2009. február 18-án benyújtott kereset - Pilkington Group és társai kontra Bizottság

(T-72/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Pilkington Group Ltd (St Helens, Egyesült Királyság), Pilkington Automotive Ltd (Lathom, Egyesült Királyság), Pilkington Automotive Deutschland GmbH (Witten, Németország), Pilkington Holding GmbH (Gelsenkirchen, Németország), Pilkington Italia SpA (San Salvo, Olaszország) (képviselők: J. Scott, S. Wisking és K. Fountoukakos-Kyriakakos solicitors)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a határozat 1. cikkének c) pontját, vagy másodlagosan abban a részében semmisítse meg a határozat 1. cikkének c) pontját, amelyben az megállapítja, hogy a Pilkington 1999 januárját megelőzően megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét;

az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a határozat 2. cikkének c) pontját, és/vagy jelentősen csökkentse a bírságot;

az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperesek az EK 230. cikk értelmében a COMP/39.125 járműipari üveg-ügyben 2008. november 12-én hozott C(2008)6815 végleges határozat, és különösen annak 1. cikke c) pontjának részleges megsemmisítését kérik, amely utóbbiban a Bizottság megállapította, hogy a felperesek megsértették az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, mivel 1998. március 10. és 2002. szeptember 3. között megállapodások és/vagy összehangolt magatartások sorában vettek részt a járműipari üveg EGT-n belüli piacán, vagy másodlagosan a megtámadott határozat 1. cikke c) pontjának megsemmisítését kérik, amennyiben az megállapítja, hogy a felperesek 1999 januárját megelőzően megsértették az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét. Továbbá a felperesek ennek megfelelően a megtámadott határozat 2. cikke c) pontjának megsemmisítését kérik, amely rendelkezés a felperesekre egyetemlegesen 370 millió euró bírságot szab ki, és/vagy e bírság jelentős csökkentését kérik.

A felperesek tizenegy jogalapot hoznak fel keresetük alátámasztására, amelyek közül három a határozatban a jogsértő magatartás tényszerű leírásával kapcsolatban található súlyos hibákon alapul, hét a bírságkiszabással kapcsolatos hibákon alapul, az utolsó pedig azon ténnyel kapcsolatos, miszerint az ügy körülményei állítólag indokolnák, hogy a Bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre keretében jelentősen csökkentse a bírságot.

A felperesek először is úgy érvelnek, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendeletet¹, amikor tévesen értékelte a jogsértő magatartás természetét, és ennélfogva jelentősen eltúlozta e magatartás súlyát. Különösen arra hivatkoznak, hogy a Bizottság jelentős mértékben tévesen jellemezte a jogsértő magatartást, mivel ez utóbbi nem volt teljes értékű kartell előre meghatározott szabályokkal, és nem vezérelte semmilyen piac-szintű cél.

Másodszor a felperesek előadják, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendeletet, mivel tévesen értékelte a felperesek jogsértő magatartásának időtartamát, különösen amikor megállapította, hogy 1998. március 10-től kezdődően egységes és folytatólagos jogsértésben vettek részt.

Harmadszor a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendeletet, amikor tévesen értékelte és jelentős mértékben eltúlozta a felperesek jogsértő magatartásban játszott szerepét.

Negyedszer úgy érvelnek, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdését, és/vagy a bírságkiszabási iránymutatást², amikor a határozatban leírt magatartás általános jellegét tekintve nyilvánvalóan túlzott mértékű bírságot szabott ki, különösen amikor a bírság kiszámításakor figyelembe veendő releváns értékesítések súlyát 16%-ban állapította meg, a bírságkiszabási iránymutatás 19-23. cikkének értelmében.

Ötödször a felperesek arra hivatkoznak, hogy a fent összefoglalt második jogalapban kifejtett hiba következményeként a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdését, és/vagy a bírságkiszabási iránymutatást, amikor az időtartam címén 4,5-szeres szorzót alkalmazva határozta meg a felperesekkel szemben kiszabandó bírság alapösszegét.

Hatodszor a felperesek előadják, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdését, és/vagy a bírságkiszabási iránymutatást, amikor figyelmen kívül hagyta a felperesek vonatkozásában enyhítő körülményeket a bírság kiszabásakor.

Hetedszer a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendeletet, és/vagy a bírságkiszabási iránymutatást, mivel nem megfelelő értékesítési adatot használt a felperesekkel szemben kiszabandó bírság kiszámításakor.

Nyolcadszor a felperesek úgy érvelnek, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendeletet, és/vagy a bírságkiszabási iránymutatást, amikor olyan bírságot szabott ki a felperesekkel szemben, amely - függetlenül a fent összefoglalt jogalapokban emelt kifogásoktól - nyilvánvalóan aránytalan az ügy körülményeinek összességét tekintve.

Kilencedszer a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendeletet, és/vagy a bírságkiszabási iránymutatást, mivel a felperesekkel szemben kiszabott bírság jelentősen túlzott mértékű a Bizottságot a közösségi jog értelmében terhelő azon kötelezettségre tekintettel, hogy a feleket egyenlő bánásmódban részesítse az 1/2003/EK rendelet 23. cikke értelmében a bírságok kiszabásakor.

Tizedszer a felperesek kifejtik, hogy a Bizottság megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét, és/vagy az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdését, és a bírságkiszabási iránymutatás 23. cikkét, amikor olyan bírságot szabott ki a felperesekkel szemben, amely meghaladja a fent említett rendelkezésekben meghatározott keretet.

Tizenegyedszer a felperesek úgy vélik, hogy a velük szemben kiszabott bírság mindenesetre nyilvánvalóan aránytalan, túlzott mértékű, és nem megfelelő, és ennélfogva azt kérik, hogy a Bíróság az EK 229. cikk és az 1/2003/EK rendelet 31. cikke által ráruházott korlátlan felülvizsgálati jogkört gyakorolva vizsgálja felül a bírság összegét, és ennek keretében jelentősen csökkentse azt.

____________

¹ - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.)

² - Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.)