A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2010. július 2.
T‑266/08. P. sz. ügy
Petrus Kerstens
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Az alkalmazási hely megváltoztatása – A személyzeti szabályzat 7. cikke – Szolgálati érdek – A tényállás és a bizonyítékok elferdítése – A Közszolgálati Törvényszék indokolási kötelezettsége – A védelemhez való jog”
Tárgy: A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) F‑119/06. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2008. május 8‑án hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑147. o. és II‑A‑1‑787. o.) elleni és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Petrus Kerstens viseli a saját költségeit, valamint a Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
2. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Közszolgálati Törvényszék általi hallgatólagos indokolás
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)
3. Fellebbezés – Jogalapok – Eljárási szabálytalanság – Valamely fél számára ismeretlen tényeken vagy iratokon alapuló határozat – A védelemhez való jog megsértése – A kontradiktórius eljárás elvének megsértése
1. Kizárólag az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve ha megállapításainak tárgyi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. Amint az első fokon eljáró bíróság megállapította vagy értékelte a tényállást, az EK 225. cikk értelmében a fellebbviteli bíróság rendelkezik hatáskörrel a tények jogi minősítésének és az abból az első fokon eljáró bíróság által levont jogkövetkezményeknek a felülvizsgálatára.
A fellebbviteli bíróság így nem rendelkezik hatáskörrel sem a tényállás megállapítására, sem – főszabály szerint – az első fokon eljáró bíróság által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok megvizsgálására. Amennyiben ugyanis a bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, és a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag az első fokon eljáró bíróság feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erőt tulajdonít. E mérlegelés, eltekintve e bizonyítékok elferdítésétől, nem minősül a fellebbviteli bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek. E tekintetben az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.
(lásd a 37–39. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑551/03. P. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑3173. o.) 51., 52. és 54. pontja; a Bíróság C‑167/04. P. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8935. o.) 106–108. pontja.
2. A Bíróság alapokmánya 36. cikkének első mondata és I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Közszolgálati Törvényszékre háruló indokolási kötelezettség alapján ez utóbbi nem köteles olyan magyarázatot adni, amely egyenként és részletesen sorra veszi a felek által előadott összes érvet. Az indokolás tehát lehet hallgatólagos is, amennyiben lehetővé teszi a Közszolgálati Törvényszék határozatával érintett személy számára, hogy megismerje e határozat indokait, és a fellebbviteli bíróság számára elegendő adatot szolgáltat felülvizsgálatának gyakorlásához.
(lásd a 73. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑105/04. P. sz., Nederlandse Federatieve Vereniging voor de Groothandel op Elektrotechnisch Gebied kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8725. o.) 72. pontja; a Bíróság C‑16/07. P. sz., Chetcuti kontra Bizottság ügyben 2008. október 9‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑7469. o.) 87. pontja.
3. Alapvető jogi elvet sért az olyan bírósági határozat, amely a felek vagy valamely fél számára ismeretlen tényeken vagy iratokon alapszik, amelyekről tehát a felek vagy fél nem szerezhetett tudomást. A tisztességes eljáráshoz való joghoz kapcsolódó követelmények betartása érdekében ugyanis fontos, hogy a felek mind az olyan tényállási elemekről, mind pedig az olyan jogi kérdésekről tudomást szerezhessenek, amelyek az eljárás kimenete szempontjából meghatározók, és megvitathassák azokat, vagyis a felek számára lehetővé kell tenni, hogy érdemben állást foglalhassanak a bíróság elé terjesztett azon tényekről, bizonyítékokról és észrevételekről, amelyekre a bíróság döntését alapozni kívánja.
(lásd a 83. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 42/59. és 49/59. sz., Snupat kontra Főhatóság egyesített ügyekben 1961. március 22‑én hozott ítélete (EBHT 1961., 99., 156. o.); a Bíróság C‑480/99. P. sz., Plant és társai kontra Bizottság és South Wales Small Mines ügyben 2002. január 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑265. o.) 24. pontja; a Bíróság C‑89/08. P. sz., Bizottság kontra Írország és társai ügyben 2009. december 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑11245. o.) 56. pontja, valamint
az Elsőfokú Bíróság T‑253/06. P. sz., Chassagne kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑43. o. és II‑B‑1‑295. o.) 27. pontja.