T‑29/08. sz. ügy

Liga para Protecção da Natureza (LPN)

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A hozzáférés megtagadása – A Sabor folyó zárógátprojektjével kapcsolatos kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásra vonatkozó dokumentumok – Az ellenőrzési, vizsgálati vagy auditálási tevékenység céljának védelmére vonatkozó kivétel – Környezeti információk – 1367/2006/EK rendelet – Konkrét és egyedi vizsgálat lefolytatásának kötelezettsége – Nyomós közérdek”

Az ítélet összefoglalása

1.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

2.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkhoz való hozzáférés iránti kérelem – Az 1367/2006 rendelet lex specialisként történő alkalmazása az 1049/2001 rendelethez viszonyítva – Hatás

(EK 255. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, valamint 1367/2006 rendelet, (8) és (15) preambulumbekezdés, 3. cikk és 6. cikk, (1) bekezdés)

3.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkhoz való hozzáférés iránti kérelem – A környezetbe való kibocsátásokra vonatkozó információk közzétételéhez fűződő nyomós közérdek fennállásának jogi vélelme – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés és 1367/2006 rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)

4.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – A kötelezettség kizártsága – Feltételek

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

5.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés)

1.      Az EK 230. cikkre alapított megsemmisítés iránti kereset esetében a megtámadott jogi aktus jogszerűségének értékelésére a megtámadott jogi aktus meghozatalának időpontjában fennálló tények és jogszabályok figyelembevételével kerül sor.

Márpedig, amennyiben a megtámadott jogi aktus elfogadásának időpontjában az EK 226. cikken alapuló, kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás van folyamatban, a Bizottság főszabály szerint joggal hivatkozhat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében előírt, a vizsgálati célok védelmére vonatkozó kivételre.

Amennyiben a dokumentumokhoz való hozzáférést e kivétel alapján tagadja meg, a Bizottságnak mindazonáltal egyfelől eleget kell tennie azon kötelezettségének, hogy megvizsgálja, hogy e dokumentumok összességükben ténylegesen e kivétel alá tartoznak‑e, másfelől pedig megfelelő módon össze kell vetnie a közzétételhez fűződő esetleges nyomós közérdekeket és az e dokumentumok bizalmas jellegének védelméhez fűződő érdeket.

A védett érdek veszélyeztetése kockázatának ugyanis ésszerűen előre láthatónak, és nem pusztán feltételezettnek kell lennie. Továbbá, amint az megfogalmazásából is következik, e kivétel nem a vizsgálat mint olyan védelmére vonatkozik, hanem e vizsgálat céljára, amelynek lényege valamely kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében az érintett tagállam ösztönzése az uniós jognak való megfelelésre.

(vö. 100–102., 110. pont)

2.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet (8) és (15) preambulumbekezdéséből, különösen pedig „az e rendeletben foglalt, a környezeti információkhoz való hozzáférés iránti kérelmekre vonatkozó különös rendelkezésekre figyelemmel” fordulatból, azokat a szóban forgó rendelet 3. és 6. cikkével együttesen értelmezve, az következik, hogy e rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelethez viszonyítva lex specialisnak minősül, ez utóbbi rendelet egyes rendelkezéseinek helyébe lépve, módosítva vagy pontosítva azokat, amennyiben a hozzáférés iránti kérelem a „környezetbe való kibocsátásra” vonatkozó „környezeti információkra” irányul.

Az ilyen információkat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát illetően az 1367/2006 rendelet (15) preambulumbekezdésének második mondata, valamint 6. cikke (1) bekezdésének második mondata megerősíti azt az elvet, miszerint az uniós jogba tartozó valamely alanyi jog vagy általános elv – az EK 255. cikk és az 1049/2001 rendelet együttes értelmezésében előírt hozzáférés jogát is beleértve – alóli minden kivételt szigorúan kell értelmezni és alkalmazni. Az 1049/2001 rendeletben előírt kivételek szigorú értelmezésének e kötelezettségét egyrészt az ezen információk közzétételéhez fűződő közérdeknek az érintett intézmény általi figyelembevételének szükségessége, valamint az arra irányuló utalás támasztja alá, hogy ezek az információk a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak‑e, másrészt pedig az a tény is, hogy az 1049/2001 rendelet nem tartalmaz hasonló pontosításokat az e kivételeknek e jogterületen történő alkalmazását illetően.

(vö. 105., 107. pont)

3.      A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése nem kérdőjelezi meg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének végén lefektetett elvet, hanem csak azon feltételek módosítására és pontosítására szorítkozik, amelyek között ezen intézménynek meg kell vizsgálnia, hogy egy környezeti információkat tartalmazó dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem keretében fennáll‑e a közzétételhez fűződő valamely nyomós közérdek. Ily módon az említett rendelkezés jogi vélelmet ír elő, amely szerint a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, amennyiben a kért információk a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak, kivéve, ha ezek az információk valamely vizsgálatot, különösen pedig az uniós jogból eredő kötelezettségek lehetséges megszegésére vonatkozó vizsgálatot érintenek.

Ebből következik, hogy – még ha ezt a jogi vélelmet nem is kell a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárások keretében végzett vizsgálatokra vonatkozó dokumentumokra alkalmazni – e rendelkezés ezen okból nem mentesíti a Bizottságot azon kötelezettsége alól, hogy minden egyes esetben figyelembe vegye a közzétételhez fűződő esetleges nyomós közérdekeket, különösen a környezetbe való kibocsátások fogalmánál tágabb értelemben vett környezeti információkhoz kapcsolódókat, továbbá a Bizottságnak el kell végeznie a közzétételükhöz fűződő nyomós közérdekek és a bizalmas jellegük védelméhez fűződő érdek összevetését.

Mindazonáltal, jóllehet az 1367/2006 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése a környezeti információkhoz való szélesebb körű hozzáférést eredményezhet, e megállapítás nincs hatással arra a kérdésre, hogy az érintett intézménynek el kell‑e végeznie a kért dokumentumok vagy információk konkrét és egyedi vizsgálatát. Következésképpen azon feltételeket, amelyek feljogosítják ezen intézményt, hogy kivételes jelleggel ne végezze el ezt a konkrét és egyedi vizsgálatot, mutatis mutandis akkor is alkalmazni kell, ha az érintett dokumentumok nyilvánvalóan ugyanabba a kategóriába sorolandók, amely az 1049/2001 rendelet 4. cikkében előírt kivételek egyike alá tartozhat. Ugyanis, még ha az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatából az következik is, hogy a környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információk közzétételéhez fűződő nyomós közérdek fennállásának vélelme nem alkalmazható egy folyamatban lévő kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében, az e kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásból származó dokumentumok összessége alkalmas arra, hogy kategóriaként védelemben részesüljön.

(vö. 108., 117. pont)

4.      Több kivétel is létezik a Bizottság azon kötelezettsége alól, hogy konkrétan és egyedileg vizsgálja azokat a dokumentumokat, amelyekhez hozzáférést kértek.

Ugyanis, amikor az intézmény által az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alapján megfogalmazott hozzáférés iránti kérelemre válaszul főszabály szerint elvégzendő konkrét és egyedi vizsgálat célja a kérdéses intézmény számára egyrészt annak mérlegelésének lehetővé tétele, hogy mennyiben alkalmazható a hozzáférési jog alóli valamely kivétel, másrészt a részleges hozzáférés lehetőségének mérlegelése, akkor e vizsgálat szükségtelen lehet, ha az adott ügy egyedi körülményei alapján egyértelmű, hogy a hozzáférést meg kell tagadni, vagy éppen hogy engedélyezni kell. Ez lehet a helyzet többek között akkor, ha egyes dokumentumok vagy nyilvánvalóan teljes egészükben a hozzáférési jog alóli kivétel hatálya alá tartoznak, vagy éppen ellenkezőleg, nyilvánvalóan teljes egészükben hozzáférhetőek, vagy – végül – a Bizottság azokat hasonló körülmények között már konkrétan és egyedileg értékelte. Továbbá főszabály szerint helyénvaló, hogy az érintett intézmény – a megtagadó határozat indokolásának keretein belül is – a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre alapítsa az álláspontját, mivel az azonos természetű dokumentumok közzétételére irányuló kérelmek esetében egymáshoz hasonló általános megfontolások alkalmazhatók, feltéve hogy ezen intézmény minden egyes esetben megvizsgálja, hogy a valamely meghatározott dokumentumtípusra főszabályként irányadó általános megfontolások ténylegesen alkalmazandók‑e arra az adott dokumentumra is, amelynek a közzétételét kérik.

(vö. 113–115. pont)

5.      Azon vizsgálatot illetően, amelyet a Bizottságnak el kell végeznie valamely, az EK 226. cikk alapján indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban, meg kell állapítani, hogy ez az ellenőrzés az igazgatási feladatok közé tartozik, és annak keretében a Bizottság széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, és kétoldalú párbeszédet folytat az érintett tagállammal.

A Bizottsághoz panaszt benyújtó felek eljárásbeli helyzete az EK 226. cikk alapján indított kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretében alapvetően eltér például az EK 81. cikkben és EK 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 tanácsi rendeletben és a Bizottság által az EK 81. cikk és az EK 82. cikk alapján folytatott eljárásokról szóló 773/2004 bizottsági rendeletben előírt, a közösségi versenyjogi szabályok alkalmazására vonatkozó eljárás keretében elfoglalt helyzetüktől, amelynek során a panasztevők különleges eljárási biztosítékokkal rendelkeznek, amelyek tiszteletben tartása tényleges bírósági felülvizsgálat tárgyává tehető a panaszt elutasító határozattal szemben benyújtott keresetben. Ezzel szemben a közösségi jogsértések tárgyában a panaszossal való kapcsolattartásról szóló 2002/C 244/03 bizottsági közlemény szerinti panasztevők nem nyújthatnak be keresetet az uniós bírósághoz a panaszukat esetlegesen elutasító határozattal szemben, és nem rendelkeznek az azokkal az eljárási jogokkal összehasonlítható eljárási jogokkal, amelyekkel a fenti rendeletek értelmében indított eljárásban rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra annak követelését, hogy a Bizottság őket tájékoztassa és meghallgassa.

Következésképpen, mivel a felperes egy ilyen eljárás keretében nem rendelkezik a Bizottság igazgatási aktáinak dokumentumaiba való betekintés jogával, az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásokban érintettek helyzetének analógiája útján meg kell állapítani, hogy fennáll az az általános vélelem, miszerint az igazgatási akta dokumentumainak közzététele főszabály szerint veszélyeztetné a vizsgálat céljainak védelmét. A Bizottság számára tehát elegendő annak vizsgálata, hogy ezen általános vélelmet az érintett dokumentumok összességére kell‑e alkalmazni anélkül, hogy szükségszerűen konkrétan és egyedileg meg kellene vizsgálnia előzetesen az egyes dokumentumok tartalmát. Márpedig, ha a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozat elfogadásának időpontjában a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás még folyamatban van, a Bizottságnak szükségképpen abból az elvből kell kiindulnia, hogy ezt az általános vélelmet az érintett dokumentumok összességére kell alkalmazni.

E vélelem ugyanakkor nem zárja ki az érdekeltek azon jogát, hogy bizonyítsák, hogy egy adott dokumentumra, amelynek közzétételét kérik, nem vonatkozik a szóban forgó vélelem, vagy hogy olyan nyomós közérdek áll fenn, amely igazolja az érintett dokumentum közzétételét az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(vö. 126–128. pont)