A Bíróság (ötödik tanács) 2018. június 7-i ítélete (a Landgericht Hamburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Scotch Whisky Association kontra Michael Klotz
(C-44/17. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal – A szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma – 110/2008/EK rendelet – A 16. cikk a)–c) pontja – III. melléklet – A »Scotch Whisky« lajstromozott földrajzi árujelző – Németországban előállított és »Glen Buchenbach« megnevezéssel forgalomba hozott whisky)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landgericht Hamburg
Az alapeljárás felei
Felperes: Scotch Whisky Association
Alperes: Michael Klotz
Rendelkező rész
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy valamely lajstromozott földrajzi árujelző „közvetett kereskedelmi használata” megvalósulásának megállapításához a vitatott alkotóelemet az érintett árujelzővel azonos, vagy ahhoz hangzásbeli és/vagy vizuális szempontból hasonló formában kell használni. Ennélfogva nem elegendő, hogy ez az alkotóelem alkalmas arra, hogy az érintett vásárlóközönség számára az árujelzővel vagy az ahhoz tartozó földrajzi területtel kapcsolatban bármilyen jellegű képzettársítást ébresszen.
A 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy a lajstromozott földrajzi árujelző „idézése” megvalósulásának megállapításához a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie, hogy egy szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos európai fogyasztónak a vitatott megnevezés láttán közvetlenül az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termék jut-e eszébe referenciaképként. Ezen értékelés keretében az említett bíróságnak – először is a vitatott megnevezés és az oltalom alatt álló földrajzi árujelző közötti hangzásbeli és/vagy vizuális hasonlóság hiányában, és másodszor anélkül, hogy e megnevezés magában foglalná ezen árujelző egy részét – figyelembe kell vennie adott esetben az említett megnevezés és az említett árujelző közötti fogalmi közelséget.
A 110/2008 rendelet 16. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy a lajstromozott földrajzi árujelző „idézése” megvalósulásának megállapítása érdekében nem vehető figyelembe a vitatott alkotóelem környezete, és különösen azon tény nem, hogy ezen alkotóelem mellett pontosan feltüntetik az érintett termék valódi származási helyét.
A 110/2008 rendelet 16. cikkének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezéssel tiltott „hamis vagy félrevezető megjelölés” használatának megállapítása érdekében nem vehető figyelembe az a környezet, amelyben a vitatott alkotóelemet használják.
____________
1 HL C 121., 2017.4.18.