A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2010. március 17.

T‑78/09. P. sz. ügy

Európai Parlament

kontra

Laurent Collée

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2004. évi előléptetési eljárás – Az érdempontok odaítélésére vonatkozó eljárás – A bizonyítékok elferdítése – Indokolás – Az értékelésért felelős bizottság véleményének értéke – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) F‑148/06. sz., Collée kontra Parlament ügyben 2008. december 11‑én hozott ítélete (az EBHT‑ban még nem tették közzé) ellen, annak megsemmisítése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az L. Collée részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése – Elfogadhatatlanság – A közösségi jog e Törvényszék általi értelmezésének vagy alkalmazásának vitatása – Elfogadhatóság

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

1.      Többek között a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a Törvényszékhez benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat, és abban csak a Közszolgálati Törvényszék hatáskörének hiányára, a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanságra, valamint az uniós jognak a Közszolgálati Törvényszék általi megsértésére lehet hivatkozni. Ezenfelül a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑ának c) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapokat és érveket.

Ebből következően a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azon ítélet kifogásolt elemeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint azokat a jogi érveket, amelyek ezt a kérelmet konkrétan alátámasztják.

Nem felel meg e követelménynek az a fellebbezés, amely a Közszolgálati Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlésére vagy szó szerinti átvételére korlátozódik, beleértve azokat is, amelyek az említett bíróság által kifejezetten elvetett tényeken alapulnak; ugyanis az ilyen fellebbezés valójában egyszerűen a Közszolgálati Törvényszékhez benyújtott keresetlevél újbóli vizsgálata iránti kérelmet képez, ami nem tartozik a Törvényszék hatáskörébe. Mindazonáltal, ha a fellebbező az uniós jog Közszolgálati Törvényszék általi értelmezését vagy alkalmazását kifogásolja, az elsőfokú eljárásban megvizsgált jogkérdések a fellebbezés keretében újból vita tárgyát képezhetik. Ugyanis ha a fellebbező nem alapíthatná fellebbezését a Közszolgálati Törvényszék előtt már felhozott jogalapokra és érvekre, a fellebbezési eljárás részben értelmét vesztené.

(lásd a 20–22. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑19/95. P. sz., San Marco kontra Bizottság ügyben 1996. szeptember 17‑én hozott végzésének (EBHT 1996., I‑4435. o.) 37. és 38. pontja; a Bíróság C‑41/00. P. sz., Interporc kontra Bizottság ügyben 2003. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑2125. o.) 17. pontja; a Bíróság C‑353/01. P. sz., Mattila kontra Tanács és Bizottság ügyben 2004. január 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑1073. o.) 27. pontja.

2.      A közösségi bíróságnak nem feladata a különböző előléptethető tisztviselők érdemeinek értékelése. A figyelembe veendő érdemek vizsgálata terén a kinevezésre jogosult hatóság rendelkezésére álló széles mérlegelési jogkörre tekintettel a közösségi bíróságnak annak felülvizsgálatára kell szorítkoznia, hogy az említett hatóság nem kifogásolható keretek között maradt‑e, illetve jogkörét nem gyakorolta‑e nyilvánvalóan tévesen.

(lásd a 61. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑277/01. P. sz., Parlament kontra Samper ügyben 2003. április 3‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑3019. o.) 35. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑262/94. sz., Baiwir kontra Bizottság ügyben 1996. június 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑257. o. és II‑739. o.) 66. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑353/03. sz., Nielsen kontra Tanács ügyben 2005. április 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑95. o. és II‑443. o.) 58. pontja.