T‑332/09. sz. ügy

Electrabel

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Összefonódások – Összefonódás végrehajtásáért bírságot kiszabó határozat – Az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség – Indokolási kötelezettség – Mérlegelési hiba – Elévülés – A bírság összege”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2012. december 12.

1.      Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Bizonyos ténybeli vagy jogi elemek közigazgatási eljárásban való vitatásának hiánya – A jogorvoslathoz való jog gyakorlásának korlátozása – Hiány – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EK 83. cikk és EK 230. cikk, negyedik bekezdés; 4064/89 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, és 7. cikk, (1) bekezdés)

2.      Vállalkozások közötti összefonódások – Fogalom – Tényleges egyedüli irányítás – Kisebbségi részvényes általi gyakorlás – Értékelési szempontok – A részvényesek korábbi évek közgyűlésein való jelenlétének mértéke – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) és (3) bekezdés; 98/C 66/02 bizottsági közlemény, 9., 14. és 15. pont)

3.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító és bírságot kiszabó határozat – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy tartsa magát a korábbi határozathozatali gyakorlatához – Hiány – Bírósági felülvizsgálat

(EK 81., EK 82. és EK 83. cikk)

4.      Vállalkozások közötti összefonódások – Fogalom – Tényleges egyedüli irányítás – Kisebbségi részvényes általi gyakorlás– Értékelési szempontok – A szavazati jogok szerkezete és az érintett vállalkozás tevékenységeinek irányítására való jogosultság – Részvényjegyzési elsőbbség – Egyszerű valószínűsítő körülmény, amely más valószínűsítő körülményekhez hozzáadódhat, és az ilyen irányításnak nem kiegészítő feltétele

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet; 98/C 66/02 bizottsági közlemény, 15. pont)

5.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

(EK 253. cikk)

6.      Vállalkozások közötti összefonódások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség – A közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítása előtt megvalósult összefonódás – A Bizottság azon lehetősége, hogy a 139/2004 rendelet hatálya alá eső összefonódásokat illetően kérjen, a 4064/89 rendelet hatálya alá tartozó összefonódásokat illetően azonban ne kérjen ideiglenes intézkedéseket – A 4064/89 rendelet hatálya alá tartozó esetben ilyen kérelem hiánya – A jogsértés minősítésére gyakorolt hatás hiánya

(EK 83. cikk; 139/2004 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés, és 26. cikk, (2) bekezdés, valamint 4064/89 tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, és 7. cikk, (1) bekezdés)

7.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Elévülés az eljárásjogban – Elévülési idő – Vállalkozások közötti összefonódások – A közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítása előtt megvalósult összefonódás – Értékelés

(EK 83. cikk; 2988/74 tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont, valamint 4064/89 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)

8.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Elévülés az eljárásjogban – Kezdet – Vállalkozások közötti összefonódások – A közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítása előtt megvalósult összefonódás – Folyamatos jogsértés – Értékelés

(EK 83. cikk; 2988/74 tanácsi rendelet, 1. cikk, (2) bekezdés, és 4064/89 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés)

9.      Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem

(EK 83. cikk; EUMSZ 261. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 16. cikk)

10.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A Bizottság mérlegelési jogköre – Iránymutatás az EK 81. cikk és az EK 82. cikk megsértése esetén kiszabott bírság megállapításáról – Alkalmazhatatlanság – Kizárólag a 4064/89 rendelet rendelkezéseinek alkalmazhatósága

(EK 81., EK 82. és EK 83. cikk; EUMSZ 261. cikk; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés, 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, és 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (3) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

11.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Fogalom – A közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítása előtt megvalósult összefonódás – Bennfoglaltság – Gondatlanságból elkövetett jogsértés – Hatás hiánya

(EK 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont, EK 81., EK 82. és EK 83. cikk; EUMSZ 261. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, tizenhetedik preambulumbekezdés, valamint 4. cikk, 7. cikk, (1) bekezdés, és 14. cikk, (2) bekezdés)

12.    Vállalkozások közötti összefonódás – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés időtartama

(EK 83. cikk, 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)

13.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Enyhítő körülmények – A Bizottság mérlegelési mozgástere – A megszerzés leplezésének hiánya – Gondatlanságból elkövetett jogsértés

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)

14.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Terjedelem

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)

15.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Elrettentő jelleg – A szankcionált vállalkozás méretének és gazdasági erejének figyelembevétele

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)

16.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottságnak fenntartott mérlegelési mozgástér – A bírság általános mértékének növelése – Megengedhetőség – A bizalomvédelem elvének megsértése – Hiány

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)

17.    Vállalkozások közötti összefonódások – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Kartellügyekben folytatott engedékenységi politika – Hatás hiánya

(EK 83. cikk; 4064/89 tanácsi rendelet, 14. cikk, (2) bekezdés)

1.      A versenyjog területén a jogsértés megtörténtével kapcsolatos jogviták esetén a Bizottságra hárul az általa megállapított jogsértések bizonyítása, és azon bizonyítékok előterjesztése, amelyek alkalmasak a jogsértést megvalósító tényállás fennállásának jogilag megkövetelt módon történő bizonyítására. Ennek érdekében kellőképpen pontos és egybehangzó bizonyítékokat kell előterjesztenie annak érdekében, hogy megalapozza azt a szilárd meggyőződést, miszerint az állítólagos jogsértés bekövetkezett. Ami a Törvényszék előtti eljárásokat illeti, azokban a bizonyítékok szabad értékelésének elve érvényesül, a benyújtott bizonyítékok értékelése során pedig az egyetlen releváns szempont azok hitelessége.

(vö. 31., 33., 36., 105–107. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 40–42., 47., 48., 115., 116., 120., 253. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 63., 123., 124., 173., 259., 274., 286. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 175. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 179–181. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 192–195. pont)

7.      A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet 7. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az e rendelkezésbe ütköző jogsértés akkor valósul meg, ha valamely közösségi léptékű összefonódást azt megelőzően hajtanak végre, hogy bejelentették volna, vagy hogy a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánították volna, a bejelentés pedig önmagában nem döntő jelentőségű az összefonódás megtörténtének bizonyítása szempontjából, és nem is elegendő annak megszüntetéséhez.

E tekintetben az Európai Gazdasági Közösség szállításra és versenyre vonatkozó szabályai alapján folytatott eljárásokra és az azokban kiszabott szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időkről szóló 2988/74 rendeletben két különböző elévülési időt eredményező különbségtétel a jogsértés jellegével is összefüggésben van, mivel az említett rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja egy hároméves rövid határidőt ír elő azon jogsértések esetére, amelyek a vállalkozásoknak vagy a vállalkozások társulásainak a kérelmeivel vagy bejelentéseivel, a tájékoztatás kérésével vagy a vizsgálatok végzésével kapcsolatosak, az említett cikk (1) bekezdésének b) pontja pedig egy ötéves hosszabb határidőt ír elő a többi jogsértés esetére. Világos, hogy a jogsértések első kategóriája, amelyet az a) pont tárgyal, a formai vagy eljárási jellegű jogsértéseket foglalja magában. Márpedig az összefonódásnak a 4064/89 rendelet 7. cikke (1) bekezdésébe ütköző, idő előtti végrehajtása olyan jogsértés, amely nem minősíthető tisztán formainak vagy eljárásinak, hiszen alkalmas arra, hogy a versenyfeltételek alapvető változását idézze elő. Még ha hatásköri kérdésről van is szó, az más jogsértést érint, mint amelyeket a 2988/74 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja említ.

(vö. 205–207. pont)

8.      Nem lehet elfogadni azon értelmezést, amely szerint az Európai Gazdasági Közösség szállításra és versenyre vonatkozó szabályai alapján folytatott eljárásokra és az azokban kiszabott szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időkről szóló 2988/74 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése, amely szerint az eljárásra vonatkozó elévülési idő azon a napon kezdődik, amelyen a jogsértést elkövették, kivéve a folyamatos, illetve az ismétlődő jogsértések esetét, amikor is az elévülési idő csak azon a napon kezdődik, amelyen a jogsértés megszűnt, különbséget tesz az egyetlen cselekményben megvalósuló állandó folyamatos jogsértések és az egymást követő folyamatos jogsértések között.

A meghatározó befolyásnak az irányítás alatt álló vállalkozás tevékenységére való gyakorlásának lehetősége ugyanis szükségképpen abban az időtartamban érvényesül, amely az irányítás megszerzésének időpontjában veszi kezdetét, és ezen irányítás megszűnéséig tart. A jogsértés folyamatos jellegét illetően az a jogalany, amely a vállalkozás feletti irányítást megszerezte, azt folyamatosan a 4064/89 rendelet 7. cikkének (1) bekezdéséből eredő felfüggesztési kötelezettség megsértésével gyakorolja mindaddig, amíg a Bizottság engedélyét megszerezve vagy az irányításról lemondva, annak véget nem vet. Így tehát a jogsértés annyi ideig áll fenn, ameddig az említett 7. cikk (1) bekezdésének megsértésével megszerzett irányítás fennmarad, és ameddig az összefonódást a Bizottság nem engedélyezi.

(vö. 211., 212. pont)

9.      A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet 16. cikke szerint a Bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok ellen benyújtott keresetek esetén, amelyekben a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki; a Bíróság a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti. E jogkör feljogosítja a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű vizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölje, csökkentse vagy növelje.

A korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása azonban nem egyezik meg a hivatalból való vizsgálattal, mivel az uniós bíróságok előtti eljárás kontradiktórius. A közrenden alapuló jogalapok kivételével, amelyeket – úgymint a megtámadott határozat indokolásának hiányát – a bíróságnak hivatalból kell megvizsgálnia, a felperesnek kell felhoznia a megtámadott határozattal szembeni jogalapokat, és neki kell bizonyítékokat előterjesztenie e jogalapok alátámasztása érdekében.

(vö. 221., 222. pont)

10.    A bírságok kiszámításához használt azon elvek és módszerek, amelyeket az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás, valamint a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK 65. cikk (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás fejt ki, kizárólag az EK 81. cikk és az EK 82. cikk végrehajtásáról szóló első, 17. rendelet keretében, továbbá az EUMSZ 101. cikkben és az EUMSZ 102. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 rendelet keretében alkalmazandók, és ennélfogva nem alkalmazandók a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet alapján kiszabott bírságokra.

Még akkor is, ha párhuzamot lehet vonni, nem kifogásolható az, hogy a Bizottság a bírság összegének egy vállalkozások közötti összefonódásra vonatkozó ügyben történő megállapítása során nem az említett iránymutatásokban meghatározott egyik vagy másik módszert alkalmazta. Elemzésének keretét a 4064/89 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének kell adnia, amely szerint a bírság összegének megállapításakor tekintettel kell lenni a jogsértés jellegére és súlyára, és amely rendelkezést illetően a Bizottság nem fogadott el olyan iránymutatást, amely tartalmazná azt a számítási módszert, amelyet a bírságok megállapítása során kellene alkalmaznia.

(vö. 227., 228., 272. pont)

11.    Az a tény, hogy a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 4064/89 rendelet az érintett vállalkozások forgalmának 10%‑át elérő mértékű bírságokat ír elő, azt bizonyítja, hogy a jogalkotónak szándékában állt a közösségi léptékű összefonódás végrehajtását megelőző bejelentés és jóváhagyás rendszerét védelemben részesíteni.

Az összefonódások ellenőrzésére irányuló uniós szabályozás célja ugyanis a nem orvosolható és állandósult versenytorzítások megelőzése. A 4064/89 rendeletből azonban az is kitűnik, hogy az általa bevezetett, az összefonódások ellenőrzésére szolgáló rendszer célja az, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára valamennyi összefonódás hatékony, a verseny szerkezetére kifejtett hatása tekintetében történő ellenőrzését (hetedik preambulumbekezdés), és hogy e rendszer tényleges érvényesülését a közösségi léptékű összefonódások hatásai előzetes ellenőrzésének bevezetése biztosítja. A 4064/89 rendelet tizenhetedik preambulumbekezdéséből, valamint 4. cikkéből és 7. cikke (1) bekezdéséből az következik, hogy ezen ellenőrzés hatékonysága azon alapul, hogy a vállalkozások kötelesek az ilyen összefonódásokat előzetesen bejelenteni és azok megvalósítását felfüggeszteni mindaddig, amíg a Bizottság azokat határozatban a közös piaccal összeegyeztethetőnek nem nyilvánítja. Ráadásul a 7. cikkben foglalt felfüggesztési kötelezettségtől való eltérés lehetőségét övező korlátozások és az e cikk megsértéséhez fűzött, a 4064/89 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt szankciók szigorúsága megerősítik, hogy a jogalkotó az összefonódások ellenőrzése keretében a felfüggesztési kötelezettségnek alapvető jelentőséget tulajdonított, amely megközelítés igazolható, mivel az összefonódás megvalósítása befolyásolja a verseny szerkezetét, és megnehezítheti a Bizottság azon döntéseit, amelyek adott esetben a hatékony verseny helyreállítására irányulnak.

Ezzel összefüggésben a gondatlanság által játszott szerepet illetően a 4064/89 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése nem tesz különbséget aszerint, hogy a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték‑e el, hanem a bírságkiszabás e két feltételét vagylagosan említi. Ezen túlmenően a gondatlanságból elkövetett jogsértések a versenyre gyakorolt hatásaikat tekintve nem kevésbé súlyosak, mint a szándékosan elkövetett jogsértések.

(vö. 234–237., 245., 246., 253., 273. pont)

12.    A versenytorzítás veszélye nő, ha a jogszerűtlen helyzet fennmarad, és az összefonódás felfüggesztésére vonatkozó kötelezettség megszegését illetően e veszélyt az ügylet jövőbeli hatásainak elemzésétől elvonatkoztatva, elsőként kell értékelni. Ha a jogsértést úgy határozzuk meg, mint egy jogellenes tény vagy tevékenység megvalósítását, jogos figyelembe venni a szóban forgó tény vagy tevékenység terjedelmét, valamint a tevékenység gyakorlásának időtartamát, akkor is, ha a jogsértés elkövetése utáni körülményekről van szó.

(vö. 267. pont)

13.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 272., 275–277. pont)

14.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 279. pont)

15.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 282. pont)

16.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 286., 299. pont)

17.    A kartellügyekben folytatott engedékenységi politika a kartellek felderítésének sajátos nehézségeire ad válaszokat, a kartellek pedig jellegüknél fogva titkos jogsértések. Az engedékenységi politika és az ügyletek az e kontextushoz kapcsolódó egyedi eszközök, és a közösségi léptékű összefonódások rendszerén belül – amely bejelentési kötelezettségen és a Bizottság előzetes engedélyezésre vonatkozó kizárólagos hatásköre tiszteletben tartásának kötelezettségén alapul – minden, analógia útján történő alkalmazásukat el kell utasítani.

(vö. 291., 292. pont)