C‑222/09. sz. ügy

Kronospan Mielec sp. z o.o.

kontra

Dyrektor Izby Skarbowej w Rzeszowie

(a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Hatodik HÉA-irányelv – A 9. cikk (2) bekezdésének c) és e) pontja – Mérnökök által végzett kutatási és fejlesztési munkák – A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása”

Az ítélet összefoglalása

Adórendelkezések – Jogszabályok harmonizálása – Forgalmi adók – Közös hozzáadottértékadó-rendszer – Szolgáltatásnyújtás – A teljesítés helyének meghatározása

(77/388 tanácsi irányelv, 9. cikk, (2) bekezdés, e) pont)

Az olyan szolgáltatásokat, amelyek környezetvédelmi és műszaki kutatási és fejlesztési munkáknak a valamely tagállamban letelepedett mérnökök által más tagállamban letelepedett címzett megrendelésére és javára történő elvégzésében állnak, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelvnek a tanácsadói, mérnöki, tanácsadó irodai, ügyvédi, számviteli szolgáltatások és egyéb hasonló szolgáltatások tekintetében a teljesítés helyét meghatározó 9. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében vett „mérnöki szolgáltatásnak” kell tekinteni.

E szolgáltatásokat ugyanis az említett rendelkezés hatálya alá tartozónak kell tekinteni, mivel a kutatási és fejlesztési munkák olyan szolgáltatások, amelyeket elsődlegesen és szokás szerint az e rendelkezés szerinti mérnöki szakma keretében nyújtanak. Ez vonatkozik az olyan szolgáltatások nyújtására, amelyek azzal jellemezhetők, hogy nem csupán a meglévő ismeretek és eljárások konkrét problémákra történő alkalmazásából állnak, hanem új ismeretek megszerzését és új eljárások létrehozását is magukban foglalják e problémák vagy új problémák megoldása érdekében. Az ilyen tevékenységek továbbá különböznek a hatodik irányelv 9. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenységektől, mivel a szóban forgó szolgáltatásokat nem több címzett részére, hanem egyetlen személy részére nyújtották. Az a körülmény, hogy a szolgáltatások ezen egyedüli címzettje később harmadik személyeknek vagy a vele azonos cégcsoportba tartozó másik társaságnak továbbértékesíti az általa megrendelt munka eredményét, e tekintetben irreleváns.

(vö. 20–21., 24–26., 30. pont és a rendelkező rész)