2007. május 4-én benyújtott kereset - General Technic-Otis kontra Bizottság

(T-141/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: General Technic-Otis Sàrl (Howald, Luxemburgi Nagyhercegség) (képviselő: M. Nosbusch, ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg az EK 230. cikk alapján a Bizottság által az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/E-1/38.823 Elevators and Escalators-ügy) 2007. február 21-én hozott határozatot, amennyiben az a GTO-t érinti;

másodlagosan semmisítse meg, vagy csökkentse az EK 229. cikk alapján a vele szemben e határozatban kiszabott bírságot;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes a felvonók és mozgólépcsők felállításának és karbantartásának belgiumi, németországi, luxemburgi és hollandiai piacán a közbeszerzési eljárások manipulálására, a piacok felosztására, az árak rögzítésére, adásvételi, felállítási, karbantartási, illetve a készülékek korszerűsítésével kapcsolatos szerződések és projektek odaítélésére, információk cseréjére irányuló megállapodásokra vonatkozóan az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/E-1/38.823 PO/Elevators and Escalators-ügy) 2007. február 21-én hozott C(2007) 512 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítését kéri, amennyiben az őt érinti. Másodlagosan a felperes a megtámadott határozatban vele szemben kiszabott bírság megsemmisítését, vagy összegének csökkentését kéri.

Keresete alátámasztására hét jogalapot hoz fel.

Első jogalapjában a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság jogban való tévedést és ténybeli hibát követett el a bírságok kiszabására vonatkozó szabályok alkalmazását illetően, amikor a kifogásolt magatartásokat "különösen súlyos" jogsértésnek minősítette. A felperes előadja, hogy a bírság kiindulási összegét következésképpen csökkenteni kellett volna, a szóban forgó piac korlátozott földrajzi kiterjedésére, valamint a kifogásolt magatartások által a szóban forgó piacra gyakorolt hatás korlátozott mivoltára tekintettel.

Második jogalapjában a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság jogban való tévedést és ténybeli hibát követett el, amikor figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes milyen tényleges gazdasági lehetőségekkel rendelkezett arra, hogy kárt okozzon. Kifejti továbbá, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie a bírságkiszabásakor, hogy a felperes teljesen önállóan irányított kis- és középvállalkozás, amelynek következésképpen nincs lehetősége jelentős kárt okozni a piacon.

Harmadik jogalapjában a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság jogban való tévedést és ténybeli hibát követett el, amikor nem korlátozta a bírság összegét a forgalma 10%-ában, és helytelenül figyelembe vette az anyavállalatok forgalmát a felperessel szemben kiszabható bírság legmagasabb összegének kiszámításakor.

A negyedik jogalap szerint a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, amikor a szóban forgó kartell tagjaival kapcsolatban nem egységes módon alkalmazta a felelősségi elveket. A felperes kifejti, hogy a Bizottság az anyavállalatainak tudta be a kifogásolt magatartásokat, míg az ugyanazon határozatban szankcionált másik társaság esetében nem ezt tette, annak ellenére, hogy az az anyavállalatok által gyakorolt ellenőrzést illetően a felpereséhez hasonló helyzetben volt.

Ötödik jogalapjában a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság ténybeli hibát követett el, amikor nem csökkentette 50%-kal a vele szemben kiszabott bírságot az engedékenységi közlemény¹ címén. A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság szolgálataival való együttműködése szoros, folyamatos és különösen kiterjedt volt, és indokolná a bírság összegének az engedékenységi közlemény által meghatározott legmagasabb mértékű, azaz 50%-os csökkentését.

A felperes által hivatkozott hatodik jogalap a bizalomvédelem elvének megsértésére alapul, mivel a Bizottság nem csökkentette további 10%-kal a bírságot a tények nem vitatása címén. A felperes előadja, hogy a kifogásközlés, valamint a Bizottság határozathozatali gyakorlata alapján megalapozottan remélhette, hogy ezen az alapon 10%-os, és nem csupán a megtámadott határozatban nyújtott 1%-os bírságmérséklésben részesül.

A hetedik jogalap a bírságok arányossága elvének megsértésére alapul, amennyiben a felperessel szemben kiszabott bírság nem indokolt a szóban forgó jogsértésre, különösen a piacra gyakorolt hatásának állítólag korlátozott mivoltára, és a kisméretű vállalkozás általi végrehajtására tekintettel.

____________

¹ - A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 155. o.)