A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)

2011. május 23.

T‑493/09. P. sz. ügy

Y

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Elbocsátás – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) F‑29/08. sz., Y kontra Bizottság ügyben 2009. október 7‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑393. o. és II‑A‑1‑2099. o.) ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Y maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első bekezdés, c) pont)

2.      Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)

3.      Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék előtt felhozott jogalapok és érvek egyszerű megismétlése – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első bekezdés, c) pont)

4.      Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A jogellenes tevékenység vagy súlyos kötelezettségszegés fennállásának feltételezésére okot adó tények felettesekkel való közlésére vonatkozó kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 22a. cikk)

1.      Többek között a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdéséből, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑a első bekezdésének c) pontjából is kitűnik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azon ítélet kifogásolt részeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint a fellebbezést konkrétan alátámasztó jogi érveket.

Nem tesznek eleget ennek a követelménynek a téves jogalkalmazásra alapított azon kifogások, amelyek nem az előírt pontossággal jelölik meg ezeket a részeket, és nem fejtik ki a fellebbező állításait alátámasztó megalapozott jogi érvelést sem.

(lásd a 27. és 28. pontot)

Hivatkozás: a Törvényszék T‑78/09. P. sz., Parlament kontra Collée ügyben 2010. március 17‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 20. és 21. pontja.

2.      A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikke alapján a Törvényszék előtti fellebbezés csak jogkérdésre vonatkozhat, ezért kizárólag a Közszolgálati Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére.

A fellebbezési bíróság szerepének tiszteletben tartása mellett az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.

(lásd a 34. és 35. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑8/95. P. sz., New Holland Ford kontra Bizottság ügyben 1998. május 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., I‑3175. o.) 72. pontja; a Bíróság C‑551/03. P. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑3173. o.) 54. pontja; a Bíróság C‑167/04. P. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8935. o.) 108. pontja; a Törvényszék T‑338/07. P. sz., Bianchi kontra ETF ügyben 2010. március 19‑én hozott ítéletének 61. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Így az a fellebbezés, amely pusztán megismétli, illetve szó szerint újra előadja a Közszolgálati Törvényszék előtt már előterjesztett jogalapokat és érveket, nem tesz eleget a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdése, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑a első bekezdésének c) pontja által támasztott követelményeknek. Az ilyen fellebbezés ugyanis valójában csak a Közszolgálati Törvényszékhez benyújtott kereset újbóli megvizsgálására irányul, ez azonban nem tartozik a Törvényszék hatáskörébe.

(lásd az 57. pontot)

Hivatkozás: a fent hivatkozott Parlament kontra Collée ügyben hozott ítélet 22. pontja.

4.      A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdése szerint azt a tisztviselőt, aki az említett cikk (1) bekezdése értelmében olyan tényeket közölt, amelyek okot adnak egy esetleges jogellenes tevékenység vagy az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó kötelezettségek súlyos megsértésének minősíthető magatartás fennállására, „az intézmény részéről nem érheti sérelmes hatás ennek következtében feltéve, hogy a tisztviselő jóhiszeműen járt el”. Még ha feltételezzük is, hogy a jóhiszeműség követelményét úgy is lehet értelmezni, hogy az az érintett tisztviselőt az állításai valóságának bizonyítására irányuló lépések megtételére kötelezi, ez nyilvánvalóan és semmiképpen sem eredményezheti azt, hogy az érintett tisztviselőnek nem kell tájékoztatnia a feletteseit ezekről a lépésekről, különösen ha olyan vizsgálatokról van szó, amelyek az intézmény megítélését veszélyeztethetik. Az érintett tisztviselő azzal a körülménnyel sem igazolhatja az említett lépéseket, hogy nem bízik a feletteseiben, mivel a személyzeti szabályzat 22a. cikke (1) bekezdésének rendelkezései kifejezetten előírják, hogy az e bekezdésben meghatározottakhoz hasonló tényekről a tisztviselő – ha hasznosnak ítéli – tájékoztathatja a főtitkárt vagy vele egyenértékű beosztásban dolgozó személyeket, illetve közvetlenül az Európai Csaláselleni Hivatalt.

(lásd a 62. pontot)