A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2012. december 4.

T‑78/11. P. sz. ügy

Erika Lenz

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Szociális biztonság – A »Heilpraktiker« általi kezelés költségeinek átvállalása – Indokolási kötelezettség – A tények elferdítése”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑80/09. sz., Lenz kontra Bizottság ügyben 2010. december 14‑én hozott ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Erika Lenz viseli a saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság

(a Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, (2) bekezdés; 139. cikk, (2) bekezdés és 144. cikk)

2.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

(EUMSZ 257. cikk;a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)

3.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, (1)bekezdés, c) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd a 30. pontot)

Hivatkozás:

A Törvényszék T‑364/09. P. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2010. december 16‑án hozott ítéletének 56. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Az EUMSZ 257. cikk és a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1)bekezdése értelmében Törvényszékhez benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat. Kizárólag az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. A tények első fokon ítélkező bíróság általi értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a Törvényszéknek felül kellene vizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.

Ezenkívül egyedül a Közszolgálati Törvényszék dönthet az előtte folyamatban lévő üggyel kapcsolatban a rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről. Annak mérlegelése, hogy az eljárási iratok bizonyító erejűek‑e, vagy sem, egyedül a Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik, és e mérlegelésnek a fellebbezési eljárás keretében történő felülvizsgálata nem tartozik a Törvényszékre, kivéve a Közszolgálati Törvényszék elé terjesztett bizonyítékok elferdítésének esetét, illetve amennyiben az utóbbi megállapításainak ténybeli pontatlansága az ügy irataiból kitűnik.

(lásd a 35. és 39. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑315/99. P. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 2001. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑5281. o.) 19. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Törvényszék T‑452/09. P. sz., Rosenbaum kontra Bizottság és Tanács ügyben 2011. június 21‑én hozott ítéletének 41. pontja; a T‑184/11 P sz., Nijs kontra Számvevőszék 2012. május 15‑én hozott ítéletének 29. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd a 48. pontot)

Hivatkozás:

a Törvényszék T‑157/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 15‑én hozott ítéletének 27. pontja.