2023. július 17-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-448/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: C. Ladenburger, P. J. O. Van Nuffel, K. Herrmann meghatalmazottak)

Alperes: Lengyel Köztársaság

Kereseti kérelmek

Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság – az alkotmányának a Trybunał Konstytucyjny (alkotmánybíróság, Lengyelország) által a 2021. július 14-én hozott ítéletében (P 7/20. sz. ügy) és a 2021. október 7-én hozott ítéletében (K 3/21. sz. ügy) adott értelmezésére tekintettel – nem teljesítette az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdéséből eredő kötelezettségeit;

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság – az alkotmányának a Trybunał Konstytucyjny (alkotmánybíróság, Lengyelország) által a 2021. július 14-én hozott ítéletében (P 7/20. sz. ügy) és a 2021. október 7-én hozott ítéletében (K 3/21. sz. ügy) adott értelmezésére tekintettel – nem teljesítette az uniós jog autonómiájának, elsőbbségének, tényleges érvényesülésének és egységes alkalmazásának általános elveiből, valamint a Bíróság ítéletei kötelező érvényéből eredő kötelezettségeit;

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság –  mivel a Trybunał Konstytucyjny (alkotmánybíróság, Lengyelország) három bírájának 2015 decemberében lefolytatott kinevezési eljárásában, valamint az elnökének 2016 decemberében lefolytatott kinevezési eljárásában elkövetett szabálytalanságok következtében nem felel meg a törvény által korábban létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek – nem teljesítette az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből eredő kötelezettségeit;

a Lengyel Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első és második jogalapjával a Bizottság a Lengyel Köztársaság vonatkozásában a Trybunał Konstytucyjny (alkotmánybíróság; a továbbiakban: alkotmánybíróság) két ítéletét vitatja: a 2021. október 7-i ítéletet (K 3/21. sz. ügy) és a 2021. július 14-i ítéletet (7/20. sz. ügy). Ezek az ítéletek az uniós szerződések által Lengyelországra rótt különböző, de egymástól nem független kötelezettségek megsértését jelentik. Az első jogalap az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megsértésére vonatkozik, amelyet az Európai Unió Bírósága a fent említett ítéletekben – különösen a 2021. március 2-i A. B. és társai (C-824/18, ECLI:EU:C:2021:153) ítéletben és a 2021. október 6-i W. Ż. (C-487/19, ECLI:EU:C:2021:798) ítéletben – értelmezett, amennyiben az alkotmánybíróság a Lengyel Köztársaság alkotmányát a független, pártatlan és a törvény által korábban létrehozott bíróság által biztosított hatékony bírói jogvédelem uniós követelményeivel kapcsolatban túlságosan szűken, tévesen és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva értelmezte. A második jogalap arra vonatkozik, hogy az alkotmánybíróság ezen ítéleteivel megsértette az uniós jog elsőbbségének, autonómiájának, tényleges érvényesülésének és egységes alkalmazásának elveit, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek kötelező érvényét, mivel az alkotmánybíróság az ítéleteiben egyoldalúan elutasította az EUSZ 2. cikk, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése, valamint az EUMSZ 279. cikk elsőbbségének és tényleges érvényesülésének elvét – amelyet az Európai Unió Bírósága következetesen értelmez és alkalmaz –, és valamennyi lengyel hatóságot arra kötelezte, hogy a Szerződések e rendelkezéseit ne alkalmazza.

Harmadik jogalapjával a Bizottság azt állítja, hogy az alkotmánybíróság már nem tesz eleget az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a Charta 47. cikke összefüggő rendelkezései értélmében vett független, pártatlan és törvény által korábban létrehozott bíróság garanciáinak, mivel nyilvánvaló szabálytalanságokat követtek el az alkotmánybíróság bíráinak 2015 decemberében a lengyel alkotmányjogot súlyosan sértő módon történő kinevezése során (i), továbbá az alkotmánybíróság elnökének 2016 decemberében történő megválasztására irányuló eljárás során (ii). A jogalanyok véleménye szerint – figyelembe véve, hogy az alkotmánybíróság az így kinevezett személyekkel folytatja  a tevékenységét – e szabálytalanságok mindegyike jogos kételyeket vet fel az alkotmánybíróság pártatlanságával és külső tényezők általi befolyásolhatatlanságával kapcsolatban.

____________