A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2015. szeptember 23.
T‑114/13. P. sz. ügy
Maria Concetta Cerafogli
kontra
Európai Központi Bank (EKB)
„Fellebbezés – Az EKB alkalmazottai – Hátrányos megkülönböztetés és lelki zaklatás miatt előterjesztett panasz – A panasz alapján indult közigazgatási vizsgálat lezárásáról szóló EKB határozat – A bizonyítékokhoz való hozzáférés megtagadása a közigazgatási eljárás során – A bizonyítékok előterjesztésének elrendelésére irányuló kérelem elutasítása a bizonyítási eljárás során – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Téves jogalkalmazás”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) 2012. december 12‑i Cerafogli kontra EKB ítélete (F‑43/10, EBHT‑KSZ, EU:F:2012:184) ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) F‑43/10. sz., Cerafogli kontra EKB ügyben 2012. december 12‑én hozott ítéletét. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A közigazgatási eljárásokban való tiszteletben tartás – Terjedelem
2. Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A kontradiktórius eljárás elve – Terjedelem
3. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Jogok és kötelezettségek – Az állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó belső vizsgálat – A panaszos meghallgatáshoz és az ügy irataihoz való hozzáféréshez való joga – Korlátok
4. Bírósági eljárás – Pervezető intézkedések – Felhívás dokumentumok benyújtására – A hátrányos megkülönböztetés és lelki zaklatás miatt előterjesztett panasz alapján lefolytatott vizsgálat jelentésében található információkra irányuló kérelem – Az uniós bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy mérlegelje egyrészt a felperes hatékony bírósági jogorvoslathoz való joga megfelelő érvényesítéséhez fűződő érdekét, másrészt azokat a hátrányokat, amelyeket az említett jelentésben szereplő tények hozzáférhetővé tétele eredményezhet – Terjedelem
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 47. cikk)
5. Fellebbezés – Jogalapok – A pervezető intézkedés vagy bizonyításfelvétel elrendelésének a Közszolgálati Törvényszék általi elutasításával kapcsolatos, Törvényszék általi felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 256. cikk, (2) bekezdés; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 32–34. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság: 2008. december 18‑i Sopropé‑ítélet, C‑349/07, EBHT, EU:C:2008:746, 36. pont; 2013. szeptember 10‑i G. és R. ítélet, C‑383/13 PPU, EBHT, EU:C:2013:533, 32. pont; 2013. október 22‑i Sabou‑ítélet, C‑276/12, EBHT, EU:C:2013:678, 38. pont.
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 35. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság: 2009. december 2‑i Bizottság kontra Írország és társai ítélet C‑89/08 P, EBHT, EU:C:2009:742, 50. pont.
3. A lelki zaklatás miatti panasz keretében a panaszos helyzete nem hasonlítható össze azon személy helyzetével, akivel szemben a panasz irányul, és azok az eljárási jogok, amelyeket a zaklatással gyanúsított személy tekintetében el kell ismerni különböznek azoktól a szűkebb körű eljárási jogoktól, amelyek a közigazgatási eljárás keretében a panaszos rendelkezésére állnak, aki a zaklatás sértettjének ítéli magát.
(lásd a 40. pontot)
4. A hatékony bírósági jogorvoslat igénybevételéhez való jog magában foglalja, hogy az a panaszos, akinek lelki zaklatás miatti panaszát elutasítják az uniós bíróság előtt a számára sérelmet okozó aktus minden elemét vitathassa, beleértve adott esetben az arra történő hivatkozás jogát is, hogy a vizsgálati jelentés nem helyesen adja vissza azokat a tanúvallomásokat, amelyeken az elutasítás alapul. Ez a jog azt is magában foglalhatja, hogy a felperes számára, az érvei megfelelő előterjesztése érdekében, lehetővé tegyék, hogy saját maga ellenőrizhesse a vizsgálati jelentés és az említett jelentés alapját képező tanúvallomások jegyzőkönyvei közötti megfelelést, vagy legalább kérelmezhesse azt, hogy a Közszolgálati Törvényszék ezekről a bizonyítékokról az eljárási szabályzata 47. cikkében előírt bizalmas kezelés feltételei mellett szerezzen tudomást. A Közszolgálati Törvényszék feladata tehát, hogy az eljárási szabályzata 47. cikke (2) bekezdésének megfelelően mérlegelje egyrészt a felperes azon érdekét, hogy a hatékony bírósági jogorvoslathoz való joga megfelelő érvényesítését lehetővé tévő bizonyítékokkal rendelkezzen, másrészt azokat a hátrányokat, amelyeket e bizonyítékok hozzáférhetővé tétele magában hordozhat.
(lásd a 43. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság: 2012. június 21‑i IFAW Internationaler Tierschutz‑Fonds kontra Bizottság ítélet, C‑135/11 P, EBHT, EU:C:2012:376, 73. pont.
5. A Közszolgálati Törvényszék főszabály szerint diszkrecionális jogkörrel rendelkezik annak mérlegelése során, hogy célszerű‑e elrendelni az előtte folyamatban lévő jogviták eldöntéséhez szükséges bizonyítékok előterjesztését. Annak mérlegelése, hogy az eljárási anyagok bizonyító erejűek‑e, vagy sem, egyedül a Közszolgálati Törvényszék hatáskörébe tartozik, és e mérlegelésnek a fellebbezési eljárás keretében történő felülvizsgálata nem tartozik a Törvényszékre, kivéve az első fokon eljáró bíróság elé terjesztett bizonyítékok elferdítése esetét, illetve amennyiben az utóbbi bíróság megállapításainak ténybeli pontatlansága az ügy irataiból kitűnik.
Mindazonáltal, ha a közigazgatási eljárás során a felperes számára jogszerűen nem tették lehetővé, hogy hozzáférjen az ezen eljárás kimenetele szempontjából döntő jelentőségű bizonyítékokhoz, nem követelhető meg tőle, hogy megfelelően kimutassa azon ténybeli tévedéseket, amelyeket csak azon bizonyítékok alapján lehet megállapítani amelyek esetében megtagadták tőle a hozzáférést. Ezzel szemben, ha a felperes az állításai alátámasztására bizonyítékkezdeménnyel szolgál, a Közszolgálati Törvényszék feladata, hogy a felperest felhívja az ezen érvelés megalapozottságának értékeléséhez szükséges bizonyítékok előterjesztésére.
(lásd a 44. és 45. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság: 2009. július 16‑i Der Grüne Punkt – Duales System Deutschland konra Bizottság ítélet, C‑385/07 P, EBHT, EU:C:2005:456, 163. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.