokat igazoló valószínűsítő körülmények formáját illetően a Törvényszék hangsúlyozza, hogy ha a helyszíni vizsgálatot megelőzően beszerzett valószínűsítő körülmények ugyanazon alaki követelmények hatálya alá tartoznának, mint a valamely nyílt vizsgálat keretében a jogsértésre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése, a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a vizsgálati jogköreit szabályozó szabályokat, jóllehet az 1/2003 rendelet(7) értelmében még semmilyen vizsgálatot nem indítottak, és nem élt a vizsgálati jogkörével, vagyis nem fogadott el olyan intézkedést, – nevezetesen helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatot – amellyel kifogásolta szabálysértés elkövetését. Ezért a felperesek állításával ellentétben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a megbeszélések rögzítésének kötelezettségére vonatkozó szabályozás(8) a vizsgálat Bizottság általi megindítását megelőzően nem alkalmazható. Így a szállítókkal folytatott, a vizsgálat megindítását megelőzően folytatott megbeszélések valószínűsítő körülményeket képezhetnek még akkor is, ha azokat nem vették nyilvántartásba. Ellenkező esetben ugyanis súlyosan sértené a versenyellenes magatartások felderítését azon visszatartó hatás miatt, amellyel a tanúk információk szolgáltatására és a jogsértések bejelentésére való hajlandóságára vonatkozó rögzítendő hivatalos kikérdezés járhat. Ezenkívül a Törvényszék szerint a szállítókkal folytatott e megbeszélések attól az időponttól kezdve jelentenek a Bizottság rendelkezésére álló valószínűsítő körülményeket, amikor azokra sor került, nem pedig attól az időponttól kezdve, amikor azokról beszámoló készült, amint azt a felperesek állítják.

A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatokat igazoló valószínűsítő körülmények tartalmát illetően a Törvényszék megállapítja, hogy figyelembe véve az összehangolt magatartásra vonatkozó bizonyítékok és az ilyen bizonyítékok összegyűjtése céljából a helyszíni vizsgálatokat igazoló valószínűsítő körülmények közötti szükségszerű különbségtételt, a kellően komoly valószínűsítő körülmények Bizottság általi elismerésének küszöbértéke szükségszerűen elmarad az összehangolt magatartás fennállásának megállapítását lehetővé tevő küszöbértéktől. E megfontolások fényében úgy véli, hogy a Bizottság kellően komoly valószínűsítő körülményekkel rendelkezett ahhoz, hogy az egyes mindennapi fogyasztási cikkek beszerzési piacán kapott árengedményekre, valamint a márkás termékek gyártói részére történő szolgáltatások értékesítésének piacán alkalmazott árakra vonatkozó információcserére vonatkozó összehangolt magatartást feltételezhessen. Ezzel szemben a gyanúsított vállalkozások jövőbeli kereskedelmi stratégiáira vonatkozó információcserére vonatkozó ilyen valószínűsítő körülmények hiányában a Törvényszék e második jogsértés vonatkozásában helyt ad a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog megsértésére alapított jogalapnak, tehát részben megsemmisíti a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatokat.


1      A T‑249/17. sz. ügy a Bizottság a 2017. február 9‑i C(2017) 1054 final bizottsági határozatra vonatkozik, amely elrendeli, hogy a Casino, a Guichard‑Perrachon, valamint az általuk közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött valamennyi társaság helyszíni vizsgálatnak vesse alá magát (AT.40466 – Tute 1 ügy). A T‑254/17. sz. ügy (nem tették közzé) a Bizottság a 2017. február 9‑i C(2017) 1056 final bizottsági határozatra vonatkozik, amely elrendeli, hogy az Intermarché Casino Achats, valamint az általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött valamennyi társaság helyszíni vizsgálatnak vesse alá magát (AT.40466 – Tute 1 ügy). A T‑255/17. sz. ügy elsődlegesen a Bizottság a 2017. február 21‑i C(2017) 1361 final bizottsági határozatra vonatkozik, amely elrendeli, hogy a Mousquetaires, valamint az általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött valamennyi társaság helyszíni vizsgálatnak vesse alá magát (AT.40466 – Tute 1 ügy), valamint az ugyanezen társaságokra vonatkozó, 2017. február 21‑i C(2017) 1360 final bizottsági határozatra (AT.40467 – Tute 2 ügy), másodlagosan pedig a 2017. február 9‑i C(2017) 1056 final bizottsági határozatra, amely elrendeli, hogy az Intermarché, valamint az általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött valamennyi társaság helyszíni vizsgálatnak vesse alá magát (AT.40466 – Tute 1 ügy), valamint az ugyanezen társaságokra vonatkozó, 2017. február 9‑i C(2017) 1056 final bizottsági határozatra (AT.40467 – Tute 2 ügy) vonatkozik.


2      [Az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16‑i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).


3      A felperes társaságok a Casino, a Guichard‑Perrachon és az Achats Marchandises Casino SAS (AMC) (T‑249/17. sz. ügy); az Intermarché Casino Achats (T‑254/17. sz. ügy) és a Les Mousquetaires és az ITM Entreprises (T‑255/17. sz. ügy).


4      A T‑255/17. sz. ügyben szereplő Mousquetaires és ITM Entreprises vállalkozásokról van szó.


5      A Charta 52. cikke és az e cikkhez fűzött magyarázatok.


6      Megsemmisítés iránti kereset, ideiglenes intézkedés iránti kereset, szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti kereset.


7      Az 1/2003/EK rendelet V. fejezete.


8      Az 1/2003/EK rendelet 19. cikke és a Bizottság által az [EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk] alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7‑i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL 2004. L 123., 18. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 81. o.) 3. cikke.