A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2023. november 16.(*)
„Előzetes döntéshozatal – EUMSZ 110. cikk – Belső adók – A hátrányosan megkülönböztető adóztatás tilalma – Gépjárműadó – Más tagállamokból behozott használt járművek – Eltérő adókulcsok alkalmazása a jármű Portugáliában történő nyilvántartásba vételének időpontjától függően”
A C‑349/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD], Portugália) a Bírósághoz 2022. május 31‑én érkezett, 2022. május 23‑i határozatával terjesztett elő az
NM
és
az Autoridade Tributária e Aduaneira
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: N. Piçarra tanácselnök, M. Safjan és N. Jääskinen (előadó) bírák,
főtanácsnok: N. Emiliou,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– NM képviseletében P. Carido advogado,
– a portugál kormány képviseletében P. Barros da Costa, A. Pimenta, A. Rodrigues és N. Vitorino, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében M. Björkland és I. Melo Sampaio, meghatalmazotti minőségben
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 110. cikk értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet az NM és az Autoridade Tributária e Aduaneira (adó‑ és vámhatóság, Portugália; a továbbiakban: adóhatóság) között a Código do Imposto sobre Veículos (a gépjárműadóról szóló törvénykönyv) által előírt, az NM által Portugáliába behozott gépkocsira vonatkozó gépjárműadó (a továbbiakban: adó) megfizetésére vonatkozó határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
3 A gépjárműadóról szóló törvénykönyv „Tárgyi hatály” című 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a következőképpen rendelkezik:
„A következő járművek adókötelesek:
a) a személygépkocsik, ilyennek minősülnek a legfeljebb 3500 [kilogram (kg)] össztömegű és a vezetőüléssel együtt legfeljebb kilenc ülőhellyel rendelkező, személyek szállítására szolgáló gépkocsik”.
4 E törvénykönyv „Személyi hatály” című 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:
„Adókötelezettség alá tartoznak az engedélyezett kereskedők, az elismert kereskedők és a jelen törvénykönyvben meghatározott azon magánszemélyek, akik adóköteles gépjárművet forgalomba bocsátanak, vagyis olyan személyek, akiknek a nevében gépjárműre vonatkozó vámáru‑nyilatkozatot adtak ki.”
5 Az említett törvénykönyv „Adóztatandó tényállás” című 5. cikkének szövege a következő:
„1 – Adóztatandó tényállásnak minősül a Portugáliában nyilvántartásbavételi kötelezettség alá eső járművek belföldön történő gyártása, összeszerelése, ideiglenes behozatala és importja.
[…]
3 – E törvénykönyv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
»behozatal«: az Európai Unió valamely másik tagállamából származó vagy ez utóbbiban szabad forgalomban lévő jármű belföldre történő belépése”.
6 Ugyanezen törvénykönyv „Adófizetési kötelezettség” című 6. cikke a következőképpen rendelkezik:
„1 – Az előző cikk (1) bekezdésében említett esetekben az adófizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás időpontjában keletkezik, amelyet megtörténtnek kell tekinteni:
[…]
b) Magánszemélyek esetében a járműre vonatkozó vámáru‑nyilatkozat benyújtásának időpontjában.
[…]
3 – Az alkalmazandó adó mértéke az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában hatályban lévő mérték.”
7 Az említett törvénykönyv „Általános adómérték – gépjárművek” című 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében:
„I ‑ Az alábbi A. táblázat a hengerűrtartalom és a környezeti tényezők összetevői alapján állapítja meg az adó összegét, és a következő járművekre alkalmazandó:
a) személygépkocsik”.
8 A 2015. január 1. és 2020. december 31. között hatályos, 2014. december 31‑i Lei n.o 82–D/2014 que procede à alteração das normas fiscais ambientais nos sectores da energia e emissões, transportes, água, resíduos, ordenamento do território, florestas e biodiversidade, introduzindo ainda um regime de tributação dos sacos de plástico e um regime de incentivo ao abate de veículos em fim de vida, no quadro de uma reforma da fiscalidade ambientalból (az energia és a kibocsátás, a közlekedés, a víz, a hulladék, a területrendezés, az erdők és a biológiai sokféleség területén a környezetvédelmi adószabályok módosításáról, és a környezetvédelmi adóreform keretében a műanyag zsákokra vonatkozó adózási rendszert, valamint a gépjárművek után az életciklus végi bontásidíj‑rendszert bevezetéséről szóló 82‑D/2014. sz. törvény; Diário da República, 1. sorozat, 252. sz., 2014. december 31.; a továbbiakban: 82‑D/2014. sz. törvény) eredő változata szerint a gépjárműadóról szóló törvénykönyv „Közvetítő adómértékek – gépjárművek” című 8. cikke (1) bekezdésének d) pontja a következőket írta elő:
„A következő gépjárművekre az előző cikk (1) bekezdésében szereplő A. táblázat alkalmazásából eredő adó következő százalékos arányának megfelelő köztes adómértéket kell alkalmazni:
d) 25% az olyan plug‑in hibrid motorokkal ellátott személygépkocsik esetében, amelyek akkumulátora az elektromos hálózathoz való csatlakozással tölthető, és amelyek elektromos üzemmódban legalább 25 kilométeres hatótávval rendelkeznek.”
9 A 2020. december 31‑i Lei n.o 75‑B/2020 Orçamento do Estado para 2021 (a 2021. évi állami költségvetésről szóló 75‑B/2020. sz. törvény; Diário da República, 253. sz., 1. sorozat, 2020. december 31.; a továbbiakban: 75‑B/2020. sz. törvény) 2021. január 1‑jétől hatályos változata szerinti 8. cikke, amelynek címe „Közvetítő adómértékek – gépjárművek”, az (1) bekezdésének d) pontjában a következőképpen rendelkezik:
„A következő gépjárművekre az előző cikk (1) bekezdésében szereplő A. táblázat alkalmazásából eredő adó következő százalékos arányának megfelelő köztes adómértéket kell alkalmazni:
[…]
d) 25% az olyan plug‑in hibrid motorokkal ellátott személygépkocsik esetében, amelyek akkumulátora az elektromos hálózathoz való csatlakozással tölthető, és amelyek elektromos üzemmódban legalább 50 km‑es hatótávval rendelkeznek, valamint amelyek hivatalos kibocsátása alacsonyabb 50 g CO2/km‑nél.”
10 A gépjárműadóról szóló törvénykönyv „Adómérték – használt járművek” című 11. cikke a következőképpen rendelkezik:
„1 – Az Európai Unió valamely másik tagállama által megállapított végleges közösségi nyilvántartásba vétel tárgyát képező járműveket terhelő adót a jelen törvénykönyv szabályai szerint előzetesen ki kell számítani, és arra alkalmazni kell a vonatkozó adótábla D táblázata szerinti adócsökkentési arányokat, amelyek figyelembe veszik a hengerűrtartalom és a környezeti tényezők összetevőit, ideértve a 7. cikk (3) bekezdése szerinti súlyozást is, amelyekhez kapcsolódik a gépjárművek átlagos kereskedelmi értékcsökkenése a belföldi piacon és a gépjárművek fennmaradó hasznos élettartama:
D táblázat […]”.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
11 2018. szeptember 14‑én Németországban vettek nyilvántartásba egy plug‑in hibrid motorral felszerelt gépkocsit.
12 2021. szeptember 13‑án NM vámáru‑nyilatkozatot nyújtott be az illetékes vámhatósághoz e járműre vonatkozóan Portugáliában történő szabad forgalomba bocsátás céljából.
13 Az illetékes vámhatóság az NM által fizetendő adó összegét az említett jármű hengerűrtartalmára és környezeti tényezőire (A táblázat), valamint az első nyilvántartásba vételtől számított használat időtartamára tekintettel (D táblázat) számította ki. E számítás alapján megállapította, hogy e járműre a teljes mértékű, 2 928,28 euró összegű adót kell alkalmazni, és erre vonatkozóan adómegállapító határozatot bocsátott ki.
14 NM megfizette az illetékes vámhatóság által vele közölt adómegállapító határozatban megjelölt adó összegét. Ezt követően a Centro de arbitragem Administrativa (közigazgatási választottbírósági központ, Portugália) elnökéhez választottbíróság felállítása iránti kérelmet nyújtott be az említett adómegállapító határozat vitatása érdekében.
15 NM kérelmét továbbították a Tribunal Arbitral Tributárióhoz (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD], Portugália), a kérdést előterjesztő bírósághoz.
16 NM lényegében arra hivatkozik, hogy az alapügyben szóban forgó jármű első nyilvántartásba vételének időpontjában, 2018. szeptember 14‑én a gépjárműadóról szóló törvénykönyv a 82‑D/2014. sz. törvénnyel módosított 8. cikke (1) bekezdésének d) pontja hatályban volt, és hogy e cikk értelmében a plug‑in hibrid motorral felszerelt, elektromos üzemmódban legalább 25 kilométeres hatótávval rendelkező gépkocsikra az adó 25%‑ának megfelelő kedvezményes adómértéket kellett alkalmazni. Ezzel szemben abban az időpontban, amikor e gépjárműre vonatkozóan vámáru‑nyilatkozatot nyújtott be, a gépjárműadóról szóló törvénykönyv 75‑B/2020. sz. törvénnyel módosított 8. cikke (1) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni. Márpedig e cikk 2018‑ban hatályos változatával ellentétben e rendelkezés már nem teszi lehetővé az alapügyben szereplőhöz hasonló jellemzőkkel rendelkező járművek számára, hogy azokra az ezen adó 25%‑ának megfelelő kedvezményes adómértéket alkalmazzanak. Azt állítja, hogy következésképpen az ilyen jellemzőkkel rendelkező és eredetileg az Unió valamely másik tagállamában nyilvántartásba vett, majd Portugáliába behozott gépjármű kedvezőtlenebb bánásmódban részesülne ahhoz képest, amelyet egy hasonló jellemzőkkel rendelkező, de eredetileg Portugáliában vásárolt és nyilvántartásba vett gépjármű élvezett volna, mivel erre az első gépjárműre nem alkalmazható az említett adó 25%‑ának megfelelő kedvezményes adómérték. Így súlyosabb pénzügyi teher hárulna az eredetileg egy másik uniós tagállamban nyilvántartásba vett járművekre, mint a hasonló jellemzőkkel rendelkező járművekre, amelyeket eredetileg Portugáliában vettek nyilvántartásba, ami nem egyeztethető össze az EUMSZ 110. cikkel.
17 Ezzel szemben az adóhatóság hangsúlyozza, hogy az adóztatandó tényállás a Portugáliában nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó gépjármű ezen ország területére való behozatala, és hogy ezen adófizetési kötelezettség e gépjármű Portugáliában történő szabad forgalomba bocsátásakor keletkezik. Így csak ebben az időpontban kell értékelni, hogy egy adott gépjármű megfelel‑e azon kritériumoknak, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a 25%–os kedvezményes adómértékben részesüljön. Ezenkívül az adóhatóság azt állítja, hogy nem sérül az EUMSZ 110. cikk, ha a más tagállamból származó használt jármű portugál területre történő behozatalakor beszedett adó összege nem haladja meg ezen adónak a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló használt járművek árában foglalt maradványösszegét, ami az alapügyben szóban forgó jármű esetében követelt adó összege esetében fennáll.
18 E körülmények között Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD]) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Ellentétes‑e az EUMSZ 110. cikkel az, hogy egy olyan nemzeti szabályozás, mint a [gépjárműadóról szóló törvénykönyv] 8. cikke (1) bekezdésének d) pontja, amely meghatározott környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő személygépkocsik esetében kedvezményt ír elő, amelynek lényege [az adó] összegének 25%‑ra történő mérséklése, továbbra is hatályban marad, és azt 2021. január 1‑jétől hatályos – az addig hatályosnál szigorúbb – változatában kell alkalmazni mind az új belföldi, mind pedig az Európai Unió más tagállamaiból származó, Portugáliában első alkalommal az említett időpontot követően nyilvántartásba vett használt gépjárművekre, azonos adójogi bánásmódot biztosítva e gépjárműveknek, de egyenlőtlennek tekinthető helyzetet teremtve az azonos használati idővel rendelkező azon használt gépjárművek között, amelyek megfelelnek a korábban hatályos, kevésbé szigorú környezetvédelmi kritériumoknak, de nem felelnek meg az új törvényben foglalt előírásoknak, attól függően, hogy (a) a gépjárművet a törvény új változatának hatálybalépése előtt bocsátották forgalomba és vették először Portugáliában nyilvántartásba, amely esetben e gépjárművek az adóösszeg 25%‑ra történő mérséklésének kedvezményében részesültek, ami várhatóan majd tükröződik a használt gépjármű vételárában, vagy attól, hogy (b) a gépjárművet a törvény előző változatának hatálya alatt más tagállamban vették nyilvántartásba, és az említett időpontot követően bocsátották szabad forgalomba Portugáliában, amely esetben e gépjárművek után az adó 100%‑át kell megfizetni?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
19 Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az EUMSZ 110. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az első alkalommal egy másik tagállamban nyilvántartásba vett jármű valamely tagállamban történő szabad forgalomba bocsátásának időpontjában az ezen időpontban alkalmazandó szabályok szerint számítják ki a gépjárműadót, miközben az ezen adóra vonatkozó szabályozás korábbi változata volt hatályban e jármű első nyilvántartásba vételekor, amely alacsonyabb adó alkalmazásához vezetne, és amelyben az e járművel azonos releváns jellemzőkkel rendelkező, de első alkalommal Portugáliában nyilvántartásba vett hasonló járművek részesülhettek.
20 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a jelen ügy szempontjából nem releváns kivételektől eltekintve a gépjármű‑adóztatásra vonatkozó szabályokat uniós szinten nem harmonizálták. A tagállamok így ezen a területen az uniós jog tiszteletben tartásával szabadon gyakorolhatják adóztatási jogukat (2017. szeptember 19‑i Bizottság kontra Írország [Regisztrációs adó] ítélet, C‑552/15, EU:C:2017:698, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
21 Egyébiránt a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a valamely tagállam által az ilyen gépjárműveknek a területén a forgalomba helyezés céljából történő nyilvántartásba vétele után kivetett adó nem tekinthető sem az EUMSZ 28. cikk szerinti vámnak, sem az EUMSZ 30. cikk szerinti, vámmal azonos hatású díjnak. Ezenkívül az ilyen adót nem lehet a behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokra, valamint az említett korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó szabályokról szóló EUMSZ 34. cikk alapján értékelni. Az olyan adót ugyanis, mint amelyről az alapügyben szó van, belső adónak kell tekinteni, így azt az EUMSZ 110. cikk szempontjából kell megvizsgálni (2011. április 7‑i Tatu ítélet, C‑402/09, EU:C:2011:219, 32. és 33. pont; 2015. december 17‑i Viamar ítélet, C‑402/14, EU:C:2015:830, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
22 Az EUMSZ 110. cikk célja, hogy szabályos versenyfeltételek mellett biztosítsa az áruk szabad mozgását a tagállamok között. E rendelkezés arra irányul, hogy a védelem minden olyan formáját felszámolja, amely belső, különösen a más tagállamokból származó termékekre vonatkozó hátrányosan megkülönböztető adó alkalmazásából eredhet (2015. április 14‑i Manea ítélet, C‑76/14, EU:C:2015:216, 28. pont). Az említett cikket sérti, amennyiben a behozott és a hasonló tagállami termékre kivetett adót eltérő módon számítják ki, és az eltérő módozatok következtében, még ha csak egyes esetekben is, a behozott termék magasabb adóterhét eredményezi (2015. április 14‑i Manea ítélet, C‑76/14, EU:C:2015:216, 28. pont; 2021. szeptember 2‑i Bizottság kontra Portugália [Gépjárműadó] ítélet, C‑169/20, EU:C:2021:679, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
23 Konkrétabban a behozott használt gépjárművek adóztatása területén az EUMSZ 110. cikk arra irányul, hogy biztosítsa a belső adók teljes semlegességét a már a belföldi piacon található és a behozott termékek közötti verseny tekintetében, és ennélfogva minden tagállamot arra kötelez, hogy oly módon válassza ki és alakítsa ki a gépjárműveket terhelő adókat, hogy azok ne járjanak azzal a hatással, hogy előnyben részesítsék a belföldi használt járművek értékesítését, és ily módon visszatartsanak a hasonló használt járművek behozatalától (lásd ebben az értelemben: 2011. április 7‑i Tatu ítélet, C‑402/09, EU:C:2011:219, 56. pont; 2018. április 17‑i dos Santos végzés, C‑640/17, EU:C:2018:275, 17. pont).
24 Márpedig a valamely tagállam piacán jelenlévő gépjárművek az EUMSZ 110. cikk értelmében annak „hazai termékei”. Amennyiben ezeket a termékeket a használt járművek e tagállambeli piacán kínálják értékesítésre, azokat az ugyanolyan típusú, jellemzőkkel bíró és használtsági fokú behozott használt járművekhez hasonló termékeknek kell tekinteni. Az említett tagállam piacán vásárolt használt járművek, valamint az e tagállamba való behozatal és ottani forgalomba helyezés céljából más tagállamokban vásárolt használt járművek ugyanis versenyző termékek (2011. április 7‑i Tatu ítélet, C‑402/09, EU:C:2011:219, 55. pont; 2018. április 17‑i dos Santos végzés, C‑640/17, EU:C:2018:275, 16. pont).
25 Így az EUMSZ 110. cikk megsértése akkor valósul meg, ha a más tagállamból származó használt járművet terhelő adó összege meghaladja az említett adónak a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló használt járművek értékébe beépült maradványösszegét. Az ilyen helyzet ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy a belföldi használt járművek értékesítése előnyben részesül, ily módon pedig visszatart a hasonló jellegű használt járművek behozatalától (2013. december 19‑i X ítélet, C‑437/12, EU:C:2013:857, 31. és 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
26 A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnik egyrészt, hogy az adó olyan fogyasztási adó, amelyet különösen valamennyi Portugáliában nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jármű után beszednek, és hogy az adófizetési kötelezettség abban az időpontban keletkezik, amikor az ilyen járművet szabad forgalomba bocsátják. Ezen adó tehát alkalmazandó mind az új járművekre, mind a behozott használt járművekre, mivel azt csak egyszer, az adott jármű portugál területen történő szabad forgalomba bocsátásakor vetik ki.
27 Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy a gépjárműadóról szóló törvénykönyv 8. cikke az alapügyben szóban forgó gépjármű Németországban történő első nyilvántartásba vételét követően, de Portugáliában történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően módosult. Az említett módosítás célja az volt, hogy szigorúbbá tegye azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a gépjárműre a 25%–os kedvezményes adómérték vonatkozzon.
28 Ugyanis, amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, a gépjárműadóról szóló törvénykönyv 82‑D/2014. sz. törvénnyel módosított változata 8. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében Portugáliában az alapügyben szóban forgó gépjármű első németországi nyilvántartásba vételének időpontjában alkalmazandó szabályozás alapján az ilyen gépjármű jogosult volt az adó 25%‑ának megfelelő kedvezményes adómérték alkalmazására. Ezzel szemben Portugáliában történő szabad forgalomba bocsátásának időpontjában az említett gépjármű nem felelt meg az ahhoz előírt feltételeknek, hogy a gépjárműadóról szóló törvénykönyv 75‑B/2020. sz. törvényből eredő változata 8. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt szabályozás hatálya alatt ilyen kedvezményes adómértékben részesüljön.
29 Ebből következik, hogy az ugyanolyan típusú, ugyanolyan jellemzőkkel rendelkező és használtsági fokú használt járművekre, amelyek a jelen ítélet 24. pontjában említett ítélkezési gyakorlat értelmében hasonló termékeknek minősülnek, eltérő adómérték alkalmazandó attól függően, hogy azokat Portugáliában a jelen ítélet 27. és 28. pontjában ismertetett jogszabály‑módosítás előtt vagy után bocsátották szabad forgalomba.
30 Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a más tagállamból származó használt gépjármű Portugáliában történő szabad forgalomba bocsátásának időpontjában a gépjárműadóra vonatkozó szabályozás ilyen végrehajtása nem vezet‑e ahhoz, hogy az említett használt járművet terhelő adó meghaladja az ugyanezen adónak a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló jellegű használt járművek értékébe beépült maradványösszegét, és így a jelen ítélet 25. pontjában említett ítélkezési gyakorlat értelmében nem jár‑e azzal a kockázattal, hogy előnyben részesíti a belföldi használt járművek értékesítését, és visszatart a hasonló használt járművek behozatalától.
31 Először is e bíróságnak figyelembe kell vennie egyrészt azt, hogy az adót teljes mértékben vetik ki a más tagállamból származó ilyen gépjármű behozatala és szabad forgalomba bocsátása esetén, még akkor is, ha az említett gépjármű megfelelt az ezen adó 25%‑ával egyező kedvezményes adómérték alkalmazásához szükséges feltételeknek abban az időpontban, amikor azt e másik tagállamban első alkalommal nyilvántartásba vették. Másrészt figyelembe kell vennie azt, hogy a portugál piacon már jelen lévő hasonló használt gépjármű vevőjének csak az általa vásárolt gépjármű piaci értékébe beépült maradványadó összegét kell viselnie, és ezen adó értéke egyébiránt az e gépjármű eredeti szabad forgalomba bocsátásakor megfizetett ilyen kedvezményes adómértékhez kapcsolódik.
32 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság pontosította, hogy a tagállamok nem vezethetnek be új adókat, illetve nem módosíthatják a már létező adókat azzal a céllal vagy hatással, hogy a belföldi piacon rendelkezésre álló és oda az említett adók vagy azok módosításának hatálybalépése előtt bevezetett hasonló termékek értékesítése javára visszatartson a behozott termékek értékesítésétől (2013. december 19‑i X ítélet, C‑437/12, EU:C:2013:857, 35. pont).
33 Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság által adott magyarázatokból kitűnik, hogy az adó kiszámításának módjait több jogalkotási reform révén fokozatosan módosították annak érdekében, hogy az adó környezetvédelmi összetevője ezentúl figyelembe vegye a Portugáliába behozott használt gépjárművek használatának időtartamából eredő értékcsökkenést.
34 Mindazonáltal – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatok függvényében – úgy tűnik, hogy az ilyen jogszabályi reformok önmagukban nem biztosítják az adónak az EUMSZ 110. cikkel összeegyeztethető alkalmazását. Ugyanis, amint az lényegében a jelen ítélet 31. pontjából kitűnik, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló azon járművek forgalmi értéke, amelyeket szintén a használt járművek portugál piacán forgalmaznak, és amelyekre a szabad forgalomba bocsátásukkor a 25%–os kedvezményes adómérték vonatkozott, magában foglalja az említett adó maradványösszegét. Márpedig az ilyen maradványösszeget azon adómérték alapján kell megállapítani, amely alapján ezt az adót megfizették.
35 A fenti indokok összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EUMSZ 110. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az első alkalommal egy másik tagállamban nyilvántartásba vett jármű valamely tagállamban történő szabad forgalomba bocsátásának időpontjában az ezen időpontban alkalmazandó szabályok szerint számítják ki a gépjárműadót, miközben az ezen adóra vonatkozó szabályozás korábbi változata volt hatályban e jármű első nyilvántartásba vételekor, amely alacsonyabb adó alkalmazásához vezetne, és amelyben az e járművel azonos releváns jellemzőkkel rendelkező, de első alkalommal Portugáliában nyilvántartásba vett hasonló járművek részesülhettek, ha és abban a mértékben, amennyiben az ugyanezen behozott jármű után beszedett adó meghaladja az adónak a használt járművek belföldi piacán jelen lévő hasonló belföldi járművek értékébe beépült maradványösszegét.
A költségekről
36 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:
Az EUMSZ 110. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az első alkalommal egy másik tagállamban nyilvántartásba vett jármű valamely tagállamban történő szabad forgalomba bocsátásának időpontjában az ezen időpontban alkalmazandó szabályok szerint számítják ki a gépjárműadót, miközben az ezen adóra vonatkozó szabályozás korábbi változata volt hatályban e jármű első nyilvántartásba vételekor, amely alacsonyabb adó alkalmazásához vezetne, és amelyben az e járművel azonos releváns jellemzőkkel rendelkező, de első alkalommal Portugáliában nyilvántartásba vett hasonló járművek részesülhettek, ha és abban a mértékben, amennyiben az ugyanezen behozott jármű után beszedett adó meghaladja az adónak a használt járművek belföldi piacán jelen lévő hasonló belföldi járművek értékébe beépült maradványösszegét.
Aláírások