A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2023. július 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – S. sp. z o.o. kontra V. sp. z o.o.

(C-486/23. sz. ügy, S.)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Felperes: S. sp. z o.o.

Alperes: V. sp. z o.o.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a Bíróság által a C-487/19. sz. ügyben hozott ítéletben adott értelmezés fényében az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) bírájának a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) másik tanácsába ideiglenes határozathozatalra való kijelölése e bíró hozzájárulása nélkül – a rendes bíróság bírájának ugyanazon bíróság két osztálya közötti áthelyezéséhez hasonlóan – sérti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha:

– a bírót olyan ügyekben való határozathozatalra jelölik ki, amelyek tárgya nem tartozik annak a tanácsnak az ügycsoportjába, amelyben a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bíráját határozathozatalra kijelölték;

– az ilyen kijelölésről szóló határozattal szemben a bíró számára nem biztosított a C-487/19. sz. ügyben hozott ítélet 118. pontjában foglalt követelményeknek megfelelő jogorvoslati lehetőség;

– a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) első elnökének másik tanácsba határozathozatalra való kijelöléssel kapcsolatos döntését, valamint a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanácsa elnökének a konkrét ügyek elosztására vonatkozó döntését a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói tisztségre a C-487/19. sz. ügyben foglaltakkal azonos körülmények között kinevezett személyek hozták meg, az eddigi ítélkezési gyakorlat fényében pedig az ilyen személyek részvételével lefolytatott bírósági eljárások érvénytelenek, vagy sértik a félnek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát;

– annak, hogy a bírót a hozzájárulása nélkül, meghatározott időre a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) attól eltérő tanácsába jelölik ki határozathozatalra, amelyben szolgálatot teljesít, miközben továbbra is köteles a saját tanácsában ítélkezni, nincs jogalapja a nemzeti jogban;

– a bírónak a hozzájárulása nélkül, meghatározott időre a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) eltérő tanácsába határozathozatalra történő kijelölése a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv¹ 6. cikke b) pontjának megsértését eredményezi?

Az első kérdésre adott választól függetlenül úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, hogy nem „törvény által létrehozott bíróság” az a bíróság, amelynek ítélkező testülete annak eredményeképpen jött létre, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) első elnökének a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) másik tanácsába határozathozatalra való kijelöléssel kapcsolatos döntését és a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanácsa elnökének a konkrét ügyek elosztására vonatkozó döntését a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói tisztségre a C-487/19. sz. ügyben szereplőkkel azonos körülmények között kinevezett személyek hozták meg, mivel az eddigi ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az ilyen személyek részvételével lefolytatott bírósági eljárások érvénytelenek, vagy sértik a félnek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetében vagy ha a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az így létrehozott bíróság nem „törvény által létrehozott” bíróság, akkor úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését és az uniós jog elsőbbségének elvét, hogy az első és második kérdésben ismertetett módon létrehozott bíróság tagjává kinevezett bírák megtagadhatják a részükre kiosztott ügyekben való eljárást, beleértve a határozathozatalt is – figyelmen kívül hagyva a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) másik tanácsába határozathozatalra való kijelöléssel és a konkrét ügyek kiosztásával kapcsolatos döntést –, vagy pedig határozatot kell hozniuk, a felekre bízva annak eldöntését, hogy megtámadják-e azt amiatt, hogy az sérti valamely félnek azt a jogát, hogy az ügyét az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő bíróság bírálja el?

____________

¹ HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.; helyesbítés: HL 2020. L 92., 22. o.