T‑94/10. sz. ügy

Rütgers Germany GmbH és társai

kontra

Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA)

„REACH – Az antracénolaj különös aggodalomra okot adó anyagkénti azonosítása – Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható jogi aktus – Végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó rendeleti jellegű jogi aktus – Közvetlen érintettség – Elfogadhatóság – Egyenlő bánásmód – Arányosság”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített hetedik tanács), 2013. március 7.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Előkészítő aktusok – Kizártság – Az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) az antracénolajat különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata – Joghatás kiváltására irányuló aktus – Bennfoglaltság

(EUMSZ 263. cikk, első bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés, 31. cikk, (1) bekezdés, c) pont és (3) bekezdés, b) pont, 33. cikk, (1) és (2) bekezdés, valamint 57. és 59. cikk)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) az antracénolajat különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata – Ezen anyagot gyártó társaságok által benyújtott kereset – Az aktualizált biztonsági adatlapnak az anyag felhasználóival való közlésének kötelezettségét megalapozó azonosítás – Elfogadhatóság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 31. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont és (9) bekezdés, a) pont, 34. cikk, a) pont, 57. cikk, a), d) és e) pont, valamint 59. cikk; 67/548 tanácsi irányelv)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalma – Valamennyi általános hatályú jogi aktus, a jogalkotási aktusok kivételével – Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata – Bennfoglaltság – A Szerződés említett rendelkezése értelmében végrehajtási intézkedéseket nem tartalmazó jogi aktus

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés és EUMSZ 289. cikk, (1)–(3) bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 31. cikk, (9) bekezdés, a) pont, 34. cikk, a) pont, 57–59. cikk és 75. cikk, (1) bekezdés)

4.      Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív tulajdonságokkal rendelkező anyagok – Az eljárás valamely tagállam kezdeményezésére történő megindítása – Az alternatív anyagokra vonatkozóan nyújtandó információk terén fennálló kötelezettség – Terjedelem – Az ilyen informácók által a valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozatra gyakorolt esetleges hatás – Korlátok

(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. cikk, a), d) és e) pont, 59. cikk, (3) bekezdés, 60. cikk, (5) bekezdés, valamint XIII. melléklet és XV. melléklet, II.2. pont; 67/548 tanácsi irányelv)

5.      Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Az anyagra vonatkozóan eredetileg elkészített dokumentációban nem szereplő ok alapján történő azonosítás – Az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) hatásköre korlátainak túllépése – Hiány

(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 55., 57. és 59. cikk, valamint XV. melléklet)

6.      Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Az uniós hatóságok mérlegelési jogköre – Terjedelem – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Az egyenlőség elvének az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) általi megsértése – Hiány

(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. és 59. cikk)

7.      Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív tulajdonságokkal rendelkező anyagok – Az összetevők tulajdonságai alapján történő osztályozás – Megengedhetőség – Az osztályozás céljából koncentrációs határérték alkalmazása – Megengedhetőség

(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés, f) pont, 31. cikk, (3) bekezdés, b) pont, 56. cikk, (6) bekezdés, 57. cikk, d) és e) pont, valamint XIII. melléklet)

8.      Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív tulajdonságokkal rendelkező anyagok – Az összetevők tulajdonságai alapján történő osztályozás – Az összetevőkre vonatkozóan külön eljárás indításának kötelezettsége – Hiány

(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. cikk, d) és e) pont, 59. cikk, valamint XIII. melléklet)

9.      Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – Azonosítási eljárás – Az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) az antracénolajat különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (16) preambulumbekezdés, 1. cikk, (1) bekezdés, 14. cikk, (6) bekezdés és 59. cikk, valamint XV. melléklet)

1.      Megsemmisítés iránti keresettel az Unió intézményei, szervei vagy hivatalai által hozott valamennyi olyan rendelkezést meg lehet támadni, amely joghatás kiváltására irányul, függetlenül azok jellegétől vagy formájától. Amikor olyan jogi aktusokról vagy határozatokról van szó, amelyek kidolgozása több szakaszban, különösen a belső eljárás befejezésekor történik, főszabály szerint csak azon intézkedések minősülnek megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak, amelyek az eljárás lezárásaként véglegesen rögzítik az Unió érintett intézménye, szerve vagy hivatala álláspontját. Következésképpen előzetes vagy tisztán előkészítő jellegű határozat nem képezheti megsemmisítés iránti kereset tárgyát.

Ennélfogva keresettel megtámadható aktusnak minősül az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) azon határozata, amely a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 59. cikkének megfelelően az e rendelet 57. cikkében szereplő kritériumokat teljesítő anyagként azonosítja az antracénolajat, amennyiben e határozat harmadik személyekre kötelező joghatások kiváltására irányul.

Ezzel kapcsolatban az anyagot az említett 59. cikk szerinti eljárás eredményeként azonosító jogi aktus célja harmadik személyekre kötelező joghatások kiváltása az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének második mondata értelmében. Ez az aktus ugyanis kétségtelenül megalapozhatja különösen az 1907/2006 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében, 31. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és (3) bekezdésének b) pontjában, valamint 33. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségek létrejöttét. E rendelkezések az e rendelet 59. cikke (1) bekezdésének megfelelően azonosított anyagokra vagy az e rendelet 59. cikke (1) bekezdésének megfelelően összeállított listára felvett vagy azon szereplő anyagokra hivatkoznak. Ezek így az említett 59. cikk szerinti eljárás eredményeként hozott aktusból eredő jogi kötelezettségeket jelölnek.

(vö. 28., 29., 33. pont)

2.      Valamely természetes vagy jogi személy közvetlen érintettségének feltétele – a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósági feltételeként – megköveteli egyrészt, hogy a megtámadott jogi aktus közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, és másrészt azt, hogy ne hagyjon mérlegelési lehetőséget az ezen aktus végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozás alapján történik.

Erre tekintettel az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) az antracénolajat a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 57. cikkének a), d) és e) pontjában szereplő kritériumokat teljesítő anyagként azonosító határozatát úgy kell tekinteni, mint amely közvetlenül érinti ezen anyag gyártóit, amennyiben – mivel ezen azonosítás az említett rendelet 31. cikke (9) bekezdésének a) pontja szerinti új információnak minősül, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre vagy új veszélyességi adatokra vonatkozik – a gyártók kötelesek a biztonsági adatlapokat aktualizálni. A fent hivatkozott rendelet 31. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontja értelmében az anyag szállítójának el kell látnia annak átvevőjét egy biztonsági adatlappal, amennyiben az anyag megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548 irányelvvel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be. Az azonosítás egyben megalapozza az 1907/2006 rendelet 34. cikkének a) pontjában szereplő tájékoztatási kötelezettséget. A hivatkozott rendelkezésekben előírt kötelezettségek folytán tehát a gyártók jogi helyzetét érintő közvetlen hatásokat vált ki.

(vö. 38., 39., 49., 51., 52. pont)

3.      Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktus fogalmát akként kell értelmezni, hogy az valamennyi általános hatályú jogi aktusra vonatkozik, a jogalkotási aktusok kivételével.

Rendeleti jellegű jogi aktusnak minősül az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) az antracénolajat a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 57. cikkében szereplő egy vagy több kritériumot teljesítő anyagként azonosító határozata. E határozat ugyanis általános hatályú, amennyiben meghatározott helyzetekre alkalmazandó, valamint általánosan és absztrakt módon meghatározható személycsoporttal, vagyis valamennyi, az 1907/2006 rendelet 31. cikke (9) bekezdése a) pontjának és 34. cikke a) pontjának hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személlyel szemben joghatásokat fejt ki. Ezenfelül az említett határozat nem minősül jogalkotási aktusnak, mivel azt nem az EUMSZ 289. cikk (1)–(3) bekezdése értelmében vett rendes jogalkotási eljárás keretében, vagy az e bekezdések értelmében vett különleges jogalkotási eljárás keretében fogadták el. Ezen határozat ugyanis az ECHA jogi aktusa, amelynek elfogadására az 1907/2006 rendelet 59. cikke alapján került sor. Mivel az nem tartalmaz semmilyen végrehajtási intézkedést, valamely anyag különös aggodalomra okot adó anyagként történő azonosítása anélkül megalapozza a tájékoztatási kötelezettséget, hogy további intézkedésekre volna szükség.

Emellett, mivel az EUMSZ 263. cikk első bekezdése kifejezetten említi az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségének vizsgálatát, az EUM‑Szerződés megszövegezőinek tehát az volt a szándéka, hogy főszabály szerint az ECHA – mint az Unió hivatala – jogi aktusait is az uniós bíróság felülvizsgálata alá vesse. E tekintetben az ECHA 1907/2006 rendelet 75. cikkének (1) bekezdése szerinti feladata – nevezetesen az említett rendelet technikai, tudományos és adminisztratív feladatainak irányítása és egyes esetekben kivitelezése, valamint ezen feladatok uniós szintű összhangjának biztosítása – nem zárja ki a rendeleti jellegű jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört.

(vö. 56–61., 64., 66. pont)

4.      A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 59. cikkének (3) bekezdése értelmében az azonosítási eljárás bármely tagállam kezdeményezésére megindulhat, amely dokumentációt készíthet az említett rendelet XV. mellékletével összhangban azon anyagok vonatkozásában, amelyek a véleménye szerint teljesítik az 57. cikkben meghatározott kritériumokat, és azt továbbítja az Európai Vegyianyag‑ügynökségneknek (ECHA). Valamely anyag perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és bioakkumulatív tulajdonságokkal (PBT vagy vPvB tulajdonságok) rendelkező anyagkénti azonosítására vonatkozó dokumentációt illetően igaz ugyan, hogy az említett rendelet XV. mellékletének II.2. pontja különbséget tesz egyrészt az expozícióval, alternatív anyagokkal és kockázatokkal kapcsolatos, másrészt az alternatív anyagokkal és technológiákkal kapcsolatos, rendelkezésre álló információk nyújtása között, a tagállam azonban csak azokat az információkat tudja közölni, amelyek a rendelkezésére állnak. E tekintetben a tagállam azon megjegyzése, miszerint semmilyen információ nem áll rendelkezésre az alternatív anyagok létezésére vonatkozóan, lehetővé téve e tagállam számára az alternatív anyagok feltüntetésére vonatkozó alakszerű kötelezettsége teljesítését. Az 1907/2006 rendelet 60. cikkének (5) bekezdésére tekintettel továbbá e rendelet XV. mellékletének II.2. pontját úgy kell értelmezni, hogy az a megfelelő alternatív anyagokra utal.

Mindenesetre az 1907/2006 rendelet 59. cikkében szereplő azonosítási eljárásból nem következik, hogy az alternatív anyagokra vonatkozó információk relevánsak ezen eljárás eredményét tekintve. Az e rendelet 57. cikkének a), d) és e) pontjában szereplő kritériumok semmilyen utalást nem tesznek az alternatív anyagok létére vagy azok hiányára. Valamely anyagnak ugyanezen rendelet 57. cikkének d) és e) pontjában szereplő kritériumokat teljesítő anyagkénti azonosításához ezzel szemben elegendő, ha az teljesíti a PBT és vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagok azonosítására vonatkozó, az 1907/2006 rendelet XIII. mellékletében foglalt releváns kritériumokat. Márpedig – noha e melléklet számos fontos, teljesítendő kritériumot tartalmaz – e kritériumok közül egy sem vonatkozik az alternatív anyagokra. Nem bizonyított tehát, hogy az alternatív anyagokra vonatkozó információk létezése módosíthatta volna az anyagot az említett rendelet 57. cikkének d) és e) pontjában szereplő kritériumokat teljesítő anyagként azonosító határozat tartalmát. Ugyanez vonatkozik ezen anyagnak az e rendelet 57. cikkének a) pontjában szereplő kritériumokat teljesítő anyagkénti azonosítására. A valamely anyag rákeltő anyagkénti azonosítására vonatkozó kritériumokat ugyanis a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548 irányelv határozza meg.

(vö. 70., 72., 73., 77. pont)

5.      Nem lehet azzal érvelni, hogy azért, mert valamely anyagot a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 57. cikke alapján különös aggodalomra okot adó anyagként nem kizárólag az ezen anyagra vonatkozóan eredetileg elkészített dokumentációban javasolt indokok alapján azonosított, hanem az e dokumentációban nem szereplő másik indok alapján is, az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) túllépte az említett rendelet 59. cikkében előírt hatásköreit.

Ugyanis, először is az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (1) bekezdése értelmében az e cikk (2)–(10) bekezdésében előírt eljárás alkalmazandó az e rendelet 57. cikkében szereplő kritériumokat teljesítő anyagok azonosítására. Az a határozat, amely azzal az indokkal azonosít valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként, mert az teljesíti az e rendelet 57. cikkében szereplő kritériumokat, megfelel e célnak. Azon érvelés, amely valamely anyagnak az ezen anyagra vonatkozóan eredetileg elkészített dokumentációban nem említett indok alapján való azonosítására irányul, nem érinti tehát az ECHA hatáskörét.

Másodsorban az 1907/2006 rendelet 59. cikkének szövege nem írja elő, hogy az e rendelet 57. cikkében szereplő, az anyag azonosítása alapjául szolgáló indokoknak meg kell egyezniük az eredetileg elkészített dokumentációban feltüntetett indokokkal. Ezenfelül, amint az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (2) és (3) bekezdéséből kiderül, a tagállamok nem rendelkeznek kizárólagos joggal az azonosítási eljárás megindítására. A Bizottság ugyanis szintén felkérheti az ECHA‑t, hogy e rendelet XV. mellékletével összhangban készítsen dokumentációt.

Harmadsorban, az 1907/2006 rendelet 55. cikkében szereplő azonosítási eljárás céljából – amely a belső piac megfelelő működésének biztosítása, valamint, egyidejűleg, a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználásából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzésének, és annak biztosítása, hogy ezeket az anyagokat fokozatosan megfelelő alternatív anyagokkal vagy technológiákkal helyettesítsék, amennyiben az gazdaságilag vagy műszakilag megvalósítható – következik, hogy valamely anyag azonosításának, amely az engedélyezési eljárás első szakaszának minősül, a lehető legteljesebb indokokon kell alapulnia.

Negyedsorban emlékeztetni kell arra, hogy az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (5) bekezdése értelmében az ECHA észrevételt tehet a neki küldött dokumentációban szereplő anyagnak az 57. cikkben szereplő kritériumok tekintetében való azonosításával kapcsolatban. E tényező annak biztosítására irányul, hogy az ECHA hatékonyan tudja ismertetni az álláspontját. Ebből következik, hogy az ECHA által benyújtott észrevételeknek megismételhetőknek kell lenniük a valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozatban.

(vö. 84–88. pont)

6.      Mivel az uniós hatóságok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, és így a Bizottság a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet VII. címében szereplő, a különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó szabályok fokozatos végrehajtása terén – különösen a tudományos és technikai rend fölöttébb összetett tényeinek értékelésében – széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az általa tett intézkedések természete és terjedelme meghatározásának tekintetében, az uniós bíróság felülvizsgálatának annak vizsgálatára kell korlátozódnia, hogy az ilyen jogkör gyakorlása nem volt‑e nyilvánvalóan hibás, vagy nem követtek‑e el hatáskörrel való visszaélést, illetve hogy e hatóságok nem lépték‑e nyilvánvalóan túl a mérlegelési jogkörüket. E körülmények között az uniós bíróság nem helyettesítheti a tudományos és technikai rendre vonatkozó ténybeli megállapításaival az uniós intézmények megállapításait, mivel az EUM‑Szerződés kizárólag ez utóbbiakat hatalmazta fel e feladat elvégzésére.

Mindazonáltal az uniós hatóságok széles mérlegelési jogköre, amelynek gyakorlása csak korlátozott bírósági felülvizsgálat alá tartozik, nem kizárólag a meghozandó rendelkezések jellegére és hatályára vonatkozik, hanem bizonyos mértékig az alapvető tények megállapítására is. Az ilyen bírósági felülvizsgálat azonban, még ha annak korlátozott is a hatálya, szükségessé teszi, hogy az uniós hatóságok, amelyek a szóban forgó jogi aktus alkotói, bizonyíthassák az uniós bíróság előtt, hogy a jogi aktust mérlegelési jogkörük tényleges gyakorlásával fogadták el, amely feltételezi az ezen aktus által szabályozni szándékozott helyzet valamennyi releváns tényének és körülményének figyelembevételét.

Mivel a valamely anyag különös aggodalomra okot adó anyagként történő azonosítására irányuló, az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében foglalt eljárás nem biztosít az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) számára semmilyen hatáskört az azonosítandó anyagok megválasztása tekintetében, amennyiben az említett rendelet 59. cikkének (2) és (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak vagy az érintett tagállamnak kell azokat az anyagokat meghatároznia, amelyek véleménye szerint teljesítik az említett rendelet 57. cikkében meghatározott kritériumokat, nem róható fel az ECHA‑nak, hogy megsértette az egyenlő bánásmód elvét, amikor valamely anyagot különös aggodalomra okot adó anyagként azonosított, anélkül hogy az állítólagosan hasonló többi anyagot is eljárás alá vonta volna.

(vö. 92–94., 98., 99. pont)

7.      Ami azon határozatot illeti, amely valamely anyagot annak perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és bioakkumulatív tulajdonságai (PBT vagy vPvB tulajdonságok) alapján különös aggodalomra okot adó anyagként azonosít, mivel ezen anyag megfelel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet XIII. mellékletében foglalt kritériumoknak, nem állapítható meg egyszerűen az, hogy az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) nyilvánvaló értékelési hibát vét, amikor úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó anyag PBT és vPvB tulajdonságokkal rendelkezik, mert annak összetevői ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek, mivel valamely anyag összetevői integráns részét képezik ezen anyagnak. Még ha az 1907/2006 rendelet XIII. melléklete jelen ügyben alkalmazandó változatának szövege kifejezetten nem is tartalmazza azt, hogy a PBT és vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagok azonosítása során figyelembe kell venni az anyag releváns összetevőinek PBT vagy vPvB tulajdonságait is, nem zárja ki ezt a megközelítésmódot. Nem tekinthető azonban úgy, hogy pusztán azért, mert valamely anyag összetevője bizonyos tulajdonságokkal rendelkezik, az anyag is rendelkezik ezekkel, hanem meg kell vizsgálni az ilyen összetevő jelenlétének arányát és kémiai hatásait.

Ezen túlmenően, habár igaz, hogy az 1907/2006 rendelet XIII. melléklete semmilyen koncentrációs határértéket nem ír elő, az ilyen határérték – mint a szóban forgó anyagnak az összetevői alapján történő azonosítását eredményező tényező – alkalmazása nem követeli meg, hogy e határértéket pontosan meghatározza e melléklet. E tekintetben a 0,1%‑os határértéket az uniós jogalkotó néhány alkalommal alkalmazta valamely keveréknek az abban lévő anyagok alapján történő osztályozására. Ez érvényes az 1907/2006 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének f) pontjára, 31. cikke (3) bekezdésének b) pontjára, 56. cikkének (6) bekezdésére, valamint 57. cikkének d) és e) pontjára. Mivel az anyagnak az összetevői tulajdonságai alapján történő osztályozása hasonlónak tűnik a keveréknek az alapanyagai tulajdonságai alapján történő osztályozásához, nem vonható le az a következtetés, hogy az ECHA határozata nyilvánvaló értékelési hibát tartalmaz a tekintetben, hogy a 0,1%‑os határértéket a szóban forgó anyagnak az összetevői alapján történő azonosítását eredményező tényezőként alkalmazza.

(vö. 104., 105., 118–120. pont)

8.      Valamely anyagnak a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 59. cikke szerinti azonosítására irányuló eljárás keretében, amennyiben az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) valamely anyagot annak perzisztens, bioakkumulatív és toxikus, valamint nagyon perzisztens és bioakkumulatív tulajdonságai (PBT vagy vPvB tulajdonságok) alapján összetevői PBT vagy vPvB tulajdonságai miatt különös aggodalomra okot adó anyagként azonosít, nem követelmény, hogy ezen összetevőket magukat előzetesen PBT és vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagokként azonosítsa az ECHA külön határozata. Az 1907/2006 rendelet 57. cikkének d) és e) pontja, valamint 59. cikke mindössze azt írja elő, hogy az említett rendelet XIII. mellékletében szereplő feltételeknek kell teljesülniük.

(vö. 125. pont)

9.      Ami az arányosság elve érvényesülési feltételeinek bírósági felülvizsgálatát illeti, széles mérlegelési mozgásteret kell elismerni a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) számára azon a területen, amely részéről politikai, gazdasági és szociális jellegű választást követel meg, és amelyen belül összetett értékelést kell elvégeznie. Csupán az e területen meghozott intézkedésnek a jogalkotó által elérni kívánt céllal kapcsolatos nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet kihatással az ilyen intézkedés jogszerűségére. Az 1907/2006 rendelet (16) preambulumbekezdésére tekintettel a jogalkotó legfontosabb célként az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő három célkitűzés közül az elsőt, vagyis az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét jelölte meg.

Nem sérti az arányosság elvét az ECHA‑nak az 1907/2006 rendelet 59. cikkében szereplő eljárás eredményeként az antracénolajat különös aggodalomra okot adó anyagként azonosító határozata.

Ugyanis, egyrészt a határozat alkalmas az 1907/2006 rendelet célkitűzéseinek megvalósítására, amennyiben valamely anyag különös aggodalomra okot adó anyagkénti azonosításának célja, hogy a nyilvánosság és szakemberek jobb tájékoztatást kapjanak a felmerülő kockázatokról és veszélyekről, ebből következően pedig az azonosítást e védelmet javító intézkedésnek kell tekinteni. Az említett határozat továbbá nem eredményezi az anyag forgalomba hozatalának tilalmát, amely az érintett gazdasági szereplőket alternatív anyagok használatára kényszerítené.

Másrészt az említett határozat nem lépi túl az 1907/2006 rendelet által elérni kívánt célok megvalósításához szükséges mértéket, amennyiben az említett rendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján javasolt kockázatkezelési intézkedések nem minősülnek az említett rendelet által a különös aggodalomra okot adó anyagok kezelésével kapcsolatban kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedéseknek, és nincsenek tehát kevésbé kényszerítő intézkedések. Ugyanez érvényes a korlátozó intézkedésekre vonatkozó dokumentáció e rendelet XV. mellékletének megfelelően történő benyújtása tekintetében is, mivel az említett rendelet VIII. címének megfelelően elfogadott korlátozások valamely anyag gyártására vagy forgalomba hozatalára előírt különös feltételektől az anyag használatának teljes tilalmáig terjedhetnek. Feltételezve akár, hogy a korlátozó intézkedések is alkalmasak az 1907/2006 rendelet által kitűzött célok megvalósítására, önmagukban azonban nem minősülnek kevésbé kényszerítő intézkedésnek, mint valamely anyag azonosítása, amely csak tájékoztatási kötelezettséget eredményez.

(vö. 133–137., 144., 148. pont)