Az F-83/09. sz., Kalmár kontra Europol ügyben 2011. május 26-án hozott ítélet ellen az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) által 2011. augusztus 11-én benyújtott fellebbezés

(T-455/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) (képviselők: D. Neumann, D. El Khoury és J. Arnould meghatalmazottak, segítőik: D. Waelbroeck és E. Antypas ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Andreas Kalmár (Hága, Hollandia)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és az ügyben hozzon határozatot, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék:

megsemmisítette az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) igazgatójának A. Kalmár határozott időre szóló szerződését megszüntető 2009. február 4-i határozatát, az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) igazgatójának az érintettet a felmondási idő alatt a szolgálat teljesítésének kötelezettsége alól mentesítő 2009. február 24-i határozatát és az érintett panaszát elutasító 2009. július 18-i határozatát;

kötelezte az Europolt, hogy kártérítés címén 5000 eurót fizessen meg A. Kalmárnak;

az Europolt kötelezte az összes költség viselésére.

-    az eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az elsőfokú eljárás költségeinek és a fellebbezőnek a fellebbezéssel kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező a fellebbezés alátámasztására hat jogalapra hivatkozik:

1.    Első jogalap: a Közszolgálati Törvényszék a ne ultra petita tilalom megsértésével hozott határozatot, és megsértette a védelemhez való jogot. A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék más jogalapokat vizsgált mint amelyekre A. Kalmár hivatkozott.

2.    Második jogalap: a Közszolgálati Törvényszék téves jogi álláspontból indult ki a vitatott határozatok jogszerűségének értékelése során. Közelebbről, a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a gondoskodási kötelezettséget és az indokolási kötelezettséget.

3.    Harmadik jogalap: a Közszolgálati Törvényszék téves jogi álláspontból indult ki a hatályon kívül helyezés iránti kérelem tárgyát illetően. A Közszolgálati Törvényszéknek a 2009. július 18-i határozatot sérelmet okozó határozatnak kellett volna minősítenie, amelyre a bírósági felülvizsgálat ugyancsak kiterjed.

4.    Negyedik jogalap: a Közszolgálati Törvényszék számos hibát követett el az értékelés során, nevezetesen: az Europol az elbocsátó határozatban bizonyos "lényeges és nem elhanyagolandó érdemi tényállási elemeket" "nem", vagy "nem gondosan" vett figyelembe.

5.    Ötödik jogalap: a Közszolgálati Törvényszék nem kielégítően indokolta a megtámadott ítéletet.

6.    Hatodik jogalap: a Közszolgálati Törvényszék tévesen ítélt meg kártérítést.

____________