A HL-ben megjelent közlemények

 

Eric Gippini Fournier által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. január 10-én benyújtott kereset

(T-23/05. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: francia)

Eric Gippini Fournier, lakóhelye: Brüsszel, képviseli: Anouk Theissen ügyvéd, 2005. január 10-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a felperes részére a 2003. évi előléptetési időszakban nulla "FI elsőbbségi pontot" megállapító; az előléptetési bizottsághoz benyújtott, a felperesnek "FI elsőbbségi pontok" (vagy "fellebbezési" pontok, vagy bármilyen megnevezésű elsőbbségi pontok) megállapítását célzó fellebbezését elutasító; a személyzeti szabályzat 45. cikke végrehajtására kiadott általános rendelkezések 9. cikke alapján intézményi érdekből végzett munkájáért elsőbbségi pontok megállapítását megtagadó határozatokat;

kötelezze a Bizottságot a felperes részére 2 500 euró megfizetésére az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítése címén;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes, aki a Bizottságnak szolgálati érdekből 2002. március 1-jétől 2003. október 6-áig a Bírósághoz kirendelt tisztviselője volt, jogellenességi kifogást emel a személyzeti szabályzat 45. cikke végrehajtására kiadott általános rendelkezések ellen, érdemeinek a többi főigazgatóság tisztviselőjéivel történő összehasonlítása elmaradása miatt. Azt is előadja, hogy az elsőbbségi pontok kategóriáinak többsége jogszerűtlen, mivel azok ellentétesek a személyzeti szabályzat 45. cikkével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével.

A felperes hivatkozik a személyzeti szabályzat 5., 25., 43. és 45. cikkének, a személyzeti szabályzat 43. cikke végrehajtására kiadott általános rendelkezések 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének, valamint a személyzeti szabályzat 45. cikke végrehajtására kiadott általános rendelkezések 2. cikke (1) bekezdésének és 6. cikke (3), (4) és (5) bekezdésének sérelmére. A felperes hivatkozik továbbá az arányosság, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód és a bizalomvédelem elvének sérelmére A felperes azt állítja végül, hogy az ügyben eljárási hiba, hatáskörrel való visszaélés, az indokolás és az egyes iratok és határozatok közlésének hiánya, valamint nyilvánvaló értékelési hibák merültek fel.

____________