A Landgericht Duisburg (Deutschland) által 2023. december 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SP kontra BMW Bayerische Motorenwerke AG
(C-750/23. sz. ügy, BMW)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landgericht Duisburg
Az alapeljárás felei
Felperes: SP
Alperes: BMW Bayerische Motorenwerke AG
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.Amennyiben egy járműtípus EK-típusjóváhagyással rendelkezik, az Európai Unió valamely tagállamának polgári bíróságának azon hatásköre, hogy kártérítéshez való jogot adjon az EK-típusjóváhagyás alapján gyártott és forgalomba hozott gépjármű vevőjének, amelyet a gyártó által megadott információk alapján gyártottak és hoztak forgalomba, különösen az eladóval és/vagy a gyártóval szemben, bizonyos körülmények miatt a jóváhagyott típusnak való meg nem felelés és/vagy az EK-típusjóváhagyási jogszabályoknak való meg nem felelés miatt tekinthető-e úgy, hogy a jármű gyártásának és forgalomba hozatalának alapjául szolgáló EK-típusjóváhagyást az 5. cikkben említett valamely szerv jogilag kötelező erejű nyilatkozat nélkül nem teljesíti, az (EU) 2018/858 rendelet (2) bekezdésének második albekezdése szerint, ha az érintett jármű ugyanezen körülmények és pontosan ezen okok miatt, azaz a jóváhagyott típusnak való meg nem felelés és/vagy az EK-típusjóváhagyási jognak való meg nem felelés miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek?1
2.A 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
Pontosan mely esetekben van akadálya annak, hogy valamely tagállam polgári bíróságai elismerjék az EK-típusjóváhagyás alapján gyártott és forgalomba hozott gépjármű vevőjének kártérítési igényét, különösen az eladóval és/vagy a gyártójával szemben, mert bizonyos körülmények miatt az érintett jármű a jóváhagyott típusnak való meg nem felelés és/vagy az EK-típusjóváhagyási jognak való meg nem felelés miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek?
3.A 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
Előír-e az Európai Unió joga a bizonyítási teher megoszlására, a bizonyítási teher és a bizonyítási teher könnyítésére, valamint a bizonyítási teher könnyítésére és a felek kötelezettségeire vonatkozóan az arra vonatkozó bizonyításfelvétel során, hogy milyen feltételek mellett ítélheti meg a tagállam polgári bíróságának a gépjármű vevőjének azon jogát, hogy kártérítést ítéljen meg a gépjármű vevője számára azon az alapon, hogy az nem felel meg az európai uniós jogi előírásoknak, mivel a jóváhagyott típusnak nem felel meg, és/vagy a gyártónak az EK-típusjóváhagyási joggal való összeegyeztethetetlensége minősül-e az EK-típusjóváhagyási kötelezettségnek?
4.A 3. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben léteznek az Európai Unió joga szerinti rendelkezések:
Hogyan kell értelmezni a tényállás ismertetésével kapcsolatos teher megoszlását az uniós jog alapján?
Hogyan kell értelmezni a bizonyítási teher megoszlását az uniós jog alapján?
Különösen szükséges-e a bizonyítási teher bármelyike tekintetében való könnyítés? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Az egyik vagy a másik félnek teljesítenie kell-e kötelezettségeket a szóban forgó feltételek vizsgálata során? Amennyiben igen: Melyek ezek? Ha kötelezettségeknek kell fennállniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog e kötelezettségek e kötelezettségek bármelyike általi be nem tartása esetén?
5.Az 2018/858 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett szervek egyikének jogilag kötelező erejű nyilatkozata esetén hatályon kívül kell-e helyezni, vagy legalábbis korlátozni kell-e valamely uniós tagállam polgári bíróságának arra vonatkozó hatáskörét, hogy a jóváhagyott típusnak való meg nem felelés és/vagy az EK-típusjóváhagyásnak a jármű vevője számára való meg nem felelése miatt nem felel meg az uniós jog követelményeinek amiatt, hogy e jogilag kötelező erejű nyilatkozat ellenére a szóban forgó gépjármű ténylegesen megfelel az uniós jog követelményeinek?
6.Az 5. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
Pontosan mely esetekben van akadálya annak, hogy valamely tagállam polgári bíróságai e gépjármű vevőjétől megtagadják az eladóval és/vagy a gyártóval szembeni kártérítéshez való jogot azzal az indokkal, hogy e jogilag kötelező erejű megállapítás ellenére a szóban forgó gépjármű ténybeli és/vagy jogi okokból megfelel az uniós jog követelményeinek?
Különösen: A tagállami polgári bíróság joghatóságának ilyen esetekben történő korlátozása csak a kártérítéshez való jog ténybeli alapon történő megtagadására vagy kizárólag a kártérítéshez való jog jogi alapon történő megtagadására, vagy a kártérítési kérelem ténybeli alapon történő elutasítására és a kártérítéshez való jog jogi indok alapján történő megtagadására is kiterjed?
7.Milyen feltételek mellett alkalmazandók a 715/2007/EK rendeletben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási határértékek az Euro 5 kipufogógáz-kibocsátási norma hatálya alá tartozó gépjárművekre?1
8.Amennyiben az 1–6. kérdésre adott válaszok tartalma alapján Előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben valamely tagállam polgári bírósága hatáskörrel rendelkezik annak meghatározására, hogy a szóban forgó jármű megfelel-e a kipufogógáz-kibocsátási határértékek tiszteletben tartására vonatkozó uniós jogi követelményeknek, ha a gépjármű vevője és/vagy annak gyártója és/vagy eladója között a gépjárműnek az uniós jog követelményeivel ellentétes állítólagos minősége miatt az előbbi által ez utóbbival szemben indított kártérítési kereset tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében a tagállam polgári bírósága joghatósággal rendelkezik annak meghatározására, hogy a szóban forgó jármű megfelel-e a kipufogógáz-kibocsátási határértékek tiszteletben tartására vonatkozó uniós jogi követelményeknek:
Szabályozza-e az Európai Unió joga a bizonyítási teher megosztását, a bizonyítási teher csökkentését és a felek kötelezettségeit az annak megállapítására irányuló bizonyításfelvétel keretében, hogy a gépjárművek kipufogógáz-kibocsátása megfelel-e ezeknek a határértékeknek, a gépjármű vevője és gyártója közötti polgári perben, amelynek tárgya az előbbit a törvényben előírt kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek a jármű általi állítólagos túllépése miatt megillető kártérítéshez való jog, olyan feltételek mellett, amelyek mellett azokat teljesíteni kell?
9.A 8. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben léteznek az Európai Unió joga szerinti rendelkezések:
Hogyan kell értelmezni a bizonyítási teher megoszlását az uniós jog alapján?
Különösen szükséges-e a bizonyítási teher bármelyike tekintetében való könnyítés? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Az egyik vagy a másik felet terheli-e bizonyításfelvételi kötelezettség? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Ha kötelezettségeknek kell fennállniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog e kötelezettségek e kötelezettségek bármelyike általi be nem tartása esetén?
10.Csökkentheti-e a 715/2007/EK rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát a gépjármű olyan tervezési eleme, amely érzékeli a jármű hőmérsékletét, sebességét, a motor fordulatszámát, a sebességfokozatot, a sebességet, a kipufogó- és szívócsővezetékben keletkező vákuumot vagy bármely más paramétert, hogy a meghatározás eredményétől függően megváltoztassa a motor égési folyamatának paramétereit, és következésképpen az e rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésnek minősül, ha egyrészt az égési folyamat paramétereinek a tervezési komponens meghatározásából eredő változása csökkenti a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát, és így az említett rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésnek minősül, például megnövelve a nitrogén-oxidokat, ugyanakkor csökkenti egy vagy több egyéb káros anyag, például por, szénhidrogének, szén-monoxid és/vagy szén-dioxid kibocsátását?
11.A 10. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
Ebben az esetben milyen feltételek mellett létezik hatástalanító berendezés a tervezési elemben?
12.Megtilthatja-e az uniós jog az olyan áramkört vagy vezérlést, amely az égési folyamat paramétereinek módosításával egyrészt növeli egy vagy több káros anyag – például nitrogén-oxidok – kibocsátását, másrészt csökkenti egy vagy több egyéb káros anyag, például a részecskék, szénhidrogének, szén-monoxid és/vagy szén-dioxid kibocsátását, más szempontból is, mint a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezés megléte?
13.A 12. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
Milyen feltételek mellett ez a helyzet?
14.A 10. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
A 715/2007 rendelet 5. cikke (2) bekezdése második mondatának a) pontja értelmében akkor is megengedett-e az említett rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett leállító berendezés, ha a berendezés nem szükséges a motor károsodás vagy baleset elleni védelméhez, ugyanakkor szükséges a gépjármű biztonságos üzemeltetéséhez?
15.Amennyiben az 1–6. kérdésre adott válaszok tartalma alapján Elképzelhetők olyan helyzetek, amelyekben valamely tagállam polgári bírósága hatáskörrel rendelkezik annak meghatározására, hogy a szóban forgó gépjármű megfelel-e az uniós jog követelményeinek a gépjármű vevője és annak gyártója és/vagy eladója között, az előbbi által ez utóbbival szemben a gépjárműnek az uniós jog követelményeivel ellentétes állítólagos minősége miatt indított kártérítési kereset tárgyában,
és ezzel egyidejűleg
a 10. kérdésre igenlő választ kell adni:
Vannak-e uniós jogi előírások a gépjármű vevője és gyártója közötti, a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett, a járműbe beépített, állítólagosan tiltott hatástalanító berendezésre alapított, ez utóbbival szemben fennálló kártérítési igény tárgyában folyamatban lévő, a gépjármű vevőjével és gyártójával szemben indított, a járműbe beépített, a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett, állítólagosan tiltott hatástalanító berendezésre vonatkozó kártérítési igény tárgyában, amennyiben a felek nem értenek egyet a hatástalanító berendezés jelenlétével és annak tiltott jellegével kapcsolatban?
16.A 15. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben léteznek az Európai Unió joga szerinti rendelkezések:
E tekintetben hogyan kell megosztani a bizonyítási terhet az uniós jog alapján?
Különösen szükséges-e a bizonyítási teher bármelyike tekintetében való könnyítés? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Az egyik vagy a másik felet terheli-e bizonyításfelvételi kötelezettség? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Ha kötelezettségeknek kell fennállniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog e kötelezettségek e kötelezettségek bármelyike általi be nem tartása esetén?
17.Amennyiben az 1–6. kérdésre adott válaszok tartalma alapján Elképzelhetőek olyan helyzetek, amelyekben valamely tagállam polgári bírósága joghatósággal rendelkezik a gépjármű vevője és gyártója között az előbbi által ez utóbbival szemben a gépjárműnek az uniós jog követelményeivel ellentétes állítólagos minősége miatt benyújtott kártérítési kérelem tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében, amely arra a kérdésre vonatkozik, hogy a szóban forgó gépjármű megfelel-e az európai uniós jog követelményeinek az ott beépített áramkör és megrendelés tekintetében,
és ezzel egyidejűleg
a 12. kérdésre igenlő válasz adandó:
Léteznek-e az Európai Unió jogában a bizonyítási teher megosztására, a bizonyítási teher könnyítésére és a feleket terhelő kötelezettségekre vonatkozó szabályok a gépjármű vevője és gyártója között a gépjármű vevője és gyártója között folyamatban lévő olyan polgári eljárásban, amelynek tárgya a gépjármű vevője által a gyártóval szemben a gépjárműbe állítólagosan beépített olyan összeszerelés vagy megrendelés miatt indított kártérítési kereset, amely bár nem minősül a 715/2007 rendelet 3. cikkének 10. pontja értelmében vett hatástalanító berendezésnek, más okból is jogellenes, mivel a felek nem értenek egyet az áramkör vagy a vezérlés jelenlétének tényét és azok tiltott jellegét illetően?
18.A 17. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben léteznek az Európai Unió joga szerinti rendelkezések:
E tekintetben hogyan kell megosztani a bizonyítási terhet az uniós jog alapján?
Különösen szükséges-e a bizonyítási teher bármelyike tekintetében való könnyítés? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Az egyik vagy a másik felet terheli-e bizonyításfelvételi kötelezettség? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Ha kötelezettségeknek kell fennállniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog e kötelezettségek e kötelezettségek bármelyike általi be nem tartása esetén?
19.A 2007/46/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen 18. cikke (1) bekezdésének, 26. cikke (1) bekezdése első albekezdése harmadik albekezdése 36. pontjának és az ezek alapján a tagállamok által elfogadandó rendelkezéseknek az is a céljuk, hogy védjék a gépjármű egyéni vásárlóját, függetlenül attól, hogy ki vásárolta a járművet, minden esetben, vagy legalábbis bizonyos esetekben a gyártójával szemben, azt a tényt, hogy a gépjármű egyéni vevője azért nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mert nem állt szándékában (az adásvételi szerződés megkötésének mellőzéséhez fűződő úgynevezett negatív érdek védelme)? Ha csak bizonyos esetekben és/vagy korlátozott mértékben ez a helyzet: Ha csak bizonyos esetekben és/vagy korlátozott mértékben ez a helyzet: Milyen esetekben és/vagy milyen mértékben?1
20.Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén:
A 2007/46 irányelvben, különösen 18. cikkének (1) bekezdésében, 26. cikke (1) bekezdése első albekezdése harmadik albekezdésének 36. pontjában és az ezek alapján a tagállamok által elfogadandó rendelkezésekben előírt szabályoknak az is a céljuk, hogy védjék a gépjármű egyéni vásárlóit, függetlenül attól, hogy ki vásárolja a járművet, minden esetben a gyártójával szemben, vagy legalábbis bizonyos esetekben az uniós jog követelményeinek meg nem felelő gépjárműnek az uniós jog követelményeinek gazdasági szempontból hátrányos megszerzésével szemben, amelyet azért nem hajtott végre, mert nem felelt meg az uniós jog követelményeinek, mivel a maga részéről nem állt szándékában akár csak részben is letartóztatni, a következmények egy részét vállalni, valamint az ilyen nem szándékos beszerzés teljes mentessége miatt észszerűen felmerült költségeket viselni? Ha csak bizonyos esetekben és/vagy korlátozott mértékben ez a helyzet: Milyen esetekben és/vagy milyen mértékben?
21.Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén:
A fenti 20. kérdésre adott választól függetlenül, egyéb okokból szükséges-e az európai uniós jog alapján, hogy a gépjármű gyártójának a 18. cikk (1) bekezdése, a 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 3. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 3. sz. 36. cikkének (1) bekezdéseiben foglaltak alapján a gépjármű gyártója által elkövetett, a hibás megfelelőségi tanúsítvány kiállítására vonatkozó tilalomnak a gépjármű gyártója általi megsértése miatt a gyártónak minden esetben, de legalábbis bizonyos esetekben kötelessége kártalanítani a vásárlót - függetlenül attól, hogy a vásárló kitől szerezte meg a gépjárművet - az uniós jog követelményeinek nem megfelelő gépjárműnek az említett jogsértésen alapuló, és az uniós jog követelményeinek való meg nem felelés tudatában megszerzett, gazdaságilag hátrányos megszerzésének következményei alól, a gépjármű nem felel meg az uniós jog követelményeinek, és különösen, ha kéri, térítse meg neki a gépjármű megszerzésének költségeit, adott esetben a gépjármű átadásával és tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg, és figyelembe véve a gépjármű megszerzésével a vásárló által szerzett egyéb előnyök értékét, valamint térítse meg neki a gépjármű megszerzésével kapcsolatos költségtérítési igénye érvényesítésével kapcsolatban felmerült ésszerű költségeit? Ha csak bizonyos esetekben és/vagy korlátozott mértékben ez a helyzet: Milyen esetekben és/vagy milyen mértékben?
22.Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, a 20. pontban csak bizonyos esetekben:
Az Európai Unió joga a bizonyítási teher megosztására, a könnyítésre és a felek bizonyítási teherrel kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó szabályokat ír-e elő annak megállapítása érdekében, hogy teljesülnek-e az olyan eset feltételei, amelyben a 2007/46 irányelv rendelkezései, különösen az említett irányelv 18. cikke (1) bekezdése (3) bekezdésének 36. pontja és az ezek alapján a tagállamok által elfogadandó rendelkezések teljesülnek, szintén a gépjármű egyéni vevője, függetlenül a gépjármű beszerzésének elkövetőjétől: az, hogy még a jármű gyártóival szemben is, vagy legalábbis bizonyos esetekben pontosan azzal szemben is védelmet biztosítson, hogy az uniós jog követelményeinek meg nem felelő gépjárművet nem vásárolták volna olyan gépjármű tekintetében, amely nem felel meg az uniós jog követelményeinek, mivel a gépjármű vevője és annak gyártója között folyamatban lévő, állítólagos jogsértés miatt indított polgári peres eljárás keretében a gépjármű vevője és annak gyártója között folyamatban lévő polgári peres eljárásban nem kívánta akár részlegesen is visszatartani, és viselnie kellett volna annak következményeit, továbbá a költségek viselésére való kötelezést megelőzően azért, mert a gépjármű vevője és annak gyártója között folyamatban lévő polgári peres eljárás keretében teljes mentességet kér az utóbbival szemben az utóbbival szemben a törvény állítólagos megsértése miatt?
23.A 22. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben léteznek az Európai Unió joga szerinti rendelkezések:
E tekintetben hogyan kell megosztani a bizonyítási terhet az uniós jog alapján?
Különösen szükséges-e a bizonyítási teher bármelyike tekintetében való könnyítés? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Az egyik vagy a másik felet terheli-e bizonyításfelvételi kötelezettség? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Ha kötelezettségeknek kell fennállniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog e kötelezettségek e kötelezettségek bármelyike általi be nem tartása esetén?
24.Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén, a 21. pontban csak bizonyos esetekben:
Meghatározza-e az európai uniós jog a bizonyítási teher megosztására, a bizonyítási kötelezettségekre és a felek bizonyítási kötelezettségére vonatkozó szabályokat a bizonyítással kapcsolatban arra vonatkozóan, hogy fennállnak-e olyan eset feltételei, amelyben az európai uniós jog szerint a 20. kérdésben leírtaktól eltérő okokból, a gépjármű gyártójának a 18. cikk (1) bekezdése, a 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 3. cikk (1) bekezdése, a 3. sz. 36. cikkének (1) bekezdése, 26. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, 36. pontja, első albekezdése és 36. cikke (1) bekezdésének első albekezdése, 36. pontja, első albekezdése és 36. cikke (1) bekezdése, a gépjármű gyártójának a hibás megfelelőségi tanúsítvány kiállítására vonatkozó tilalom megsértése formájában történő megsértése esetén a gyártó köteles kártalanítani a vásárlót, függetlenül attól, hogy a vásárló kitől szerezte meg a járművet, teljes mértékben mentesüljön az uniós jog követelményeinek nem megfelelő jármű beszerzésének azon következményei alól, amelyeket nem akart volna, ha tudta volna, hogy a jármű nem felel meg az uniós jog követelményeinek, különösen, ha ezt kéri, a gépjármű beszerzésének költségeit - adott esetben a gépjármű átadásával és tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg, és figyelembe véve a vevő által a gépjármű beszerzése következtében szerzett egyéb előnyök értékét -, valamint ezen túlmenően a gépjármű megszerzésével kapcsolatban felmerülő, ésszerűen felmerülő költségek megtérítését, egy gépjármű vevője és a gyártója közötti polgári jogvitában, amely a gépjármű állítólagos jogellenes állapota miatt az előbbi által az utóbbival szemben támasztott kártérítési igényre irányul?
25.A 24. kérdésre adandó igenlő válasz esetén, és amennyiben léteznek az Európai Unió joga szerinti rendelkezések:
E tekintetben hogyan kell megosztani a bizonyítási terhet az uniós jog alapján?
Különösen szükséges-e a bizonyítási teher bármelyike tekintetében való könnyítés? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Az egyik vagy a másik felet terheli-e bizonyításfelvételi kötelezettség? Amennyiben igen: Melyek ezek?
Ha kötelezettségeknek kell fennállniuk: Milyen jogkövetkezményekkel jár az uniós jog e kötelezettségek e kötelezettségek bármelyike általi be nem tartása esetén?
26.Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén:
Ha egy olyan jármű vásárlója, amely nem felel meg az uniós jognak a kipufogógáz-kibocsátás és/vagy a károsanyag-kibocsátást szabályozó rendszer minőségére vonatkozó követelményeinek, az EK jármű-jóváhagyási rendelet 6. és 27. §-ának megsértése miatt a gyártóval szemben úgynevezett kisebb kártérítési igényt érvényesít, azaz csak annak az összegnek a megtérítésére tart igényt, amellyel az általa fizetett vételár meghaladja a jármű értékét, akkor az uniós jog követelményeinek megfelel-e az igényének legfeljebb a vételár 15 %-ára történő korlátozása, ha a gyártó csupán gondatlanságból jár el? az általa fizetett vételárnak a jármű értékét meghaladó része, a követelésének a vételár legfeljebb 15 %-ára történő korlátozása minden esetben megfelel az uniós jog követelményeinek, ha a gyártó csupán gondatlanságból adta ki a jármű megfelelőségi nyilatkozatát, amely tévesen jelzi, hogy a jármű a gyártás időpontjában minden jogszabályi előírásnak megfelelt? Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén pedig: Mely esetekben nem ez a helyzet?
27.Amennyiben az első kérdésre igenlő válasz adandó a tizenkilencedik kérdésre, és a 26. kérdésre azt a választ kell adni, hogy a gépjármű vevője jogosultságának az első kérdés 26. pontjában leírt korlátozása – legalábbis bizonyos esetekben – összhangban van az Európai Unió jogával:
Minden esetben, vagy legalábbis bizonyos esetekben az Európai Unió joga alapján szükség van-e a gépjármű vevője jogosultságának az első kérdés 26. pontjában leírt korlátozására? Ha ilyen korlátozás csak bizonyos esetekben áll fenn: Milyen esetekben van így?
28.Abban az esetben, ha az európai uniós jog előírja-e a gépjármű vevője számára, hogy a gépjármű vevője részére a jármű gyártása során tett valamennyi cselekménynek való megfelelését tévesen jelző megfelelőségi nyilatkozat kiállítása miatt kártalanítsa a gépjármű vevőjét a gyártóval szemben, az Európai Unió joga alapján a gépjármű vevője köteles-e a gyártóval szemben minimális kártérítést fizetni, feltéve hogy a beszerzésből származó előnyöket beszámítják, még akkor is, ha a vevőt ténylegesen nem érte kár, vagy csak kisebb kár érte, a kártérítésre tekintet nélkül? Ha csak bizonyos esetekben ez a helyzet: Milyen esetekben áll fenn ilyen kötelezettség?
29.Ha a 28. kérdésre legalább bizonyos esetekben igenlő válasz adandó:
Milyen összegű kártérítést kell nyújtani azzal a feltétellel, hogy a szerzésből származó előnyöket beszámítják?
____________
1 A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 151., 1. o.).
1 A könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 171., 1. o.).
1 A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek [helyesen: összetevőinek] és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (HL 2007. L 263., 1. o.).