A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2011. november 16.
F‑67/11. R. sz. ügy
Luigi Marcuccio
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Hiány – Az érdekek mérlegelése”
Tárgy: Az EUMSZ 278. cikk és az EA 157. cikk, valamint az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben L. Marcuccio lényegében a többek között a Közszolgálati Törvényszék F‑56/09. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. június 9‑én hozott ítélete rendelkező része 2) pontjának végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatala iránti, 2011. február 28‑i kérelme elutasítása végrehajtásának felfüggesztését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – „Fumus boni juris” – Sürgősség – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre (EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)
2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher – Vagyoni kár
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)
1. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 102. cikkének 2. §‑a szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben többek között meg kell jelölni a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét.
A sürgősségre és a kérelem megalapozottságának valószínűsítésére (fumus boni iuris) vonatkozó feltételek kumulatív jellegűek, így e kérelmet el kell utasítani, ha e feltételek egyike nem teljesül. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli.
Ezen együttes vizsgálat során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg e különböző feltételek vizsgálatának módját és rendjét, minthogy semmilyen jogszabály nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez.
A szóban forgó különböző érdekek mérlegelése keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak – aki előtt a kérelmező súlyos és helyrehozhatatlan kár elszenvedésének kockázatára hivatkozik – többek között azt kell megvizsgálnia, hogy a vitatott határozatnak az érdemi határozatot hozó bíróság általi esetleges megsemmisítése lehetővé tenné‑e az azonnali végrehajtásával kiváltott helyzet megfordítását, és fordítva, hogy e határozat végrehajtásának felfüggesztése megakadályozhatja‑e annak teljes érvényesülését abban az esetben, ha az alapkeresetet elutasítják.
Abban az esetben, ha a megtámadott határozat egyszerű felfüggesztése nem módosítaná a felperes helyzetét, mivel e felfüggesztés önmagában nem keletkeztethet semmilyen jogosultságot a dokumentumokról készült fényképek kérelem szerinti megsemmisítésére, az ilyen felfüggesztés hatástalan és okafogyott lenne. Kétségtelen, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró rendelkezik hatáskörrel más ideiglenes intézkedések elrendelésére is, mint például az EUMSZ 279. cikk alapján a végrehajtás felfüggesztésére, az ilyen intézkedés azonban nem lehet egyenértékű a helyzet olyan jellegű megfordításával, amely az alapeljárásbeli keresetet okafogyottá tenné.
(lásd a 15–17., 26. és 27. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 4/78. R. sz., Salerno kontra Bizottság ügyben 1978. január 13‑án hozott végzésének 2. pontja; 206/89. R. sz., S. kontra Bizottság ügyben 1989. július 31‑én hozott végzésének 14. és 15. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑65/08. R. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2008. április 30‑án hozott ítéletének 82. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑52/08. R. sz., Plasa kontra Bizottság ügyben 2008. július 3‑án hozott végzésének 21. és 22. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint F‑104/10. R. sz., de Pretis Cagnodo és Trampuz de Pretis Cagnodo kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott végzésének 16. pontja.
2. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja nem kártérítés biztosítása, hanem az ügy érdemében meghozandó ítélet teljes érvényesülésének garantálása. Ez utóbbi cél eléréséhez a kért intézkedéseknek sürgőseknek kell lenniük abban az értelemben, hogy a felperes érdekeit érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozása érdekében még az alapeljárásban való döntést megelőzően meg kell hozni őket, illetve még e döntést megelőzően ki kell fejteniük hatásukat. Az ideiglenes intézkedést kérő félre hárul a bizonyítási teher a tekintetben, hogy az ügy érdemi eldöntésére irányuló eljárást nem tudja kivárni anélkül, hogy ne érné őt ilyen sérelem.
Az igényelt kártérítés és kényszerítő bírság kifizetésének megtagadásából eredő vagyoni kárt illetően, a sürgősségi feltétel teljesülésének igazolásához az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak konkrét és pontos, részletes dokumentumokkal alátámasztott, a felperes vagyoni helyzetét bizonyító és a bíró számára azt lehetővé tevő információkkal kell rendelkeznie, hogy értékelje a kért intézkedések hiányából valószínűen eredő következményeket.
(lásd a 19. és 21. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑65/99. P(R). sz., Willeme kontra Bizottság ügyben 1999. március 25‑én hozott végzésének 62. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑173/99. R. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 1999. szeptember 10‑én hozott végzésének 25. pontja; T‑320/02. R. sz., Esch‑Leonhardt és társai kontra EKB ügyben 2002. december 19‑én hozott végzésének 27. pontja;
az Európai Unió Törvényszéke T‑103/10. P(R). sz., Parlament kontra U ügyben 2010. április 27‑én hozott végzésének 37. pontja.