T‑79/14. sz. ügy

Secop GmbH

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentése – Állami kezességvállalás formájában nyújtott támogatás – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának elmaradása – Komoly nehézségek – Az érintett felek eljárási jogai”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2016. március 1‑je

1.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetősége – Értékelési nehézségek – A kontradiktórius eljárás megindítására vonatkozó bizottsági kötelezettség – Komoly nehézségek – Fogalom

(EUMSZ 108. cikk, (2) és (3) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A Bizottság mérlegelési jogköre – Iránymutatás elfogadásának lehetősége – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás megmentéséhez nyújtott támogatások – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás – Célkitűzések

(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, c) pont; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 12. pont)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás megmentéséhez nyújtott támogatások – A belső piacra gyakorolt korlátozott hatások – Sürgős jelleg – A Bizottság által egyszerűsített eljárásban végzett vizsgálat

(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, c) pont; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 23. pont)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A támogatás kedvezményezettjének versenytársait megillető azon jog, hogy az előzetes vizsgálati szakaszban részt vegyenek az eljárásban – Hiány – Ilyen jog fennállása vállalkozások összefonódása esetén – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül, valamint a támogatás kedvezményezettjét érintő összefonódásban is részt vevő versenytárs meghallgatása nélkül megállapító bizottsági határozat – Megengedhetőség – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány

(EUMSZ 108. cikk, (3) bekezdés; 139/2004 tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) bekezdés; 802/2004 bizottsági rendelet, 11. cikk, b) pont)

6.      Államok által nyújtott támogatások – A panaszok vizsgálata – A Bizottság kötelezettségei – Előzetes vizsgálati szakasz – A Bizottság vizsgálati kötelezettsége – Terjedelem

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 108. cikk, (3) bekezdés)

7.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottsághoz való bejelentés – Kifogást nem emelő bizottsági határozat – A Bizottság által az összefonódás‑ellenőrzési rendelet alapján szerzett információk – Bizonyítékként való felhasználás – Terjedelem – Az eljárás más jogalap alapján való megindításának igazolása érdekében való figyelembevétel

(139/2004 tanácsi rendelet, 17. cikk, (1) bekezdés)

8.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetősége – Mérlegelési jogkör – Vállalkozások közötti összefonódásra vonatkozó párhuzamos eljárás fennállása – A Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései és a Szerződés más rendelkezései közötti koherencia biztosítására vonatkozó kötelezettség

(EUMSZ 107. cikk és EUMSZ 108. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 22–27. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 29. pont)

3.      A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 12. pontja szerint az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Ez akkor fordul elő például, ha egy korábbi vállalkozás felszámolásából új vállalkozás jön létre, vagy pusztán átveszi egy ilyen vállalkozás teljes eszközállományát. E pont célja annak megakadályozása, hogy olyan életképtelen vállalkozásokat hozzanak létre vagy olyan veszteséges tevékenységekbe kezdjenek, amelyek létrejöttüktől fogva állami támogatásra szorulnak.

Éppen ezért az említett pont második mondatában tett pontosítás különösen arra az esetre vonatkozik, amikor egy korábbi jogi személy eszközeit egy másik, újonnan létrehozott vagy már létező jogi személyre ruházzák át. Így adott esetben az a gazdasági egység minősülhet új vállalkozásnak, amelybe a megszerzett eszközöket újonnan beillesztették. Az eszközeit átruházó jogi személynek ezzel a művelettel pontosan a jogi személy megmentése lehet a célja. Valamely eszközátruházás esetén ugyanis nem az átruházó társaság által megőrzött gazdasági tevékenységeket kifejtő egység releváns az „újonnan létrehozott vállalkozásnak” való minősítés szempontjából, hanem az átvevő társaság gazdasági tevékenységét kifejtő egység, amelybe az átruházott eszközöket beépítették. Egyébiránt normális és észszerű, hogy egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás bizonyos eszközeit átruházza, és a tevékenységét az üzleti főtevékenységére – akár földrajzi, akár ágazati értelemben – összpontosítja, a gazdasági megerősödés esélyeinek javítása érdekében.

(vö. 31., 32., 36. pont)

4.      A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez nyújtott támogatások mind a választható intézkedések korlátozásával – azaz hitelgarancia vagy kölcsön –, mind az átmeneti és visszafordítható jellegükkel – azaz a garancia megszűnése és a kölcsön visszafizetése legfeljebb hat hónap elteltével, azzal a feltétellel, hogy e határidő lejártával benyújtják a szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet –, mind pedig a szóban forgó vállalkozás átmeneti fennmaradásához szükséges intézkedésekre való korlátozással, igen korlátozott hatást fejtenek ki a belső piacra. Pontosan a megmentési támogatások e korlátozott hatásai és azok sürgős jellege együttesen indokolják azt, hogy a Bizottság azokat általános jelleggel megvizsgálja egy egyszerűsített eljárásban a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 30. pontja szerint, és igyekszik egy hónapon belül határozatot hozni, amennyiben a támogatások bizonyos feltételeknek eleget tesznek. Márpedig valamennyi esetleges korábbi, állítólagosan jogellenesen támogatás együttes hatásának figyelembevétele ellehetetlenítené e határidő betartását, ez pedig nem lenne összeegyeztethető e vizsgálat sürgős jellegével és e támogatásoknak a versenyre kifejtett korlátozott hatásaival.

Ráadásul az említett iránymutatás 23. pontjában meghatározott, végleges elutasító bizottsági határozat tárgyát képezőn kívüli, korábbi támogatások figyelembevétele arra kötelezné a Bizottságot, hogy járulékosan megvizsgálja az említett korábbi támogatásokat, amelyek támogatásnak vagy jogellenes támogatásnak minősítése vitás lehet közötte és az érintett tagállam között, és amelyeknek adott esetben külön eljárás vagy határozat tárgyát kell képezniük. Ez végeredményben vagy a megmentési támogatásnak a korábbi támogatások felszínes vizsgálata alapján történő elutasításához vezethetne, jóllehet ez utóbbiak később jogszerűnek vagy támogatásnak nem minősülőnek bizonyulhatnak, vagy pedig a megmentési támogatással kapcsolatos határozathozatal indokolatlan késleltetéséhez vezethetne. Ennélfogva ez az eljárásmód a jogbiztonság elvéből eredő követelményekkel is összeegyeztethetetlennek tűnik.

(vö. 52., 53. pont)

5.      Az állami támogatások területén azokat a személyeket, amelyek érdekeit érintheti valamely támogatás nyújtása, így különösen a versenytárs vállalkozásokat egyáltalán nem illeti meg az a jog, hogy az előzetes vizsgálati szakaszban részt vegyenek az eljárásban. Az összefonódások területén viszont a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet végrehajtásáról szóló 802/2004 rendelet 11. cikkének b) pontja értelmében vett más érintett felek jogában áll, hogy az eljárás bármely szakaszában ismertessék álláspontjukat, ideértve az előzetes szakaszt is.

A leányvállalat eszközei összességének értékesítése esetén az anyavállalatot az említett eszközök eladójához kell hasonlítani, és így a tervezett összefonódásban részt vevő fél jogállásával bír. Márpedig a versenytársakkal ellentétben a 139/2004 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének vége értelmében az érintett felek jogában áll, hogy az eljárás bármely szakaszában ismertessék álláspontjukat, ideértve az előzetes szakaszt is. Ennélfogva az állami támogatások területén az előzetes vizsgálati szakasz keretében az érintett fél helyzete és az összefonódásra vonatkozó eljárás keretében a 802/2004 rendelet 11. cikkének b) pontja értelmében vett más érintett fél helyzete nem tekinthető ugyanolyannak. Ebből következik, hogy az a tény, hogy a Bizottság az állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító határozat meghozatala előtt nem biztosított alkalmat az ezen eszközöket megszerző vállalkozásnak – aki ugyanakkor a támogatásban részesülő említett anyavállalat versenytársa és ennélfogva az említett támogatás által érintett fél – arra, hogy az álláspontját ismertesse, nem minősül az egyenlő bánásmód elve megsértésének.

(vö. 63., 64., 67. pont)

6.      Az előzetes vizsgálati eljárásban a Bizottság főszabály szerint tarthatja magát az érintett tagállam által szolgáltatott információkhoz, és nem köteles saját kezdeményezésére megvizsgálni minden körülményt, ha a bejelentő tagállam által szolgáltatott információk lehetővé teszik számára azt, hogy egy előzetes vizsgálat alapján meggyőződjön arról, hogy a szóban forgó intézkedés nem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak, vagy ha támogatásnak minősül, összeegyeztethető a belső piaccal.

(vö. 76. pont)

7.      Az, hogy a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 rendelet alkalmazása során szerzett információk bizonyítékként nem használhatók fel közvetlenül az e rendelet hatálya alá nem tartozó eljárásban, nem zárja ki azt, hogy ezen információk mindazonáltal olyan valószínűsítő körülményeknek minősüljenek, amelyek adott esetben figyelembe vehetők a valamely más jogalapra támaszkodó eljárás megindításának indokolása érdekében.

E tekintetben a Bizottság legalábbis jogosult arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó eljárásban olyan információk vagy dokumentumok szolgáltatását kérje, amelyekről az összefonódásra vonatkozó eljárásban szerzett tudomást, amennyiben ezek az információk vagy dokumentumok relevánsak a szóban forgó támogatások vizsgálata szempontjából.

(vö. 82., 83. pont)

8.      A Bizottság főszabály szerint köteles elkerülni az uniós jog különböző rendelkezéseinek végrehajtása során esetleg fellépő következetlenségeket. A Bizottságnak a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései és más rendelkezései közötti koherencia megtartására vonatkozó ezen kötelezettsége különösen abban az esetben érvényesül, ha az említett más rendelkezések is a belső piacon fennálló torzulásmentes verseny célját követik. Ennélfogva a Bizottság, amikor valamely támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségéről hoz határozatot, nem hagyhatja figyelmen kívül a belső piaci verseny egyes gazdasági szereplők általi torzításának veszélyét.

Ennélfogva a Bizottság, amikor valamely állami támogatás összeegyeztethetőségéről hoz határozatot, nem hagyhatja figyelmen kívül az ezzel egyidejűleg egy másik eljárásban értékelt összefonódás következményeit, amennyiben ezen összefonódás feltételei befolyásolhatják a szóban forgó támogatás versenyre gyakorolt esetleges hatásának értékelését.

(vö. 85., 86. pont)