A High Court (Írország) által 2024. január 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – NE, MY, HJ, XF, WB, UV, VK, JU, RJ és DZ kontra An Bord Pleanála, Minister for Housing, Local Government and Heritage, Ireland és The Attorney General

(C-58/24. sz. ügy, Drumakilla)

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court (Írország)

Az alapeljárás felei

Felperesek: NE, MY, HJ, XF, WB, UV, VK, JU, RJ és DZ

Alperesek: An Bord Pleanála, Minister for Housing, Local Government and Heritage, Ireland és The Attorney General

Beavatkozó fél: Drumakilla Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    Úgy kell-e értelmezni a 2011/92 irányelv¹ 11. cikkét az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférésnek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének 2. bekezdésében foglalt elvével összefüggésben, hogy amennyiben a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, engedély (»elsődleges engedély«) iránti kérelem tárgyát képező projekt megvalósítására nem kerülhet sor anélkül, hogy a projektgazda elsőként egy másik engedélyt (»másodlagos engedély«) beszerezne, és amennyiben az ilyen projekt tekintetében az elsődleges engedély megadására hatáskörrel rendelkező hatóságnak továbbra is joga van a környezeti hatásokat a másodlagos engedélyben foglaltaknál szigorúbban értékelni, az ilyen másodlagos engedély (ha ezen engedélyt az elsődleges engedélyt megelőzően adták meg) a 2011/92 irányelv alapján mérlegelendő vagy vizsgálandó kérdések körén kívül álló szempontból – általánosságban, vagy abban az esetben, ha a másodlagos engedély a 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan határozatnak minősül, amely megengedi a projektgazdának, hogy a projekt megvalósítása érdekében eltérjen a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől – e projekt engedélyezési folyamatának körébe tartozik?

2)    Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2011/92 irányelv 11. cikkét az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférésnek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének 2. bekezdésében foglalt elvével összefüggésben, hogy azon belső jogi szabályokat, amelyek azon időpontra vonatkoznak, amikor a 92/43 irányelv¹ 16. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott határozat (»másodlagos engedély«) érvényességének vitatására irányuló jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje megkezdődik, úgy kell értelmezni, hogy azokkal – általánosságban vagy olyan esetben, amikor: i. a projekt a 2011/92 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt esetenkénti vizsgálat tárgyát képezte, és/vagy ii. az elsődleges engedélyhez a 4. cikk (5) bekezdése szerinti határozatot a másodlagos engedély megadását követően, és az elsődleges engedélyre vonatkozó határozattal egyidejűleg hozták meg, és/vagy iii. a másodlagos engedély érvényességének vitatására irányuló eljárásban nem hoztak fel a másodlagos engedély állítólagos érvénytelenségére hivatkozó, a vonatkozó elsődleges engedélyt vitató jogalapot, és/vagy iv. a felperes elmulasztja a másodlagos engedély megtámadására nyitva álló határidő meghosszabbítását kérni, amely kérelmet a nemzeti jog ezzel ellentétes tartalmú uniós jogi rendelkezés hiányában a késedelmesen benyújtott jogorvoslati kérelem tekintetében előír – ellentétes, ha e határidő az érintett projektre vonatkozó engedély (»elsődleges engedély«) megadásának időpontját megelőzően megkezdődik?

3)    Ha az első kérdésre adott válasz igenlő, és a második kérdésre adott válasz általánosságban nemleges, úgy kell-e értelmezni a 2011/92 irányelvet az Alapjogi Charta 47. cikkével és/vagy az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférésnek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének 2. bekezdésében foglalt elvével összefüggésben, hogy a valamely tagállam nemzeti joga által az ezen irányelvből eredő jogok érvényesítésére irányuló eljárás megindítására előírt határidőnek észszerűen előreláthatónak kell lennie, de azt nem kell a 2011/92 irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a jogszabályokban kifejezetten meghatározni, és/vagy a 2011/92 irányelv 11. cikkének (5) bekezdése szerint a közigazgatási és bírósági jogorvoslati eljárásokról a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott gyakorlati információk közé illeszteni, és/vagy a nemzeti ítélkezési gyakorlatnak véglegesen teljes bizonyossággal megállapítania, és így a második kérdésre adott választ nem befolyásolja, ha a tagállam nemzeti joga tartalmaz általános jellegű, előrelátható határidőre vonatkozó rendelkezést, amely általánosságban vonatkozik a közjogi keresetekre, beleértve a 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott olyan határozat megtámadására irányuló eljárás kezdeményezését, amely megengedi a projektgazdának, hogy a projekt megvalósítása érdekében eltérjen a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől, noha erről a vonatkozó nemzeti jog inkább hallgatólagosan, mint kifejezetten rendelkezik?

4)    Ha az első kérdésre adott válasz igenlő, és a második kérdésre adott válasz igenlő vagy a harmadik kérdésre adott válasz nemleges, úgy kell-e értelmezni a 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdését, hogy az illetékes hatóság nem állapíthatja meg, hogy »nincs más megfelelő megoldás« az olyan határozathoz képest, amely megengedi a projektgazdának, hogy a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekt megvalósítása érdekében eltérjen a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől, kivéve, ha az illetékes hatóság ténylegesen megvizsgál olyan más megoldásokat, mint az alternatív helyszín vagy tervezés, vagy az eltérés megtagadása?

5)    Ha az első kérdésre adott válasz igenlő, és a második kérdésre adott válasz igenlő vagy a harmadik kérdésre adott válasz nemleges, úgy kell-e értelmezni a 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdését, hogy az illetékes hatóság nem állapíthatja meg, hogy a »vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme« azt kívánja meg, hogy olyan határozatot hozzon, amely megengedi a projektgazdának, hogy a 2011/92 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett projekt megvalósítása érdekében eltérjen a fajok védelme terén alkalmazandó intézkedésektől, kivéve, ha maga az eltérés, nem pedig az eltérésre vonatkozó határozatban engedélyezett lépésekkel okozott kár csökkentése vagy kompenzálása érdekében hozott enyhítő intézkedések biztosítanak bizonyos szintű azonosítható védelmet?”

____________

¹ Az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.).

¹ A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21‑i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).