A Juzgado de Primera Instancia nº 10 bis de Sevilla (Spanyolország) által 2021. május 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vicente kontra Delia

(C-335/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia nº 10 bis de Sevilla

Az alapeljárás felei

Felperes: Vicente

Alperes: Delia

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való joggal összefüggésben vizsgált 93/13 irányelvvel¹ és ezen irányelv tényleges érvényesülésének elvével az ügyvédi tiszteletdíjak behajtására irányuló olyan egyszerűsített eljárás, amely nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy hivatalból vizsgálja a fogyasztóval kötött szerződésben foglalt feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegét, mivel az az eljárás lefolytatása során egyszer sem írja elő a bíróság közreműködését, kivéve, ha az ügyfél az említett követelést vitatja, majd ezt követően a felek valamelyike keresetet nyújt be a bíróság hivatalvezetőjének végső határozatával szemben?

Összeegyeztethető-e a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való joggal összefüggésben vizsgált 93/13 irányelvvel és ezen irányelv tényleges érvényesülésének elvével az, hogy a tisztességtelen jellegnek a bíróság által – hivatalból vagy a fél kérelme alapján, az ilyen eljárásban egyszerűsített módon – történő esetleges felülvizsgálatára egy olyan nem igazságszolgáltatási szerv, mint a bíróság hivatalvezetője által hozott határozat felülvizsgálatára irányuló kereset keretében kerüljön sor, amely felülvizsgálatnak főszabály szerint kizárólag a határozat tárgyára kell szorítkoznia és amelyben csak a felek által korábban benyújtott iratok útján történő bizonyítás fogadható el?

A 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá tartozónak kell-e tekinteni az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött szerződésbe foglalt olyan kikötést, mint amilyen a jogvita tárgyát képezi, amely abban a különös esetben írja elő a munkadíj megfizetését, ha az ügyfél a bírósági eljárástól annak lezárását megelőzően eláll vagy az ügyvédi iroda tudta nélkül vagy annak tanácsa ellenére egyezséget köt, mivel a szerződés tárgyára – jelen esetben az árra – vonatkozó elsődleges rendelkezésről van szó?

Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén a 93/13 irányelv hivatkozott 4. cikkének (2) bekezdése értelmében világosnak és érthetőnek tekinthető-e az említett kikötés, amely az ügyvédi munkadíjat az ügyvédi kamara díjszabására való utalással határozza meg, amely az egyes konkrét esetekre eltérő alkalmazandó szabályokat ír elő, és amelyre vonatkozóan semmilyen említés nem szerepelt az előzetes tájékoztatásban?

Az előző kérdésre adandó nemleges válasz esetén a 2005/29 irányelv² értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tekinthető-e az olyan kikötésnek, mint amely a jogvita tárgyát képezi, az ügyvéd és a fogyasztó között létrejött szerződésbe történő foglalása, amely kikötés az ügyvédi munkadíjat pusztán az ügyvédi kamara díjszabására való utalással határozza meg, amely az egyes konkrét esetekre eltérő alkalmazandó szabályokat ír elő, és amelyre vonatkozóan semmilyen említés nem szerepelt a munkadíj-ajánlatban és az előzetes tájékoztatásban?

____________

¹     A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet 288. o.)

²     A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2005. L 149, 22. o.)