2012. június 7-én benyújtott kereset - UTi Worldwide és társai kontra Bizottság

(T-264/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: UTi Worldwide, Inc. (Tortola, Brit Virgin-szigetek), UTi Nederland BV (Schiphol, Hollandia) és UTI Worldwide (UK) Ltd (Reading, Egyesült Királyság) (képviselő: P. Kirch ügyvéd)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

Semmisítse meg a Bizottság 2012. március 28-án hozott C (2012) 1959 végleges határozatának (COMP/39.462 - szállítmányozók-ügy) 1. és 2. cikkét a felperesek vonatkozó részében;

Másodlagosan semmisítse meg a 2012. március 28-i határozat 2. cikkét a felperesekre vonatkozó részében, és következésképpen semmisítse meg vagy csökkentse a kiszabott bírság összegét;

Biztosítsa, hogy a Törvényszék ítéletének az UTi Nederland és az UTi UK társaságokra vonatkozó rendelkező része teljes mértékben vonatozzon az UTi Worldwide Inc-re is, mely mint anyavállalat nem vett részt a C (2012) 1959 határozathoz vezető tényállásban, azonban e határozat értelmében felelős a leányvállalatai magatartásáért; és

Kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak, melyek mindegyike három részre osztható.

Az első, az első kereseti kérelem alátámasztására felhozott, arra alapított jogalap, hogy a felperesek nem sértették meg az EUMSZ 101. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét:

A Bizottság nyilvánvaló hibát követett el, amikor azt állapította meg, hogy a felperesek részt vettek az állítólagos Automated Manifest System (AMS) kartellben, és amikor nem megfelelően értékelte a tényeket, és nem készített teljes és pontos elemzést saját bizonyíték-nyilvántartásáról, mivel:

A Bizottság tévesen értékelt bizonyos tényeket a saját bizonyíték-nyilvántartásában;

A határozat pontatlan képet nyújt a Freight Forward International (FFI) szövetség keretében folytatott tárgyalások terjedelméről;

Az FFI tagjai nem egyeztek meg az árról vagy az árak keretéről;

A felperesek és más szállítmányozók szelektív módon alkalmazták az AMS díjakat annak érdekében, hogy versenytársaiknál versenyképesebbek legyenek;

A Bizottság figyelmen kívül hagyta annak egyértelmű bizonyítékát, hogy a felperesek FFI tagsága nem támasztja alá az AMS-díjakra vonatkozó kartellban való részvételüket; és

A Bizottság figyelmen kívül hagyta annak egyértelmű bizonyítékát, hogy a felperesek függetlenül állapították meg az AMS-díjaikat a légi árufuvarozók AMS-díjai és más piaci árképzéssel kapcsolatos egyéb tényezők alapján.

A Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a felperesek részt vettek volna az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése és az EGT-Megállapodás 53. cikke értelmében a verseny torzítására irányuló bármilyen megállapodásban, mivel:

A felperesek hat FFI találkozón és konferencián való részvétele nem elegendő az EUMSZ 101. cikk megsértésének megállapításához;

A határozat nem tartalmaz bizonyítékot arra nézve, hogy a felperesek részt vettek volna az FFI-n kívüli, az AMS-díjjal kapcsolatos két- vagy többoldalú megbeszéléseken;

Az AMS-díj nem gyakorolt "érzékelhető hatást" a versenyre, mivel:

Az AMS-díj a teljes szállítási költségnek csupán igen csekély részét képezi;

Az AMS-díj elkerülhetetlen volt a légi áruszállítók díj bevezetésére vonatkozó döntése alapján, és így nem volt érzékelhető hatása a piacra.

A második, a második kereseti kérelem alátámasztására felhozott, arra alapított jogalap, miszerint a Bizottság bírságra vonatkozó határozata sérti az 1/2003/EK tanácsi rendelet² 23. cikkének (3) bekezdését, valamint a Bizottság saját, bírságokról szóló iránymutatásának, valamint az arányosság elvének, és számítási hibát is tartalmaz:

A Bizottság helytelenül alkalmazta a "súly" 1/2003/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (3) bekezdése és a bírságokról szóló iránymutatás 19. és 20. cikke szerinti fogalmát, mivel:

A felperesek nem vettek ténylegesen részt az állítólagos jogsértésben;

Az állítólagos jogsértés hatékonyan végrehajtása elmaradt; és

A felperesek magatartása nem az érintett vállalkozások magatartásához képest nem lett egyéniesítve.

A Bizottság megsértette az arányosság elvét, mivel:

A 16%-os mérték alkalmazása aránytalan a jogi megfontolásokra és az ügy tényállására tekintettel;

A szállítmányozási szolgáltatások teljes piacán alapuló számítások aránytalanok;

Az időtartamon alapuló együttható alkalmazása aránytalan; és

A kiegészítő összeg alapösszegbe való beszámítása aránytalan.

A Bizottság által az UTi Worldwide Inc.kel mint anyavállalatal szemben egyénileg kiszabott bírság összegét mesterségesen és tévesen növeli a Bizottság által alkalmazott matematikai képlet.

____________

¹ - A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.)

² - Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (HL 2006. C 210., 2. o.).