AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2014. február 13.
F‑5/14. R. sz. ügy
CX
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Fegyelmi eljárás – Hivatalvesztés – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem”
Tárgy: Az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk, valamint az Euratom‑Szerződés 106a. cikke értelmében az Euratom‑Szerződésre is alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben CX azon 2013. október 16‑i határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri, amelyben az Európai Bizottság 2013. november 1‑jei hatállyal megfosztotta hivatalától. A felperes ugyanazon a napon a Közszolgálati Törvényszékhez fordult, elsődlegesen e határozat megsemmisítése iránt. Az alapkeresetet a Közszolgálati Törvényszék hivatala az F‑5/14. szám alatt vette nyilvántartásba.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék CX ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Fumus boni juris – Az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok prima facie vizsgálata
(EUMSZ 278. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)
2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A keresetlevélben nem ismertetett jogi alapok – A mellékletek összességére való hivatkozás – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és I. melléklet, 7. cikk, (3) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 34. és 35. cikk)
3. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – Határidők – Az adminisztráció ésszerű határidőn belül való eljárásának kötelezettsége – Értékelés – Figyelmen kívül hagyás – Sajátos körülmények – Bizonyítási teher
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 22. cikk)
4. Tisztviselők – Fegyelmi felelősségi rendszer – Fegyelmi eljárás – Határidők – Az adminisztráció ésszerű határidőn belül való eljárásának kötelezettsége – Figyelmen kívül hagyás – Következmények
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet, 22. cikk)
5. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei / A biztosítás feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, melyek megelőzik a felperes érdekeit
(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §; 1999/352 bizottsági határozat)
1. Annak meghatározása érdekében, hogy teljesül‑e a fumus boni juris feltétele, el kell végezni a felperes által az alapkeresetének alátámasztására felhozott kifogások megalapozottságának prima facie vizsgálatát, vagyis ellenőrizni kell, hogy legalább az egyik kifogás olyan komolynak látszik‑e, hogy az az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében nem utasítható el.
(lásd a 30. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑215/07. R. sz., Donnici kontra Parlament ügyben 2007. november 15‑én hozott végzésének 39. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Noha a keresetlevelet, amely mind az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, mind az alapeljárásban a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 34. cikkében előírt alakszerűségi szabályoknak van alárendelve, egyes pontokon alátámaszthatják és kiegészíthetik a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozások, ám e csatolt iratoknak célja pusztán az igazolás és az okirati bizonyítás. A mellékletek tehát nem szolgálhatnak a keresetlevélben röviden ismertetett jogalap kifejtésére úgy, hogy azokban a keresetlevélben nem szereplő kifogások vagy érvek bemutatása szerepel, mivel a felperesnek a keresetlevélben pontosan meg kell jelölnie azon kifogásokat, amelyekről határozathozatalt kér, valamint legalább röviden azokat a jogi és ténybeli elemeket, amelyekre e kifogásokat alapozza.
Következésképpen az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem veheti figyelembe azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez csatolt alapkeresetben szerepelnek, és amelyre e kérelem hivatkozik.
(lásd a 31. és 32. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑340/03. sz., France Télécom kontra Bizottság ügyben 2007. január 30‑án hozott ítéletének 167. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑49/08. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 2009. július 2‑án hozott ítéletének 86. pontja.
3. Noha a személyzeti szabályzat IX. mellékletének 22. cikkében a fegyelmi eljárás terén általánosságban előírt határidők nem elévülési jellegű határidők, azok a gondos ügyintézés olyan szabályát tartalmazzák, amelyek célja – mind az adminisztráció, mind a tisztviselők érdekében – az indokolatlan késedelem elkerülése a fegyelmi eljárást befejező határozat elfogadásakor.
Ebből következik, hogy a fegyelmi hatóságoknak a fegyelmi eljárást gondosan kell lefolytatniuk, és úgy kell eljárniuk, hogy minden további jogi aktus az előzőhöz képest ésszerű határidőn belül megszülessen. A gondosságnak és az ésszerű határidő betartásának e kötelezettsége a fegyelmi eljárás megindítására is érvényes, különösen akkor és olyan időponttól, amikor az adminisztráció tudomást szerzett azokról a tényekről és cselekményekről, amelyek a tisztviselő személyzeti szabályzatból eredő kötelezettségei megsértésének minősülhetnek.
Az eljárás időtartamának ésszerűségét az egyes ügyek sajátos körülményeinek figyelembevételével kell értékelni, különös tekintettel a jogvitának az érintett szempontjából felmerülő tétjére, az ügy bonyolultságára, valamint a felperes és a hatáskörrel rendelkező hatóságok magatartására.
Ha valamely tisztviselőre vonatkozó eljárás meghaladja az ésszerűnek tekinthető időtartamot, a kinevezésre jogosult hatóságra hárul a határidő túllépését igazoló rendkívüli körülmények fennállásának bizonyítása.
(lásd a 36., 37., 42., 44. és 45. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 207/81. sz., Ditterich kontra Bizottság ügyben 1983. május 5‑én hozott ítéletének 26. pontja; C‑185/95. P. sz., Baustahlgewebe kontra Bizottság ügyben 1998. december 17‑én hozott ítéletének 29. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
az Elsőfokú Bíróság T‑26/89. sz., de Compte kontra Parlament ügyben 1991. október 17‑én hozott ítéletének 88. pontja; T‑24/98. sz., E kontra Bizottság ügyben 2001. július 3‑án hozott ítéletének 52. pontja; T‑307/01. sz., François kontra Bizottság ügyben 2004. június 10‑én hozott ítéletének 48. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. A fegyelmi eljárás lefolytatása keretében valamely eljárási hiba akkor eredményezheti a határozat megsemmisítését, ha e szabálytalanság hiányában az eljárás eltérő eredményre vezethetett volna.
E tekintetben az ésszerű határidő tiszteletben tartása elvének megsértése főszabály szerint nem igazolja a késedelmes közigazgatási eljárás eredményeként hozott határozat megsemmisítését. Az ésszerű határidő tiszteletben tartása elvének megsértése ugyanis csak abban az esetben befolyásolhatja a közigazgatási eljárás érvényességét, ha a túlzott késedelem hatással lehet magára a közigazgatási eljárás eredményeként elfogadott határozat tartalmára.
Mindenesetre, noha azok a jogi aktusok, amelyek olyannyira nyilvánvalóan súlyos hibát hordoznak magukban, amit az uniós jogrend nem tűrhet el, olyannak tekintendők, amelyek semmilyen joghatást nem váltottak ki, az Unió intézményei által hozott jogi aktusok nem létező jellegének megállapításához fűződő következmények súlyossága a jogbiztonság igényéből fakadóan megköveteli, hogy erre kizárólag szélsőséges körülmények között kerülhessen sor.
(lásd a 40., 48. és 50. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑142/87. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1990. március 21‑én hozott ítéletének 48. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑372/00. sz., Campolargo kontra Bizottság ügyben 2002. április 23‑án hozott ítéletének 39. pontja;
az Európai Unió Törvényszéke T‑9/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. november 24‑én hozott ítéletének 37. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Közszolgálati Törvényszék F‑116/12. sz., Wahlström kontra Frontex ügyben 2013. október 9‑én hozott ítéletének 40. pontja.
5. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban a fennálló érdekek mérlegelését illetően a fumus boni jurisnak az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szakaszában történő megállapításához szükséges kellően komoly és releváns kifogások hiányában a tisztviselő jogviszonyának fenntartása – akinek pontosan azt róják fel, hogy az Unió pénzügyi érdekei ellenében cselekedett, miközben az Unió alkalmazásában állt és kifogástalan magatartást kellett volna tanúsítania – súlyosan sértené az intézmények hitelességét, valamint a tagállamok és általában a nyilvánosság intézményekbe vetett bizalmát. Következésképpen, még ha feltételezzük is, hogy a súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezése megállapítást nyer, az érintett intézmény azon érdeke, hogy ne kelljen fenntartania a munkaviszonyt olyan helyzetben, amikor a fegyelmi eljárás eredményeként a tisztviselőt megfosztották hivatalától, elsőbbséget kell élveznie az említett tisztviselőnek a megtámadott határozat felfüggesztéséhez fűződő érdekéhez képest.
Ugyanis az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló 1999/352 bizottsági határozat preambulumából kitűnik, hogy az intézmények és a tagállamok nagy fontosságot tulajdonítanak a Közösségek pénzügyi érdekei védelmének és a csalások, valamint a Közösségek pénzügyi érdekei vonatkozásában hátrányos minden egyéb jogellenes cselekedet elleni küzdelemnek. Emellett köztudomású, hogy a közvélemény érzékeny a közpénzek és az európai adófizetők védelmének kérdésére.
(lásd a 80. és 81. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑198/02. R. sz., N kontra Bizottság ügyben 2002. augusztus 14‑én hozott végzésének 60. pontja.