2012. június 11-én benyújtott kereset - Alban Giacomo kontra Bizottság
(T-259/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Alban Giacomo SpA (Romano d'Ezzelino, Olaszország) (képviselők: S. Nanni Costa, F. Di Gianni és G. Coppo ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
- az EUMSZ 261. cikken alapuló korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva adott esetben semmisítse meg, illetve másodlagosan csökkentse a vele szemben kiszabott bírság összegét;
- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügyben megtámadott határozat ugyanaz, mint a T-248/12. sz., Carl Fuhr kontra Bizottság ügy tárgyát képező határozat.
Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
Az első, az Alban Giacomo SpA terhére rótt jogsértés időtartama meghatározásának jogellenességére alapított jogalap
- Az első jogalappal a felperes előadja, hogy a terhére rótt jogsértés azon utolsó találkozón ért véget, amelyen részt vett, azaz 2006. szeptember 11-én, nem pedig a Bizottság által 2007. július 3-án elvégzett helyszíni vizsgálatok időpontjában.
- E jogalap alátámasztására a felperes a következő érvekre hivatkozik: i. nem nyert bizonyítást, hogy a 2006. szeptember 11-i találkozón a felperes a 2007-es évre az árak emelésére vonatkozó megállapodást kötött; ii. nem nyert bizonyítást, hogy a felperes a 2007-es évre az árak emelésére vonatkozóan kötött állítólagos megállapodást végrehajtotta; iii. nem nyert bizonyítást, hogy a felperes a 2006. szeptember 11-i találkozót követően kapcsolatban maradt versenytársaival.
A második, az Alban Giacomo SpA-val szemben kiszabott bírság jogellenességére alapított jogalap, mivel a bírság sérti a büntetések és joghátrányok egyéniesítésének elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét.
A második jogalappal a felperes előadja, hogy a Bizottság a vele szemben kiszabott bírságot olyan mértékben állapította meg, amely nem éppen arányos a felelősségének mértékével a kartellben részt vevő többi vállalkozáshoz képest, megsértve ezáltal az arányosság, az egyenlő bánásmód, valamint a büntetések és joghátrányok egyéniesítésének alapelvét.
E jogalap alátámasztására a felperes a következő érvekre hivatkozik: i. az értékesítéseknek a bírság kiszámításához alapul vett százaléka túlzó mértékű; ii. vagylagosan, nem igazolt valamely enyhítő körülmény megállapításának a felperessel szembeni megtagadása; iii. vagylagosan, a Bizottságnak nagyobb mértékben kellett volna csökkentenie a felperessel szemben kiszabott bírság összegét.
____________