A Wojskowy Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2023. október 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – P. B. elleni büntetőeljárás
(C-646/23. sz. ügy, Lita1 )
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Wojskowy Sąd Okręgowy w Warszawie
Az alap-büntetőeljárás résztvevői
P. B., Prokuratura Rejonowa w Lublinie
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkét a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv1 (a továbbiakban: irányelv) rendelkezéseivel összefüggésben, hogy azokkal ellentétes az ustawa z dnia 13 kwietnia 2018 r. o zmianie ustawy - Kodeks cywilny oraz niektórych innych ustaw (a polgári törvénykönyvről szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló, 2018. április 13-i törvény) 10. és 13. cikkéhez hasonló olyan nemzeti rendelkezés, amely az irányelv hatálya alá tartozó ügyben fellebbezést elbíráló bíró jogszabály erejénél fogva történő nyugdíjazását írja elő, abban az esetben, amikor (I) e rendelkezést oly módon alkották meg, hogy az összes szolgálatot teljesítő bíró közül kizárólag egyetlen bírót érint, (II) e rendelkezés annak ellenére nem terjed ki a hasonló helyzetben lévő ügyészekre, hogy az eddigi jogszabályok szerint a fellebbezést elbíráló bíróhoz hasonló helyzetben lévő ügyészek és bírák ugyanolyan elbánásban részesültek, (III) az e rendelkezést tartalmazó törvény nem a bíróságok szervezetére vonatkozik, hanem teljes más területet érint, indokolása pedig semmilyen módon nem ad magyarázatot arra, hogy miért került sor e rendelkezés bevezetésére, nem hivatkozik semmilyen olyan fontos közérdekre, amelyet e rendelkezés bevezetése szolgálna, továbbá nem adja meg azokat az okokat, amelyek miatt e rendelkezés bevezetése az említett célokkal arányos lenne, valamint (IV) sem e rendelkezés, sem pedig a nemzeti jog más rendelkezése nem biztosítja annak lehetőségét, hogy bíróság vagy más hatóság elbírálhassa az e rendelkezés által érintett bíró fellebbezését vagy egyéb jogorvoslatát annak vizsgálata érdekében, hogy megalapozott volt-e a nyugdíjazása, valamint hogy e rendelkezés összeegyeztethető-e a magasabb rangú nemzeti jogszabályokkal vagy az uniós jog, illetve a nemzetközi jog rendelkezéseivel?
Az első kérdésre adott válasz szempontjából van-e jelentősége annak a körülménynek, hogy a nemzeti jognak az első kérdésben említett rendelkezése által érintett bírót korábban a bíróságok és bírák függetlenségének védelme érdekében kifejtett tevékenysége miatt a végrehajtó hatalom részéről megtorlás érte, amely a korábban hatályos jogszabályok alapján megkísérelte e bírót nyugdíjazni, és az említett nemzeti jogi rendelkezést e kísérletek sikertelensége miatt hozták meg? E válasz szempontjából van-e jelentősége annak a körülménynek, hogy a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint e rendelkezés semmilyen fontos közérdeket nem szolgál, hanem inkább büntető jellegű?
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 19. cikk (1) bekezdésének második mondatát, a Charta 47. cikkét, az EUSZ 2. cikket és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését, valamint az uniós jog elsőbbségének és a hatékony bírósági felülvizsgálatnak az elvét a Bíróság 2007. március 13-i Unibet ítéletére (C-432/05) tekintettel, hogy az a bíróság, amelyben a első és 2. kérdésben említett bíró eljár, hivatalból felfüggesztheti a nemzeti jognak az első kérdésben említett, e bíró nyugdíjazását előíró rendelkezésének alkalmazását, és ezen és más ügyekben a Bíróság válaszáig eljárhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja ahhoz, hogy az e bíróság előtt folyamatban lévő ügyben az uniós jog alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban szülessen határozat?
Úgy kell-e értelmezni a harmadik kérdésben említett rendelkezéseket és elveket, hogy amennyiben a Bíróság a második kérdésben ismertetett körülményekre figyelemmel az első kérdésre igenlő választ adna, a nemzeti jognak az utóbbi kérdésben említett, a bíró nyugdíjazását előíró rendelkezése nem alkalmazható, és a bíró nem vonul nyugdíjba, kivéve, ha ahhoz más jogalap áll rendelkezésre?
____________
1 A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
1 HL 2016. L 65., 1. o.