A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2010. szeptember 9.*(1)

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közösségi közbeszerzési eljárás – Internetes portál üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos informatikai szolgáltatások – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Odaítélési szempontok – Indokolási kötelezettség – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Egyenlő bánásmód – Átláthatóság”

A T‑300/07. sz. ügyben,

az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (székhelye: Athén [Görögország], képviseli: N. Korogiannakis ügyvéd)

felperesnek

az Európai Bizottság (képviselik: E. Manhaeve, meghatalmazotti minőségben, segítője: J. Stuyck ügyvéd)

alperes ellen

egyrészt „A Te Európád” portál üzemeltetésére és karbantartására irányuló ENTR/05/78. sz. közbeszerzési eljárásban (HL 2006/S 143‑153057) az általa az 1. részre (Szerkesztési és fordítási munkák), illetőleg a 2. részre (Az infrastruktúra üzemeltetése) vonatkozóan benyújtott ajánlat elutasításáról és e szerződések más ajánlattevőnek történő odaítéléséről szóló, 2007. május 21‑i bizottsági határozat, illetőleg 2007. július 13‑i bizottsági határozat megsemmisítése iránt, másrészt kártérítés iránt benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),

tagjai: M. Vilaras elnök, M. Prek (előadó) és V. M. Ciucă bírák,

hivatalvezető: N. Rosner tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2010. január 27‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

 Jogi háttér

1.     A költségvetési rendelet és a végrehajtási rendelet

1        Az Európai Bizottság szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseinek odaítélésére az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; a továbbiakban: költségvetési rendelet) első részének V. címében foglalt rendelkezések, valamint a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23‑i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o.; a továbbiakban: végrehajtási rendelet) rendelkezései irányadók.

2        A költségvetési rendelet 89. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Minden, a költségvetés által egészében vagy részben finanszírozott közbeszerzési szerződés megfelel az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetésmentesség elvének.”

3        A költségvetési rendelet 97. cikke a következőt mondja ki:

„(1) Az ajánlati felhívásban előre meg kell határozni és közzé kell tenni a kiválasztási kritériumokat a pályázók vagy ajánlattevők képességeinek értékelésére és a döntési kritériumokat a pályázatok tartalmának értékelésére [helyesen: A részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők alkalmasságának értékelésére szolgáló kiválasztási szempontokat és az ajánlatok tartalmának értékelésére szolgáló odaítélési szempontokat előre meg kell határozni, és ismertetni kell az eljárást megindító felhívásban].

(2) A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.”

4        A költségvetési rendelet 100. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban és a szerződések odaítélésére vonatkozó szabályokban előzetesen megállapított kiválasztási és döntési kritériumokkal [helyesen: a közbeszerzési eljárást megindító dokumentumokban előzetesen megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal és a szerződések odaítélésére vonatkozó szabályokkal] összhangban eldönti, hogy kinek ítélik oda a szerződést.

(2) Az ajánlatkérő tájékoztatja a határozat indokairól azon pályázókat [helyesen: részvételre jelentkezőket] vagy ajánlattevőket, akiknek az ajánlatát vagy pályázatát [helyesen: a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát] elutasították, és a sikeres pályázat [helyesen: sikeres ajánlat] jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevéről azon ajánlattevőket, akiknek a pályázata [helyesen: az ajánlata] elfogadható, és akik ezt írásban kérik.

Egyes részleteket azonban nem szükséges közölni, amennyiben e közlés akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, illetve sértené köz- vagy magánvállalkozások jogos üzleti érdekeit, vagy torzítaná a vállalkozások közötti tisztességes versenyt.”

5        A végrehajtási rendelet 130. cikkének (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A dokumentációra vonatkozó minimális követelmények:

a)       a szerződésre vonatkozó kizárási és kiválasztási kritériumok [helyesen: szempontok], kivéve a meghívásos eljárásban, beleértve a versenytárgyalást követően és a 127. cikkben említett hirdetmény előzetes közzétételével megvalósított tárgyalásos eljárásban; ezekben az esetekben az említett kritériumok [helyesen: szempontok] csak az ajánlati felhívásban vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban szerepelnek;

b)       a szerződés odaítélésére vonatkozó kritériumok [helyesen: szempontok] és relatív súlyozásuk, vagy adott esetben az említett kritériumok [helyesen: szempontok] csökkenő fontossági sorrendben való feltüntetése, amennyiben ezek a kritériumok [helyesen: szempontok] nem szerepelnek az ajánlati felhívásban [helyesen: a hirdetményben];

[…]”

6        A végrehajtási rendelet 135. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az ajánlatkérőnek egyértelmű és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell összeállítania.”

7        A végrehajtási rendelet 138. cikke értelmében:

„(1) A szerződés odaítélésére az alábbi két módszer egyike alapján kerül sor:

a)       a szerződés odaítélése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján, amely esetén a szerződést azon szabályszerű ajánlat nyeri el, amely eleget tesz a megállapított feltételeknek, és a legalacsonyabb árat kínálja;

b)       az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerinti eljárás.

(2) Az összességében legelőnyösebb ajánlat az, amely esetén a legelőnyösebb az ár és a cserébe kínált minőség aránya, figyelembe véve a szerződés tárgya által indokolt szempontokat, azaz az árajánlatot, a műszaki értékeket, az esztétikai és funkcionális jellemzőket, a környezeti jellemzőket, az üzemeltetési költségeket, a nyereségességet, a teljesítési, illetve a szállítási határidőket, az értékesítést követő vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban [helyesen: a hirdetményben] vagy a dokumentációban meghatározza az összességében legelőnyösebb ajánlat megállapítására szolgáló egyes szempontok súlyozásának módját [...]”

8        A végrehajtási rendelet 149. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(2) Az ajánlatkérő az írásos kérelem kézhezvételét követő legfeljebb tizenöt naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében előírt információt.

(3) A költségvetési rendelet 105. cikk értelmében a közösségi intézmények által saját számlájuk terhére odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérők az odaítélési döntés után a lehető leghamarabb, de legkésőbb egy héttel azután, egyidejűleg és egyénileg, levélben, faxon vagy elektronikus üzenet formájában, értesítenek valamennyi sikertelen ajánlattevőt vagy pályázót [helyesen: részvételre jelentkezőt] arról, hogy ajánlatukat vagy pályázatukat [helyesen: részvételi jelentkezésüket] nem választották ki, minden esetben az ajánlat vagy pályázat [helyesen: részvételi jelentkezés] elutasítása okának pontos megjelölésével.

A sikertelen ajánlattevők vagy pályázók [helyesen: részvételre jelentkezők] elutasításáról történő értesítéssel egyidejűleg, értesítik a nyertes ajánlattevőt az odaítélési döntésről, annak pontosításával, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent kötelezettségvállalást az érintett ajánlatkérő részéről.

A sikertelen ajánlattevők vagy pályázók [helyesen: részvételre jelentkezők] írásbeli, levél, fax vagy elektronikus üzenet formájában továbbított kérésre további tájékoztatást kaphatnak az elutasítás okairól, valamint valamennyi elfogadható ajánlatot benyújtott ajánlattevő tájékoztatást kaphat a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről, a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül. Az ajánlatkérők a kérelem kézhezvételétől számított maximum tizenöt naptári napos határidőn belül válaszolnak.

[…]”

2.     A hirdetmény és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció

9        A hirdetményben és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szerepel, hogy a keretszerződéseket mindegyik rész esetében egyetlen olyan gazdasági szereplő részére kell odaítélni, amelynek ajánlata a dokumentációban meghatározott szempontok alapján az összességében legelőnyösebb. A hirdetmény tartalmazza, hogy a keretszerződés kezdeti időtartama két év, amely egyszer meghosszabbítható, valamint hogy a keretszerződés teljes (legfeljebb négyéves) időtartamára vonatkozóan a beszerzések becsült összértéke 6 500 000 euró.

10      A dokumentáció négy szakaszból álló eljárást ír elő. Az első szakaszban a kizárási szempontok alkalmazására kerül sor (a dokumentáció 3.1. pontja). A második szakaszban a kiválasztási szempontokat alkalmazzák az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmasságának vizsgálata keretében (a dokumentáció 3.2. pontja): egyrészt a pénzügyi és gazdasági alkalmasság (amely az ajánlattevők legutóbbi három évre vonatkozó pénzügyi beszámolóin és a legalább 180 000 euró értékű szolgáltatások tekintetében elért forgalmon alapul) valamennyi részre vonatkozó vizsgálata keretében, másrészt pedig a műszaki és szakmai alkalmasság vizsgálata keretében, amelyet az ajánlati felhívást alkotó három rész esetében egyenként kell elvégezni (a feltételek többek között a következők: megfelelő létszámú képzett szakembergárda, a fordítási, kiadási és internetes honlapkészítési szolgáltatások terén legalább hároméves tapasztalat, az elmúlt öt évben a vizsgált területen legalább három alkalommal legalább három különböző megrendelő részére, legalább egy nemzetközi projekt keretében történő szolgáltatásnyújtás). A harmadik szakaszban kerül sor az odaítélési szempontok alkalmazására (az ajánlat tartalmának vizsgálata) (a dokumentáció 3.3. pontja).

11      A műszaki értékelés keretében a dokumentáció mindegyik rész tekintetében négy‑négy odaítélési szempontot jelöl meg. Az 1. és a 2. részre vonatkozó szempontok – amelyek meglehetősen hasonlók – a következők:

–        az 1. résszel kapcsolatos, minőségre vonatkozó odaítélési szempontok, amelyek esetében az elérhető összpontszám 100:

–        1. sz. szempont: az elvégzendő munka kellő megértése és a feladatok végrehajtásához javasolt módszertan megfelelősége (30 pont);

–        2. sz. szempont: a PMQP‑tervezet (projektirányítás és minőségügyi terv, a továbbiakban: PMQP) minősége és teljeskörűsége (10 pont);

–        3. sz. szempont: az 1. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forráselosztás minősége (30 pont);

–        4. sz. szempont: a 2. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forráselosztás minősége (30 pont);

–        a 2. résszel kapcsolatos, minőségre vonatkozó odaítélési szempontok, amelyek esetében az elérhető összpontszám 100:

–        1. sz. szempont: az elvégzendő munka kellő megértése és a feladatok végrehajtásához javasolt módszertan megfelelősége (30 pont);

–        2. sz. szempont: a PMQP‑tervezet minősége és teljeskörűsége (10 pont);

–        3. sz. szempont: az 1. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forráselosztás minősége (30 pont);

–        4. sz. szempont: a 2. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forráselosztás minősége (30 pont).

12      A dokumentáció azt is meghatározza, hogy az odaítélési eljárás további szakaszaiból automatikusan ki kell zárni azon ajánlattevőket, amelyek pontszáma a maximálisan adható összpontszám 70%‑át vagy az egy bizonyos szempont tekintetében adható pontszám 50%‑át nem éri el.

13      A dokumentáció ezt követően az ajánlatokban feltüntetett árakon alapuló és a dokumentáció 5.5. pontjában szereplő formanyomtatványnak megfelelően elvégzett pénzügyi értékelést ír elő.

14      A negyedik szakaszban az egyes részekre vonatkozóan a szerződést annak ítélik oda, aki az adott rész tekintetében szerzett pontok és az ajánlott ár aránya alapján megállapított „minőség‑ár arány” szempontjából a legjobb ajánlatot tette.

 A jogvita előzményei

15      A felperes Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE a görög jog szerint alapított, az információ‑ és kommunikációtechnológia területén működő társaság.

16      Az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítésében (HL S 143.) 2006/S 143‑153057. számon közzétett, 2006. július 29‑i hirdetményben a Bizottság az IDABC‑program (páneurópai e‑kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtása) keretében megindította „A Te Európád” portál üzemeltetésére és karbantartására irányuló közbeszerzési eljárást.

17      E közbeszerzési eljárás tárgya három különböző részre [szerkesztési és fordítási tevékenység (1. rész), az infrastruktúra üzemeltetése (2. rész) és promóciós tevékenységek (3. rész)] vonatkozó keretszerződések megkötése volt „A Te Európád” portál üzemeltetésének és karbantartásának további biztosítása céljából.

18      Az ajánlattevők egy vagy több részre nyújthattak be ajánlatot. A hirdetményben és a dokumentációban szerepel, hogy a keretszerződéseket mindegyik rész esetében egyetlen olyan gazdasági szereplőnek fogják odaítélni, amelynek ajánlata a dokumentációban meghatározott szempontok alapján az összességében legelőnyösebb. A 2006. július 29‑i hirdetmény meghatározza, hogy a keretszerződés kezdeti időtartama két év, amely egyszer meghosszabbítható, valamint hogy a keretszerződés teljes (legfeljebb négyéves) időtartamára vonatkozóan a beszerzések becsült összértéke 6 500 000 euró. A részenkénti becsült érték az 1. rész esetében 2 250 000 euró, a 2. rész esetében 1 650 000 euró, a 3. rész esetében pedig 2 600 000 euró.

1.     Az 1. rész tekintetében

19      2006. augusztus 4‑én a felperes a Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságától azt kérte, hogy ajánlatának elkészítéséhez bocsássa rendelkezésére „A Te Európád” portál akkori forráskódját. A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság először vitatta e kérelem indokoltságát. 2006. augusztus 14‑én aztán végül megküldte a forráskódot a felperes részére.

20      2006. szeptember 14‑én a felperes az ajánlati felhívás gazdasági és pénzügyi részleteivel kapcsolatban további felvilágosítást kért. A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság a kérdésekre adott válaszát 2006. szeptember 14‑én valamennyi ajánlattevő részére megküldte. Ezenkívül a Bizottság 2006. szeptember 21‑én külön levelet is küldött a felperesnek.

21      2006. szeptember 19‑én a felperes benyújtotta ajánlatát az 1. részre vonatkozó, fent említett közbeszerzési eljárásban.

22      A Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság két alkalommal kért további felvilágosítást a felperestől. A felperes e kérésekre 2006. november 23‑án és 28‑án válaszolt.

23      2007 januárjában a közbeszerzési eljárás során az Informatikai Főigazgatóság a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság valamennyi közbeszerzési eljárását átvette, és folytatta a levelezést a felperessel.

24      2007. május 21‑i levelében az Informatikai Főigazgatóság arról tájékoztatta a felperest, hogy az 1. részre vonatkozó ajánlatát azzal az indokolással utasította el, hogy az nem érte el a dokumentációnak a műszaki értékelési szempontokat tartalmazó 3.3. pontjában megállapított alsó határt.

25      2007. május 22‑én a felperes magyarázatot kért a Bizottságtól az ajánlatának elutasítását tartalmazó levéllel kapcsolatban. E felvilágosításkérés a nyertes ajánlattevő nevére, a felperes és a nyertes ajánlattevő által az egyes műszaki értékelési szempontok tekintetében elért eredményre, valamint a pénzügyi ajánlatok összehasonlítására vonatkozott. A felperes a bírálóbizottság jelentéséről is kért másolatot.

26      2007. május 29‑i levelében a Bizottság közölte a felperessel a nyertes ajánlattevő nevét (ASCII‑Sword Technologies), valamint megküldte részére a bírálatról szóló jelentés két kivonatát, amelyek egyrészt a felperes ajánlatára adott pontszám indokolását, másrészt pedig a két ajánlatra adott pontszámok összehasonlítását tartalmazták.

27      2007. május 29‑i levelében a felperes vitatta a bírálati eljárás lefolytatásának módját. Különösen azon tényt vitatta, hogy „A Te Európád” című IDABC‑projekt a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságtól az Informatikai Főigazgatósághoz került át. Továbbá az Informatikai Főigazgatóságtól azt kérte, hogy ne írja alá a nyertes ajánlattevővel a szerződést addig, ameddig részére meg nem küldik a részletes jelentést.

28      2007. május 30‑i levelében a Bizottság azt válaszolta a felperesnek, hogy a közbeszerzési eljárásnak a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságtól az Informatikai Főigazgatósághoz történő áttétele egyáltalán nem volt hatással a bírálati eljárásra, és hogy az eddig rendelkezésére bocsátott információ elegendő ahhoz, hogy ajánlatának bírálatát megérthesse.

29      2007. május 31‑én a felperes megismételte információkérését, majd 2007. június 4‑én ezt még oly módon indokolta, hogy – érveit sorra véve – észrevételeinek elemzését is rendelkezésre bocsátotta.

30      2007. június 13‑án a Bizottság a felperes észrevételeire azt válaszolta, hogy a felperes minden információt megkapott, és hogy a bírálóbizottság semmilyen hibát nem követett el.

2.     A 2. rész tekintetében

31      2006. szeptember 19‑én a felperes a 2. részre vonatkozó ajánlatot nyújtott be.

32      2007. július 13‑án a felperes levélben azt a tájékoztatást kapta, hogy ajánlatát azzal az indokolással utasították el, hogy nem az mutatta a legjobb minőség‑ár arányt.

33      2007. július 13‑án a felperes az Informatikai Főigazgatóságtól az ajánlata elutasításának indokaira vonatkozóan kért felvilágosítást, ugyanazon észrevételeket fogalmazva meg, amelyeket az 1. résszel kapcsolatban tett.

34      2007. július 16‑i levelében a Bizottság erre azt a választ adta, hogy a szerződést az ASCII‑Sword Technologies konzorcium nyerte el, valamint a bírálóbizottság jelentéséből kivonatokat küldött a felperes részére, amelyek egyrészt a felperes ajánlatára adott pontszám indokolását, másrészt pedig a két ajánlatra adott pontszámok összehasonlítását tartalmazták.

35      2007. július 25‑én a felperes levélben azt kérte a Bizottságtól, hogy ne írja alá a nyertes ajánlattevővel a szerződést addig, ameddig az ő információkérésének eleget nem tesz.

 Az eljárás és a felek kérelmei

36      A Törvényszék Hivatalához 2007. július 31‑én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet a Bizottság 2007. május 21‑i határozatával (a továbbiakban: 2007. május 21‑i határozat) és 2007. július 13‑i határozatával (a továbbiakban: 2007. július 13‑i határozat) szemben, amelyekben a Bizottság elutasította a felperesnek egyrészt az 1. részre, másrészt a 2. részre benyújtott ajánlatát, valamint a szerződést a nyertes ajánlattevő részére ítélte oda.

37      A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        semmisítse meg a felperes által benyújtott ajánlatokat elutasító, és a szerződéseket a nyertes ajánlattevő részére odaítélő, 2007. május 21‑i és 2007. július 13‑i határozatot;

–        kötelezze a Bizottságot a szerződéseknek más ajánlattevők részére történő odaítélése miatt elszenvedett kár – vagyis az 1. rész tekintetében 1 125 000 euró, a 2. rész tekintetében pedig 825 000 euró – megtérítésére;

–        a jelen kereset elutasítása esetén is a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

38      A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a megsemmisítés iránti keresetet;

–        a kártérítés iránti kérelmet nyilvánítsa elfogadhatatlannak, illetve másodlagosan megalapozatlannak;

–        a felperest kötelezze a költségek viselésére.

39      Válaszában a felperes a kártérítés iránti kérelmében megjelölt összeget az 1. rész tekintetében 750 000 euróra, a 2. rész tekintetében 400 000 euróra csökkentette.

40      A tárgyaláson a felperes három új iratot mutatott be, nevezetesen egy pénzügyi beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentést, egy a Bizottság által neki címzett elektronikus üzenetet és egy másik ajánlati felhívást. A Bizottság észrevételeket tett az első irat elfogadhatóságával, valamint az összes iratnak az alapügy megoldásával összefüggő relevanciájával kapcsolatban.

 A jogkérdésről

1.     A megsemmisítés iránti kérelemről

41      A felperes a 2007. május 21‑i határozat és a 2007. július 13‑i határozat megsemmisítése iránti kérelem alátámasztása érdekében lényegében három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul. A második jogalap a Bizottság által a felperes ajánlatainak bírálata során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibákon alapul. A harmadik jogalap az egyenlő bánásmód elvének és az átláthatósági kötelezettségnek a megsértésén alapul.

 Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapról

 A felek érvei

42      A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettséget azzal, hogy semmilyen tájékoztatást nem adott neki a nyertes ajánlattevő ajánlatának érdemeiről.

43      A Bizottság úgy véli, hogy az általa adott indokolás megfelel az ítélkezési gyakorlatnak és a költségvetési rendeletnek. Közli, hogy mind az 1. részre, mind a 2. részre vonatkozóan rendelkezésre bocsátotta a bírálatról szóló jelentés kivonatát, amely összehasonlítja a felperes ajánlatának viszonylagos előnyeit a nyertes ajánlattevő ajánlatáéval. A Bizottság ennek megfelelően kijelenti, hogy indokolási kötelezettségének eleget tett, és úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy az ügyben dönteni tudjon.

 A Törvényszék álláspontja

44      Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közbeszerzési eljárásban a szerződés odaítéléséről hozott határozat meghozatala során figyelembe veendő szempontok tekintetében. E mérlegelési jogkör gyakorlásának bírósági felülvizsgálata ezért az eljárási szabályok és az indokolási kötelezettség betartásának, valamint a tények pontosságának, a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik (a Törvényszék T‑211/02. sz., Tideland Signal kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 27‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑3781. o.] 33. pontja és T‑465/04. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 10‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., II‑0154. o.] 45. pontja).

45      Úgyszintén meg kell állapítani, hogy amennyiben a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, a közösségi jog által a közigazgatási eljárásokban biztosított garanciák tiszteletben tartása még nagyobb jelentősséggel bír. E garanciák közé tartozik különösen a hatáskörrel rendelkező intézmény azon kötelezettsége, hogy határozatait megfelelően indokolja. A közösségi bíróság csak így vizsgálhatja a mérlegelési jogkör gyakorlásának alapjául szolgáló ténybeli és jogi elemek együttes fennállását (a Bíróság C‑269/90. sz. Technische Universität München ügyben 1991. november 21‑én hozott ítéletének [EBHT 1991., I‑5469. o.] 14. pontja, a Törvényszék fenti 44. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 54. pontja és T‑89/07. sz., VIP Car Solutions kontra Parlament ügyben 2009. május 20‑án hozott ítéletének [EBHT 2009., II‑1403. o.] 61. pontja).

46      Emlékeztetni kell arra is, hogy az indokolás követelményét az ügy körülményeire, így különösen a jogi aktus tartalmára, az előadott indokok jellegére, és a címzettek, illetve a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyek magyarázathoz jutás iránti érdekére figyelemmel kell értékelni (lásd a Bíróság C‑367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink’s France ügyben 1998. április 2‑án hozott ítéletének [EBHT 1998., I‑1719. o.] 63. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

47      Egyébként az indokolási kötelezettség olyan lényeges eljárási szabály, amelyet meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik (a Bíróság C‑17/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2001. március 22‑én hozott ítéletének [EBHT 2001., I‑2481. o.] 35. pontja, a Törvényszék T‑406/06. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2008. november 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., II‑0247. o.] 47. pontja és a fenti 45. pontban hivatkozott VIP Car Solutions kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 63. pontja).

48      Végül rá kell mutatni arra, hogy az ajánlattevők által közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok elutasításáról szóló határozatok indokolására vonatkozó különös szabályokat – amelyek a jelen esetben alkalmazandók – a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése és a végrehajtási rendelet 149. cikkének (3) bekezdése tartalmazza.

49      E rendelkezésekből és a Törvényszék ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a Bizottság eleget tesz indokolási kötelezettségének, ha először is minden sikertelen ajánlattevővel haladéktalanul közli ajánlata elutasításának okait, továbbá minden elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevővel, ez utóbbiak kifejezett kérésére az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül közli a kiválasztott ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét (lásd ebben az értelemben a fenti 44. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 10‑én hozott ítélet 47. pontját).

50      Az ily módon történő eljárás megfelel az EK 253. cikkben foglalt indokolási kötelezettség céljának, amely szerint világosan és egyértelműen kell előadni a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését úgy, hogy egyrészt az érdekeltek jogaik érvényesítése érdekében a meghozott intézkedés indokait megismerhessék, másrészt hogy a bíróság számára lehetővé tegye a felülvizsgálati jogkörének gyakorlását (a fenti 44. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 10‑én hozott ítélet 48. pontja).

51      A felperes érveit e megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni.

–       A 2007. május 21‑i határozatban és a 2007. május 29‑i levélben szereplő indokolásról (1. rész)

52      Annak megítéléséhez, hogy a költségvetési rendeletben és a végrehajtási rendeletben előírt indokolási kötelezettségnek a jelen esetben eleget tettek‑e, nemcsak a 2007. május 21‑i határozatot kell megvizsgálni, hanem a 2007. május 29‑i levelet is, amelyet a felperes 2007. május 22‑i, arra irányuló kifejezett kérésére válaszul küldtek, hogy az ajánlatának elutasításával kapcsolatban további információkhoz jusson.

53      2007. május 21‑i levelében a Bizottság azt közölte, hogy a felperes ajánlata nem érte el a dokumentáció 3.3. pontjában megállapított alsó határt. Tájékoztatta továbbá a felperest arról a lehetőségről is, hogy további felvilágosítást kaphat ajánlata elutasításának indokairól.

54      A felperes 2007. május 22‑i írásbeli kérelmére a Bizottság a 2007. május 29‑i levélben válaszolt, amely a felperes által kért felvilágosításra válaszul többféle információt is tartalmazott. A Bizottság közölte a nyertes ajánlattevő nevét, továbbá azt, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatának minőségére 100 pontból 72 pontot kapott, végeredménye pedig 1,170 volt.

55      A Bizottság ezenkívül a 2007. május 29‑i levélhez csatolta a bírálatról szóló jelentés két kivonatát, amelyek közül az egyik a felperes ajánlatára a négy műszaki értékelési szempont tekintetében adott pontszámok indokolását megfogalmazó észrevételeket tartalmaz, míg a másikban a következő táblázat szerepel:

Szempont	Leírás		European Dynamics	ASCII Sword Technologies	Maximális pontszám
1	Az elvégzendő munka kellő megértése és a feladatok végrehajtásához javasolt módszertan megfelelősége		16	26,667	30
2	A PMQP‑tervezet minősége és teljeskörűsége (lásd a 4.3.8.3. szakaszt)		7	8,333	10
3	A forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és a forráselosztás minősége (lásd a 4.4.3.1. szakaszt)		21,667	18	30
4	A forgatókönyv szerinti feladatok végrehajtására vonatkozó konkrét megközelítés minősége és teljeskörűsége (lásd a 4.4.3.1. szakaszt)		14	19	30
Összesen			58,667	72	100

56      A Törvényszék először is megállapítja, hogy a 2007. május 29‑i levélhez csatolt táblázatban feltüntetett, 3. és 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont megfogalmazása nem egyezik meg tökéletesen a dokumentációban szereplő megfogalmazással. Ugyanakkor a 2007. május 29‑i levél tartalma alapján egyértelmű, hogy a Bizottság valóban az 1. rész 3. és 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempontjára utalt, amit egyébként a felperes egyszer sem vitatott, és hogy a táblázatban említett, szóban forgó szempontok megfogalmazásában található hiba pusztán olyan nyilvánvaló elírásból adódik, amely a megtámadott határozatra nincs hatással.

57      Rá kell mutatni továbbá, hogy a jelen esetben a 2007. május 21‑i határozat nem a felperes és a nyertes ajánlattevő szolgáltatásainak összehasonlításán alapul, hanem azon, hogy a felperes ajánlata nem kapta meg a műszaki értékelési szempontok tekintetében megkövetelt minimális pontszámot.

58      Márpedig az ajánlati felhívás értelmében csak a műszaki értékelési szempontokra adott összpontszám legalább 70%‑át megszerző és az egyes műszaki értékelési szempontok tekintetében előírt pontszám 50%‑ában megállapított alsó határt elérő ajánlatokat tekintették e szempontok vonatkozásában megfelelőnek, és csak az ilyen ajánlatokat vizsgálták a továbbiakban az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából.

59      Ily módon a felperes ajánlatát nem a többi ajánlattal, és különösen nem a nyertes ajánlattevő ajánlatával való összehasonlítást követően utasították el, hanem azért, mert nem érte el az egyik szempont tekintetében megkövetelt alsó határt, valamint a szempontok összessége tekintetében megkövetelt minimális pontszámot.

60      A jelen esetben tehát a Bizottság által közölt információk az adott tárgyban támasztott követelményekre tekintettel elegendők voltak (lásd ebben az értelemben a fenti 47. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2008. november 12‑én hozott ítélet 106–108. pontját).

61      Következésképpen a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy e körülményeket figyelembe véve a nyertes ajánlat jellemzőinek és viszonylagos előnyeinek közlésére vonatkozó, a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 149. cikkében előírt kötelezettséget a jelen esetben teljesítették.

62      Ezen okok miatt meg kell állapítani, hogy a 2007. május 21‑i határozatot illetően az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapot el kell utasítani.

–       A 2007. július 13‑i határozatban és a 2007. július 16‑i levélben szereplő indokolásról (2. rész)

63      Annak megítéléséhez, hogy a költségvetési rendeletben és a végrehajtási rendeletben előírt indokolási kötelezettségnek a jelen esetben eleget tettek‑e, meg kell vizsgálni a 2007. július 13‑i határozatot, valamint a 2007. július 16‑i levelet is, amelyet a felperes 2007. július 13‑i, arra irányuló kifejezett kérésére válaszul küldtek, hogy az ajánlatának elutasításával kapcsolatban további információkhoz jusson.

64      2007. július 13‑i határozatában a Bizottság azt közölte, hogy a felperes ajánlatára azért nem esett a választás, mert nem az mutatta a legjobb minőség‑ár arányt.

65      A felperes 2007. július 13‑i írásbeli kérelmére a Bizottság a 2007. július 16‑i levélben válaszolt, amely a felperes által kért felvilágosításra válaszul többféle információt is tartalmazott. A Bizottság közölte a nyertes ajánlattevő nevét, továbbá azt, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatának minőségére 100 pontból 83,33 pontot kapott, végeredménye pedig 0,5911 volt, míg a felperes az ajánlatának minőségére 100‑ból csak 70,33 pontot kapott, végeredménye pedig 0,5725 volt.

66      A Bizottság ezenkívül a 2007. július 16‑i levélhez csatolta a bírálatról szóló jelentés két kivonatát, amelyek közül az egyik a felperes ajánlatára a négy műszaki értékelési szempont tekintetében adott pontszámok indokolását megfogalmazó észrevételeket tartalmaz, míg a másikban a következő táblázat szerepel:

Szempont	Leírás	European Dynamics	ASCII Sword Technologies	Maximális pontszám
1	Az elvégzendő munka kellő megértése és a feladatok végrehajtásához javasolt módszertan megfelelősége	24,67	25,67	30
2	A PMQP‑tervezet minősége és teljeskörűsége	6,67	7,67	10
3	Az 1. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és a forráselosztás minősége	17	25	30
4	A 2. forgatókönyv szerinti feladatok végrehajtására vonatkozó konkrét megközelítés minősége és teljeskörűsége	22	25	30
ÖSSZESEN		70,33	83,33	100

67      A jelen esetben mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a felperes ajánlatára adott pontszám meghaladta mind az odaítélési szempontok összességére vonatkozóan, mind pedig az egyes odaítélési szempontokra vonatkozóan megkövetelt minimális pontszámot. Végül az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából a Bizottság megvizsgálta azon ajánlattevők pénzügyi ajánlatait, amelyek a megkövetelt alsó ponthatárt elérő ajánlatot nyújtottak be, köztük a felperesét. Így tehát a Bizottság a többi ajánlattal, és különösen a nyertes ajánlattevő ajánlatával való összehasonlítást követően döntött úgy, hogy nem a felperes ajánlatát nyilvánítja nyertesnek.

68      E körülményeket figyelembe véve és – amint arra a Törvényszék a fenti 45. pontban emlékeztetett – a Bizottságnak a tárgyban meglévő széles mérlegelési jogkörét, valamint a döntései kellő mértékű indokolásának ennélfogva még nagyobb szükségességét figyelembe véve kell megvizsgálni azt, hogy a 2007. július 13‑i határozatban és a 2007. július 16‑i levélben szereplő indokolás elegendő‑e.

69      A 2007. július 16‑i levélben megtalálhatók a bírálatról szóló jelentés azon kivonatai, amelyek a felperes ajánlatára a négy műszaki értékelési szempont tekintetében adott pontszámok indokolását megfogalmazó észrevételeket tartalmazzák. A felperes és a nyertes ajánlattevő szolgáltatásainak összehasonlítását illetően e levél csak egy olyan táblázatot tartalmaz, amely feltünteti egyrészt a felperes és a nyertes ajánlattevő szóban forgó odaítélési szempontok tekintetében szerzett pontszámait, másrészt pedig a dokumentáció 3.3. pontjában szereplő képlet – nevezetesen a legjobb minőség‑ár arány meghatározásához a négy műszaki értékelési szempontra adott pontok összessége és az érintett részre vonatkozó árajánlat aránya – alkalmazásával kapott végeredményt. A 2007. július 16‑i levél tehát a nyertes ajánlattevő ajánlatára vonatkozóan még szűkszavú észrevételt sem tartalmaz.

70      E körülmények között meg kell állapítani, hogy a 2007. július 13‑i határozatban és a 2007. július 16‑i levélben szereplő információk elégtelennek tűnnek. Ezek ugyanis nem alkalmasak arra, hogy lehetővé tegyék egyrészt a felperes számára jogainak érvényesítése érdekében a nyertes ajánlat jellemzőinek és előnyeinek megismerését, másrészt a bíróság számára azt, hogy az ajánlatoknak a Bizottság által történő összehasonlításával kapcsolatban gyakorolja felülvizsgálati jogkörét.

71      Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a felperes által tett pénzügyi ajánlat alacsonyabb a nyertes ajánlattevő ajánlatánál. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem közölte konkrétan a nyertes ajánlattevő teljes árra vonatkozó ajánlatát, csupán az ajánlata által elért végeredményt említette, és a szóban forgó árat első alkalommal csupán az ellenkérelemben szereplő táblázatban tüntette fel.

72      Annak ellenére, hogy a nyertes ajánlattevő magasabb árat ajánlott, mint a felperes, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az előbbi ajánlata mutatta a legjobb minőség‑ár arányt, és ezáltal az volt az összességében legelőnyösebb. Úgy tűnik tehát, hogy az ajánlat minőségének a minőségre vonatkozó odaítélési szempontok alapján történő megítélése volt meghatározó. Ezért a jelen ügy körülményei között az ezen odaítélési szempontokra vonatkozó információk annál is inkább szükségesek voltak, mivel a felperes által ajánlott ár alacsonyabb volt, mint amelyet a nyertes ajánlattevő ajánlott (lásd ebben az értelemben a fenti 45. pontban hivatkozott VIP Car Solutions kontra Parlament ügyben hozott ítélet 71. pontját).

73      Meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem tett eleget szabályszerűen az indokolási kötelezettségének, mivel a 2007. július 13‑i határozat és a 2007. július 16‑i levél tartalma a jelen esetben nem felel meg a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 149. cikkében előírt követelményeknek.

74      A fentiekből következően a felperes ajánlatát elutasító és a szerződést a nyertes ajánlattevő részére odaítélő 2007. július 13‑i határozat sérti az indokolási kötelezettséget.

75      A 2007. július 13‑i határozatot tehát meg kell semmisíteni, anélkül hogy határozni kellene a felperes által a 2. részre vonatkozóan előterjesztett többi jogalapról, illetve annak szükségességéről, hogy a Bizottságot felhívják a bírálóbizottsági jelentés bemutatására.

 A nyilvánvaló mérlegelési hibákra alapított jogalapról (1. rész)

76      Mivel a kereset a 2007. július 13‑i határozat vonatkozásában megalapozott, a nyilvánvaló mérlegelési hibákra alapított jogalap vizsgálatát csak a 2007. május 21‑i határozat tekintetében kell elvégezni.

77      Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a szerződés odaítélésekor a közbeszerzési eljárás során. A Törvényszék mindössze az eljárási és az indokolási szabályok betartását, a tényállás tartalmi pontosságát, valamint a nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányát vizsgálhatja (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑145/98. sz., ADT Projekt kontra Bizottság ügyben 2000. február 24‑én hozott ítéletének [EBHT 2000., II‑387. o.] 147. pontját, T‑148/04. sz., TQ3 Travel Solutions Belgium kontra Bizottság ügyben 2005. július 6‑án hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑2627. o.] 47. pontját és T‑437/05. sz., Brink’s Security Luxembourg kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 9‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 193. pontját).

78      A jelen esetben a dokumentációból kitűnik, hogy a szerződést a költségvetési rendelet 97. cikkének (2) bekezdésével összhangban az összességében legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélték oda.

79      Ily módon a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat által meghatározott keretek között azt kell vizsgálni, hogy a Bizottság követett‑e el nyilvánvaló mérlegelési hibákat az ajánlatnak a különböző odaítélési szempontok szerint történő értékelése során.

 „Az elvégzendő munka kellő megértése és a feladatok végrehajtásához javasolt módszertan megfelelősége” címet viselő, 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

80      Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében a felperes ajánlata a maximálisan elérhető 30 pontból 16 pontot kapott. A 2007. május 29‑i levélben a Bizottság ezt a pontszámot azzal indokolja, hogy a szerkesztési szolgáltatások nyújtását illetően a módszertani megközelítés túl általános, és hogy a felperes „A Te Európád” portálnak sem a megvalósítandó tartalmával, sem a célközönségével nem volt teljesen tisztában, amikor a projekt témakörével össze nem egyeztethető „hírirodára” tett javaslatot, és olyan potenciális befektetőkből álló közönségre utalt, akik érdeklődést mutatnak az innovációnak „A Te Európád” portál által előnyben részesített és ösztönzött formája iránt. A Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a „minőségellenőrzéssel” és „minőségbiztosítással” kapcsolatos megközelítés az „XPR‑módszeren” alapult, amely egyáltalán nem felelt meg a dokumentációban az 1. résszel összefüggésben szereplő munkák leírásának. Végül a Bizottság rámutatott arra, hogy az sem vált egyértelművé, hogy a fordítások „tengelynyelvnek” nevezett közvetítő nyelveken keresztül, vagy pedig közvetlenül történnének.

81      Először is a felperes rámutat arra, hogy a bírálatról szóló jelentésben szereplő pozitív észrevételek ellentmondanak annak, hogy ő ezen odaítélési szempont tekintetében a 30 pontból 16 pontot ért el. A felperes megállapítja, hogy az említett jelentésben egyetlen bírálatként az olvasható, hogy az ajánlat azt tartalmazta, hogy az Európai Unióban tizenegy hivatalos nyelv van, miközben itt csak nyilvánvaló elírásról van szó.

82      Ezután a felperes kifejti, hogy szerinte ő az akkori portál minden tartalomtípusát és a szerkesztés valamennyi aspektusát teljes mértékben figyelembe vette, és az elvégzendő feladatok alapos megértéséről tett tanúbizonyságot. Hozzáteszi ehhez, hogy szándékosan tett utalást a portál akkori verziójából hiányzó tartalomtípusokra, így különösen a „flash” tartalomra, azért, hogy ezzel juttassa kifejezésre a modern portálok tartalomtípusai összességének kezelésére, és ezáltal a szerződés teljesítése folyamán új tartalmakhoz történő alkalmazkodásra való általános alkalmasságát.

83      A felperes kifogásolja, hogy a Bizottság a szerkesztéssel kapcsolatos módszertani megközelítést túl általánosnak tartotta, és e tekintetben egy dokumentumra hivatkozik. A felperes azt állítja, hogy a „minőségbiztosítást” és a „minőségellenőrzést” illetően ajánlatát „pozitívnak” és „jól kidolgozottnak” tartották, ezért nem érti, hogy a Bizottságtól miért kapott nagyon alacsony műszaki pontszámot. A felperes vitatja a Bizottság azon megállapítását, amely szerint nem felelt meg az 1. rész dokumentációban szereplő leírása módjának az, hogy ő a hivatkozással ellátott „XPR‑módszert” javasolta. Ezzel kapcsolatban a felperes azt állítja, a szándéka ezzel az volt, hogy átfogó képet adjon az ajánlattevő minőségre vonatkozó „általános filozófiájáról”.

84      A felperes vitatja a Bizottság azon megállapítását, amely szerint a fordításra vonatkozó megközelítése nem egyértelmű abban a kérdésben, hogy a tengelynyelveket használja‑e a fordításra. Úgy véli, ezt a kérdést nem az ajánlat készítésekor, hanem a projekt megvalósítása folyamán, annak időbeli paraméterei függvényében kell eldönteni. Hozzáteszi ehhez, hogy a fordítóknak minden esetben anyanyelve a célnyelv, és hogy ő ajánlatában kijelentette, hogy az ajánlattevő a közvetlen fordítást „részesíti előnyben”. A felperes megállapítja, hogy a tengelynyelvekre tett utalásai tehát egyértelműek.

85      Először is a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a felperes megalapozatlanul állítja azt, hogy az ajánlatára az 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont vonatkozásában a lehetséges 30‑ból adott 16 pont nyilvánvaló mérlegelési hiba következménye volt. Egyrészt a felperes azon állítása, miszerint a Bizottság nyilvánvaló elírás – nevezetesen az Unió tizenegy hivatalos nyelvére történő utalás – miatt szankcionálta, nem felel meg a valóságnak. A 2007. május 21‑i határozatból ugyanis kiderül, hogy a Bizottság csupán jelezte ennek a nyilvánvaló elírásnak a meglétét, de nem fűzött hozzá semmilyen, a felperes számára hátrányos következményt. Másrészt, a felperes állításaival ellentétben, a Bizottság az ajánlatát több ponton is bírálta, így a módszertani megközelítés túlzott általánosságát, a megvalósítandó tartalom és célközönség téves meghatározását, amely a „A Te Európád” projekt témakörével össze nem egyeztethető „hírirodára” vonatkozó javaslatból következik. E tények azt látszanak igazolni, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát azzal, hogy a felperes ajánlatára az 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempontot illetően az elérhető 30 pontból 16 pontot adott.

86      Másodszor a felperes úgy véli, tévesen rótták fel neki az előterjesztett módszertani megközelítése túlzott általánosságát, és azt, hogy sem a portálon megvalósítandó tartalmat, sem a portál célközönségét nem helyesen határozta meg. A felperes ugyanis azt állítja, hogy az akkori portál minden tartalomtípusát és a szerkesztés valamennyi aspektusát teljes mértékben figyelembe vette, továbbá e tekintetben ajánlatának 2–5. pontjára (634–644. o.) és 1–8. pontjára (818–865. o.) hivatkozik.

87      A Törvényszék szerint azonban ennek az érvelésnek nem lehet helyt adni. Először is a felperes – az ajánlat fent hivatkozott pontjaira történő hivatkozásra szorítkozva – nem bizonyítja, hogy nyilvánvalóan hibás a Bizottság mérlegelése az ajánlatában előterjesztett módszertani megközelítés túl általános jellegét illetően. Közelebbről, először is az ajánlat szóban forgó pontjai közül egyes pontok a portál tematikus zónáira utalnak (az ajánlat 634–636. oldala). Másodszor az ajánlat más pontjai (az ajánlat 637–638. oldala) a portál használatának megkönnyítését szolgáló megközelítésre vonatkoznak – amelyet a Bizottság egyébként figyelemreméltónak talált –, illetve az akkori portálról tesznek említést, megismételve csupán a dokumentációban foglaltakat. Harmadszor az ajánlat legutolsó pontjai (az ajánlat 822–855. oldala), amelyekre a felperes hivatkozik, a „Work Package 1.1.” szolgáltatásai teljesítésének módszertani megközelítését ismertetik.

88      A Törvényszék továbbá úgy ítéli meg, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor azt hangsúlyozta, hogy a portál tartalmát nem megfelelően határozták meg annyiban, amennyiben az ajánlat új szolgáltatásokat említett. Meg kell ugyanis állapítani, hogy az a „flash” tartalom, amelyet a felperes ajánlatában említett, nem igazodott a portál céljaihoz. Amint a dokumentációból kitűnik, a portál célja olyan állandó adatbázis rendelkezésre bocsátása, amelynek tartalma évente legfeljebb két alkalommal, kis mértékben módosítható. Következésképpen az a „flash” tartalom, amely a tartalom állandó változtatását teszi lehetővé, nyilvánvalóan szükségtelen, és ráadásul azt a dokumentáció sem írta elő.

89      Úgyszintén jogosan mutatott rá a Bizottság arra, hogy figyelembe véve a felperes ajánlatában szereplő, „A Te Európád” projekt témakörével össze nem egyeztethető „hírirodára” tett utalást, valamint azon utalást, amely „olyan potenciális befektetőkből álló közönségre [vonatkozott], akik érdeklődést mutatnak az innovációnak »A Te Európád« portál által előnyben részesített és ösztönzött formája iránt”, a felperes a szóban forgó portálnak sem a megvalósítandó tartalmával, sem a célközönségével nem volt teljesen tisztában. E tekintetben nem lehet helyt adni a felperes azon érvének, amely szerint ajánlatának pozitív eleme az, hogy a portálhoz új tartalmakat ad hozzá. Amint ugyanis azt a Bizottság jogosan állítja – és a felperes sem cáfolja –, a felperes az ajánlatában nem tette egyértelművé, hogy olyan tartalmat kíván a portál részévé tenni, amely a dokumentációban előírtak között nem szerepel.

90      Végül azon kijelentés, amely szerint „az ajánlat kereteinek megértése összességében helyes”, és azon kijelentés, amely szerint „a módszertani megközelítés […] túl általános”, nem áll ellentmondásban egymással, mivel e két megállapítás pusztán annyit jelent, hogy a felperes általánosságban véve megértette az ajánlati felhívás célját, azonban az általa javasolt megközelítés nem volt kellően pontos, illetve kellően részletes.

91      Harmadszor, ami a „minőségbiztosítást”, a „minőség‑ellenőrzést” és az alkalmazott módszertant illeti, a felperes vitatja a Bizottság azon megállapítását, amely szerint nem felel meg az 1. rész dokumentációban szereplő leírása módjának az, hogy ő a hivatkozással ellátott „XPR‑módszert” – amely egy internetes szolgáltatás fejlesztésének keretén alapuló módszer – javasolta. A felperes e tekintetben ajánlatának több olyan pontjára (3.4.2–3.4.6. pont, 837–842. o., 2–4. pont, 1–33. o. [495–526. o.] és V. pont, V‑1–V‑77. pont [534–610. o.]) is utal, amelyekben meghatározta a szerkesztési munkával kapcsolatban alkalmazott „minőségbiztosítási” és „minőség‑ellenőrzési” módszertant. Hangsúlyozza továbbá, hogy az „XPR‑módszerről” csak ajánlatának bevezető szakasza tesz említést, amely az ajánlattevő minőségre vonatkozó „általános filozófiájának” átfogó képét mutatja be (az ajánlat 836. oldala).

92      Márpedig a Törvényszék előtt a Bizottság jogosan állítja azt, hogy a „minőség‑ellenőrzési” elvek ismertetése túl általános volt, és hogy a felperes által hivatkozott pontok a „WP 1.1., 4. feladat” dokumentációjának „A minőségbiztosítás és a minőségellenőrzés elvégzése a létrehozott, frissített és beérkező tartalmakon a portálon való közzétételük előtt” címet viselő részében foglalt követelményeknek nem feleltek meg kellő mértékben. Meg kell ugyanis állapítani, hogy ha egyszerűen csak elolvassuk a felperes ajánlatának általa hivatkozott oldalait, az alapján kijelenthető, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az ezen oldalakon szereplő információk túl általánosak. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a felperes csak általánosságban hivatkozott ajánlatának fent említett különböző pontjaira, de nem adott elő olyan konkrét érveket, amelyek a Bizottság e kérdésre vonatkozó mérlegelését esetlegesen megkérdőjelező nyilvánvaló hibát tárnának fel.

93      Ezenkívül a felperes azon állítása, miszerint a Bizottság nem értette meg, hogy az „XPR‑módszer” az ajánlattevő „minőség‑ellenőrzésre” vonatkozó „általános filozófiájának” átfogó képét bemutató bevezető szakaszban szerepel, és hogy az nem függ össze közvetlenül az 1. részre vonatkozó munkák szerkesztést érintő aspektusaival, nem változtathat azon a tényen, hogy az ajánlat a „minőség‑ellenőrzés” terén túl általános jellegű. A felperes azt sem bizonyította, hogy a Bizottság e tekintetben megsértette a dokumentációban szereplő, 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempontot. Éppen ellenkezőleg, azt kell megállapítani, hogy a Bizottság jogosan alapozhatott a felperesi ajánlat pontosságának mértékére, amely a szóban forgó ajánlat minőségének megítélése szempontjából alapvető fontosságú információ.

94      Negyedszer a felperes cáfolja, hogy nem tette egyértelművé, hogy a fordítások „tengelynyelvnek” nevezett közvetítő nyelveken keresztül, vagy pedig közvetlenül történnének. A felperes azt állítja, hogy ajánlatának elkészítésekor nem kellett kitérnie a „tengelynyelv” használatának kérdésére, hanem ezt a projekt megvalósítása során kellett volna megvizsgálni. Hangsúlyozza, hogy mindenesetre a fordítóknak anyanyelvük a célnyelv, és hogy az ajánlatban szerepelt a közvetlen fordítások „előnyben [részesítése]”.

95      Ugyanakkor a Törvényszék rámutat arra, hogy a Bizottság a 2007. május 29‑i levélben azt állapította meg, hogy kétértelműség, sőt ellentmondás található a felperes ajánlatában, hiszen annak 873. oldalán az szerepel, hogy a fordítók anyanyelvükön fognak dolgozni, miközben ugyanezen ajánlat 644. oldalán az olvasható, hogy „előnyben részesülnek a közvetlen fordítások, ugyanakkor a közvetett fordítások elkerülhetetlenek lesznek”. A felperes által a Törvényszék előtt kifejtett érvelés a Bizottság e megállapítását egyáltalán nem cáfolja. A felperes ajánlatából ugyanis nem derült ki egyértelműen, mi értendő a felperesnek az anyanyelvükön dolgozó fordítókra történő utalása alatt. A felperes csak a Törvényszék előtt pontosította, hogy ez az utalás úgy értendő, hogy az érintett fordítók anyanyelvükre fognak fordítani, vagy az eredeti szövegből, vagy pedig adott esetben e szöveg „tengelynyelvre” lefordított változatából. Figyelembe véve a felperesi ajánlatban e kérdést illetően használt kifejezések kétértelmű, sőt ellentmondásos jellegét, a Bizottság semmilyen nyilvánvaló mérlegelési hibát nem követett el, amikor rámutatott arra, hogy nem volt egyértelműen meghatározva, „hogy a fordítás során a [tengelynyelveket] fogják‑e használni, vagy pedig közvetlenül történik a fordítás, mivel az ajánlatban nincs kidolgozva erre vonatkozó elképzelés”.

96      A fentiek alapján a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor az ajánlatot az 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében értékelte.

 „A PMQP‑tervezet minősége és teljeskörűsége, és különösen a »minőségbiztosítás« és »minőség‑ellenőrzés« terén javasolt eljárások” címet viselő, 2. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

97      Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a felperes ajánlata a 2. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében az adható 10 pontból 7 pontot kapott. Ezt a pontszámot az indokolta, hogy bár az ajánlatban szereplő PMQP‑tervezet a szerkezetét tekintve teljes volt, az ajánlat nem volt eléggé személyre szabott, és a felperes által a szolgáltatási ajánlatban említett hardverek és szoftverek a szerkesztési munkákra (1. rész) nem voltak megfelelőek.

98      Először is a felperes álláspontja szerint a hardverek és szoftverek PMQP‑ben való feltüntetése megfelel a dokumentációnak. Szerinte e dokumentációban arra hívták fel az ajánlattevőket, hogy olyan PMQP‑t nyújtsanak be, amelyben szerepelnek többek között a „leszállítandó termékek és szolgáltatások, valamint a dokumentáció (legyen szó termékekről, hardverekről, berendezésekről, szoftverekről, jelentésekről vagy biztonsági eszközökről […])”.

99      Ugyanakkor, amint arra a Bizottság is hivatkozott, a dokumentációban a PMQP leírása mindhárom részt illetően közös. Ésszerűen belátható, hogy a dokumentáció ugyan különböző lehetséges leszállítandó árukat, illetve szolgáltatásokat sorol fel, e leszállítandó áruk, illetve szolgáltatások megfelelő jellege mindig az ajánlat tárgyát képező adott résztől függ.

100    A Bizottság tehát a 2007. május 29‑i levélben jogosan jegyezte meg, hogy „a PMQP további kiigazítására [lesz szükség], mivel még mindig a leszállítandó berendezésekről és szoftverekről tesz említést (lásd például a »Handover file« 933. oldalát), amelyek irrelevánsak az 1. rész esetében”.

101    Másodszor a felperes úgy véli, tévesen rótták fel neki azt, hogy a feladatok leírását nem dolgozta ki, hanem csupán kimásolta a feladatokat a dokumentációból. A felperes ugyanis azzal érvel, hogy bevált módszertant és egy, a Bizottsággal folytatott együttműködése keretében alkalmazott modellt alkalmazott a PMQP‑tervezetet illetően, tekintettel arra, hogy a megfelelő szerződések konkrét feltételei az ajánlat összeállításakor nem voltak ismertek.

102    Meg kell azonban állapítani, hogy a dokumentáció 4.3.8.3. pontja a PMQP‑t úgy határozza meg, mint a projekt első leszállítandó termékét, és mint amely minden egyes projekt esetében egyedi. Nem úgy tűnik tehát, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, amikor azt állapította meg, hogy a felperes nem dolgozta ki a feladatok leírását.

103    Ezért meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor a felperes ajánlatát az 1. résszel összefüggésben a 2. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében értékelte.

 „Az 1. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forrásfelhasználás minősége” címet viselő, 3. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

104    Előljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 3. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében a felperes ajánlata a maximálisan adható 30 pontból 21,667 pontot kapott. 2007. május 29‑i levelében a Bizottság kifejtette, hogy az 1. forgatókönyvvel összefüggő feladatok végrehajtására vonatkozó megközelítés kevéssé volt részletes, és hogy ami a Litvániából érkező tartalom „minőség‑ellenőrzését” illeti, az ajánlatban nem szerepelt világosan az, hogy milyen típusú ellenőrzést végeznek majd, és milyen szerkesztési iránymutatások alapján. A 2007. május 29‑i levél ezenkívül arra is kitér, hogy a végső jelentés megküldésére vonatkozóan megállapított 6 hónapos határidő helyes volt, és hogy következésképpen az 52 nap ugyanezen határidővel kapcsolatban történő említése valószínűleg csak elírás.

105    Először is a felperes vitatja, hogy az 1. forgatókönyvvel összefüggő feladatok végrehajtására vonatkozó megközelítés kevéssé volt részletes. Nem tartja indokoltnak azt az észrevételt sem, amely szerint a Litvániából érkező tartalom tekintetében megkövetelt minőség‑ellenőrzéseket illetően nem volt egyértelmű a szerkesztési iránymutatásokra történő hivatkozás, és nem volt feltüntetve a végrehajtandó „minőség‑ellenőrzés” típusa. Úgy véli, ő minden tekintetben megfelelt a dokumentációban foglaltaknak. E tekintetben azt állítja, hogy e dokumentáció értelmében az ajánlattevőknek az „1. forgatókönyvre” vonatkozó elképzelést ismertető általános ajánlatot kellett benyújtaniuk, amelyhez legfeljebb négyoldalas, a különböző tervbe vett feladatokat, az egyes feladatok tekintetében választott megközelítést, valamint az e megközelítés rövid leírását felvázoló dokumentumot kellett csatolniuk. Konkrét utalás szerepelt arra vonatkozóan, hogy a végtermékekre külön figyelmet fognak fordítani. Ebből a felperes arra a következtetésre jut, hogy a dokumentációban nem vártak el „nagyon részletes fejtegetéseket”. Ezenkívül a felperes úgy véli, hogy ajánlatának különböző pontjaiban – többek között az ajánlat 830. és 831. oldalán – ismertette a „minőségirányításra” és az ellenőrzési eljárásokra vonatkozó megközelítését.

106    A felperes által előadottakból ugyanakkor semmilyen, a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hiba nem tűnik ki. A felperes ugyanis az ajánlat egyéb részleteire hivatkozott, különösen annak 830. és 831. oldalára, azt bizonyítandó, hogy ő megfelelt a dokumentációban foglaltaknak. Nem hozott fel azonban a Bizottság mérlegelését megkérdőjelező nyilvánvaló hiba bizonyítására alkalmas egyetlen konkrét elemet sem.

107    Amint azt a Bizottság hangsúlyozza, a felperes ajánlatának az 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében történő értékeléséből kiderül, hogy a szerkesztési munkákkal összefüggő szolgáltatások teljesítésére vonatkozóan javasolt módszertani megközelítést túl általánosnak tartották. E körülmények között a Bizottság okkal vélhette úgy, hogy a szerkesztési munkákkal összefüggő szolgáltatások teljesítésére vonatkozóan javasolt, szóban forgó módszertani megközelítés túl általános jellege tükröződött az 1. forgatókönyvvel kapcsolatos feladatok végrehajtására vonatkozó megközelítésben. A Bizottság tehát nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetése nélkül állapíthatta meg, hogy a 3. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében az 1. forgatókönyv kevéssé volt részletes.

108    Másodszor a felperes azt állítja, hogy az ajánlatában említett azon információ, amely szerint a feltüntetett teljesítési határidő 52 nap, olyan elírás, amelynek nem kellett volna befolyásolnia a minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében adott pontszámot.

109    A 2007. május 21‑i határozatból azonban kitűnik, hogy a Bizottság tudomásul vette, hogy az 52 napos teljesítési határidő említése valószínűleg elírás következménye. Semmi nem enged arra következtetni, hogy a felperes emiatt hátrányban részesült volna. Következésképpen e tárgyban semmilyen nyilvánvaló mérlegelési hiba nem nyert bizonyítást.

110    Mindezen okok miatt el kell utasítani a felperes azon kifogását, amely szerint a Bizottság az ajánlatának a 3. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében történő értékelése során állítólag nyilvánvaló mérlegelési hibákat követett el.

 „A 2. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forrásfelhasználás minősége” címet viselő, 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

111    Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében a felperes ajánlata a maximálisan elérhető 30 pontból 14 pontot kapott. A megtámadott határozatból kitűnik, hogy a felperesnek a „Work Package 1.2.” forgatókönyvével (a továbbiakban: 2. forgatókönyv) kapcsolatos feladatok végrehajtására vonatkozó megközelítését alapszintűnek tartották. A megtámadott határozatban az is szerepel, hogy a dokumentáció meghatározza a „Work Package 1.1.” forgatókönyve (a továbbiakban: 1. forgatókönyv) és a 2. forgatókönyv közötti „kölcsönös kapcsolatot”, de ez az információ az ajánlatban nem tükröződik. A megtámadott határozat hangsúlyozza, hogy a felperes abból a téves előfeltevésből indul ki, hogy valamennyi dokumentum egy adott időpontban érkezik be, amely előfeltevés nincs összhangban az 1. forgatókönyvvel, és nem veszi figyelembe a fordításokhoz szükséges időt.

112    Meg kell jegyezni, hogy a dokumentáció szerint az 1. forgatókönyv a szerkesztési munkát tartalmazza. Az 1. forgatókönyv keretében előírt feladatok elsősorban az európai szintű ügyekre vonatkozó tartalmat érintő különböző ismertetők és linkcsoportok (1. feladat), valamint a tagállamok által megküldött különböző ismertetők és linkcsoportok (2. feladat) összeállítására, naprakésszé tételére és tökéletesítésére irányulnak. Ami a 2. forgatókönyvet illeti, az az 1. forgatókönyvben ismertetett tartalmak fordítására irányuló munkát tartalmazza. A 2. forgatókönyvben konkrétan a következő két feladat szerepel: egyrészt az európai szintű ügyekre vonatkozó tartalmat érintő, másrészt pedig a tagállamok által megküldötteket érintő különböző ismertetők és ismertetett linkek fordítása.

113    Először is a felperes vitatja azt a minősítést, amely szerint a tevékenységek strukturált lebontása (naptár) túl általános volt. Azt állítja, hogy a munkák strukturált lebontása az elvégzendő feladatoknak csak a vázlata volt, és hogy a feladatok részletes bemutatása már az ajánlatának 2. (1047. és 1048.) és 3. pontjában (1049. és 1050.) megtörtént. Arra hivatkozik továbbá, hogy a szóban forgó feladatok teljes körű bemutatása megtalálható az 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont keretében a módszertani megközelítésről szóló dokumentum megfelelő pontjában (az ajánlat, 886–890.).

114    Nem úgy tűnik, hogy az ajánlatnak a 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében történő értékelése során bármiféle nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetésére került volna sor. Amint ugyanis azt a Bizottság kiemeli, a 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében történt az ajánlat értékelése. A mérlegelés tárgyát tehát nem az elvégzendő feladatok tartalma, hanem azok tervezése képezte. A felperes nem közölt olyan információt, amely annak a ténynek a megkérdőjelezését célozta volna, hogy az ajánlatban az elvégzendő feladatok tervezésére vonatkozóan szereplő adatok túl általánosak voltak.

115    Másodszor a felperes hangsúlyozza, hogy ajánlatában nem szerepelt kifejezetten az a feltételezés, hogy minden dokumentumot egy időben küldenek majd meg. Továbbá azzal érvel, hogy a dokumentációban nem volt feltüntetve a dokumentumok benyújtásának határideje.

116    A Törvényszék ugyanakkor úgy véli, hogy tekintettel a dokumentációban foglaltakra (lásd a fenti 112. pontot), a felperes nem kérdőjelezheti meg alappal azt a tényt, hogy az 1. forgatókönyv a létrehozandó és frissítendő tartalmat írja le, a 2. forgatókönyv pedig e tartalom fordításával foglalkozik. A két forgatókönyv közötti kapcsolat nyilvánvaló, és logikusan a 2. forgatókönyvben szereplő követelményeken alapul. Meg kell tehát állapítani, hogy a tartalmak beérkezésére és a fordításukhoz szükséges időre vonatkozó megfontolásokat az 1. és a 2. forgatókönyv közötti kapcsolattal összefüggésben kell megítélni.

117    Meg kell állapítani, hogy a dokumentumok beérkezésének időpontját illetően a felperes ajánlata a két lefordítandó tartalomtípus (vagyis az egyrészt az 1. feladatban, másrészt a 2. feladatban meghatározott tartalomtípus) között semmilyen különbséget nem tesz.

118    E tekintetben a Bizottság – a felperes állításával ellentétben – jogosan hangsúlyozza, hogy a két tartalomtípus közötti különbségtétel nem ismeretlen bírálati szempontból következik, hanem az ténylegesen a dokumentáció 4.4.1.2. pontjában foglalt előírás.

119    Ami a tartalmak lefordításához szükséges időt illeti, meg kell állapítani, hogy – amint azt a Bizottság hangsúlyozza – a felperes által ajánlatának 2.3. pontjában (1040. o.) feltüntetett „T0 + 51 munkanap” teljesítési határidő nem volt összhangban az 1. forgatókönyvvel, amelyben a felperes által fordításra szánt napok száma összesen 55 volt, nevezetesen 30 nap az európai szintű tartalmak („WU 4.1.”) és 25 nap a tagállamokból származó tartalmak („WU 4.2.”) fordítására (1032. o.).

120    Ezért meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát, amikor a felperes ajánlatát a 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében értékelte.

121    A fenti megállapítások összességéből következik, hogy az ajánlatnak a négy odaítélési szempont tekintetében történő értékelése során nem történt nyilvánvaló mérlegelési hiba. Ezért a jelen jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

 Az egyenlő bánásmód elvének és az átláthatósági kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalapról

122    Mivel a kereset a 2007. július 13‑i határozatot érintő részében megalapozott, az egyenlő bánásmód elvének és az átláthatósági követelezettségnek a megsértésére alapított jogalapot csak a 2007. május 21‑i határozat tekintetében kell megvizsgálni.

 A felek érvei

123    A felperes előadja, hogy az egyenlő bánásmód elvét és az átláthatósági kötelezettséget megsértették.

124    Mindenekelőtt a felperes azt állítja, hogy ahhoz, hogy ő a 2007. május 21‑i határozatot megérthesse, meg kellett volna küldeni részére a bírálatról szóló jelentés teljes szövegének másolatát és a nyertes ajánlattevő ajánlatának másolatát. E tekintetben rámutat arra, hogy ő kifejezetten kérte a Bizottságtól, hogy e dokumentumokat küldje meg a részére, de a Bizottság ezt megtagadta. Ezután a felperes előadja, hogy a Bizottság nem megfelelően vizsgálta meg az ajánlatot, mivel azt téves értelmezés alapján utasította el. Ezenkívül a felperes úgy véli, hogy nem volt módja megismerni a Bizottság által alkalmazott bírálati szempontok teljes körét. Végül azt állítja, hogy a Bizottság a dokumentációban meg nem határozott szempontokat használt.

125    A Bizottság vitatja a felperes által előterjesztett érveket, és a jogalap elutasítását kéri.

 A Törvényszék álláspontja

126    Ami az átláthatósági kötelezettség megsértésére és az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapított kifogásokat illeti, azokat el kell utasítani.

127    Mindenekelőtt a felperes megalapozatlanul hivatkozik arra a tényre, hogy a bírálóbizottság jelentését és a nyertes ajánlattevő ajánlatának másolatát nem küldték meg részére. A Bizottságra háruló indokolási kötelezettség ugyanis nem foglalta magában e dokumentumok rendelkezésre bocsátását. A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése kizárólag arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő írásbeli kérelemre, az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli a sikeres ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő nevét (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑250/05. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2007. július 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑0085. o.] 113. pontját; lásd analógia útján a Törvényszék T‑19/95. sz., Adia interim kontra Bizottság ügyben 1996. május 8‑án hozott ítéletének [EBHT 1996., II‑321. o.] 31. pontját).

128    Továbbá a felperes megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy az egyenlő bánásmód elvét és az átláthatósági kötelezettséget állítólagosan megsértették azzal, hogy a Bizottság nem megfelelően vizsgálta meg az ajánlatot, mivel azt téves értelmezés alapján utasította el. Ez az érvelés lényegében azonos azzal, amelyet a felperes a Bizottság állítólagos nyilvánvaló mérlegelési hibáira alapított jogalapja keretében fejtett ki, és e jogalap keretében nem releváns. A felperes egyáltalán nem utal olyan konkrét hátrányos megkülönböztetésre, amelyet vele szemben az eljárás bármely szakaszában alkalmaztak volna. A Bizottság viszont számos objektív okot hozott fel annak igazolására, hogy miért döntött úgy, hogy nem a felperes részére ítéli oda a szerződést.

129    Ezenkívül a felperes azon érve, miszerint nem volt módja megismerni a bírálati szempontok teljes körét, csak általánosságban megfogalmazott, pontatlan érv. Ráadásul a bírálatról szóló jelentésnek a Bizottság 2007. május 29‑i leveléhez csatolt kivonatából kitűnik, hogy a felperes ajánlatát kizárólag a dokumentációban említett, minőségre vonatkozó odaítélési szempontok alapján ítélték meg. Következésképpen ezt az érvet el kell utasítani.

130    Végül ugyanezen okból el kell utasítani a felperes azon érvét, miszerint a Bizottság a dokumentációban meg nem határozott szempontokat használt.

131    Mivel a felperes egyetlen jogalapja sem megalapozott, a jelen keresetet el kell utasítani abban a részében, amely azon, 2007. május 21‑i határozat megsemmisítésére irányul, amely alapján az 1. sz. részre vonatkozóan nem a felperes ajánlata lett a nyertes, és amelyben a szerződést egy másik ajánlattevő részére ítélték oda.

2.     A kártérítés iránti kérelemről

 A felek érvei

132    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék kötelezze a Bizottságot, hogy fizessen a részére a 2007. május 21‑i határozattal okozott kárért 750 000 euró összegű, a 2007. július 13‑i határozattal okozott kárért pedig 400 000 euró összegű kártérítést. A felperes ezt a kérelmét az EK 235. cikkre és az EK 288. cikkre alapítja.

133    A felperes egyrészt azt állítja, hogy a követelt összegek azon nyereségnek felelnek meg, amelyhez a két szerződés elnyerése esetén e szerződése keretében jutott volna. Másrészt azt állítja, hogy a megsemmisítés iránti kérelemben bizonyította, hogy a Bizottság valamely, a magánszemélyeket védő magasabbrendű jogszabályt súlyosan és kellően határozottan megsértett.

134    A Bizottság elsődlegesen azt kéri, hogy a szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti keresetet nyilvánítsák elfogadhatatlannak, másodlagosan pedig azt, hogy mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasítsák el.

 A Törvényszék álláspontja

135    Elöljáróban azt szükséges pontosítani, hogy mit foglal magában a felperes által beadványaiban megjelölt kár. A felperes mindenekelőtt a keretszerződések elvesztését jelöli meg kárként. Ezt követően keresetlevelének 99. pontjában hivatkozik a Törvényszék T‑160/03. sz., AFCon Management Consultants és társai kontra Bizottság ügyben 2005. március 17‑én hozott ítéletének (EBHT 2005., II‑981. o.) 102. pontjában szereplő, a közbeszerzési eljárásban való részvétellel összefüggő költségek miatt elszenvedett kár megtérítésével kapcsolatos megfontolásokra. Ugyanakkor a felperes válaszának 52. pontjában egyértelműen hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvétellel összefüggő költségei címén nem követel semmilyen kártérítést.

136    Következésképpen meg kell állapítani, hogy a felperes által megjelölt egyetlen kár, amellyel kapcsolatban kártérítési igényt fogalmaz meg, a keretszerződések elvesztése.

137    Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Közösségnek az EK 288. cikk második bekezdése értelmében a szervei jogellenes magatartása esetén fennálló szerződésen kívüli felelősségéhez több feltétel együttes teljesülése szükséges, nevezetesen az intézményekkel szemben kifogásolt magatartás jogellenessége, a kár valós jellege, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés fennállása (a Törvényszék T‑175/94. sz., International Procurement Services kontra Bizottság ügyben 1996. július 11‑én hozott ítéletének [EBHT 1996., II‑729. o.] 44. pontja, T‑336/94. sz., Efisol kontra Bizottság ügyben 1996. október 16‑án hozott ítéletének [EBHT 1996., II‑1343. o.] 30. pontja és T‑267/94. sz., Oleifici Italiani kontra Bizottság ügyben 1997. július 11‑én hozott ítéletének [EBHT 1997., II‑1239. o.] 20. pontja). Amennyiben e feltételek egyike nem teljesül, a keresetet – az egyéb feltételek vizsgálata nélkül – teljes egészében el kell utasítani (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑146/91. sz., KYDEP kontra Tanács és Bizottság ügyben 1994. szeptember 15‑én hozott ítéletének [EBHT 1994., I‑4199. o.] 81 pontját).

138    E megfontolások fényében kell megvizsgálni, hogy fennállnak‑e a Bizottság szerződésen kívüli felelősségének feltételei.

139    Először is, ami a 2007. május 21‑i határozat nyomán állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránti kérelmet illeti, a megsemmisítés iránti kérelemre vonatkozó megfontolásokból kitűnik, hogy a felperes nem bizonyította a Bizottság jogellenes magatartását. Ugyanis a Törvényszék a felperes által a 2007. május 21‑i határozat jogellenességének bizonyítására felhozott valamennyi érvet megvizsgálta és elutasította.

140    Márpedig a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következik (lásd a fenti 137. pontot), hogy a Bizottság szerződésen kívüli felelősségének megállapítását lehetővé tevő egyetlen feltétel hiánya is elegendő ahhoz, hogy e felelősség fennállását ne lehessen megállapítani.

141    Ebből következik, hogy a 2007. május 21‑i határozat nyomán állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránti kérelmet mint megalapozatlant el kell utasítani, anélkül hogy szükséges lenne annak elfogadhatóságáról dönteni.

142    Másodszor a Bizottságnak a 2007. július 13‑i határozat elfogadása miatt fennálló szerződésen kívüli felelősségére alapított kártérítés iránti kérelmet kell megvizsgálni.

143    E tekintetben meg kell állapítani, hogy a kártérítés iránti kérelem ugyanazon jogalapokon alapul, mint amelyeket a 2007. július 13‑i határozat megsemmisítése iránti kérelem alátámasztása végett terjesztettek elő. E kérelem vizsgálata során már megállapítást nyert, hogy a 2007. július 13‑i határozatban megsértették az indokolási kötelezettséget, és emiatt azt meg kell semmisíteni.

144    Meg kell azonban állapítani, hogy még ha a Bizottság nem is indokolta kellőképpen a 2007. július 13‑i határozatot, ez még nem jelenti azt, hogy a szerződés nyertes ajánlattevő részére történő odaítélése hibának minősül, sem pedig azt, hogy okozati összefüggés áll fenn e tény és a felperes által felhozott veszteség között (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑4/01. sz., Renco kontra Tanács ügyben 2003. február 25‑én hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑171. o.] 89. pontját). Semmi sem enged ugyanis arra következtetni, hogy ha a 2007. július 13‑i határozat kellő mértékű indokolást tartalmazott volna, akkor a Bizottság a felperes részére ítélte volna oda a szóban forgó szerződést.

145    Ebből következik, hogy a 2007. július 13‑i határozat nyomán állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránti kérelmet – annyiban, amennyiben az ugyanezen határozat indokolásának hiányán alapul – mint megalapozatlant el kell utasítani, anélkül hogy szükséges lenne annak elfogadhatóságáról dönteni.

146    Ugyanez a kérelem annyiban, amennyiben a megsemmisítés iránti kérelem keretében nem vizsgált többi jogalapon alapul, idő előtti, és azt emiatt el kell utasítani (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑478/93. sz., Wafer Zoo kontra Bizottság ügyben 1995. május 18‑án hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑1479. o.] 49. és 50. pontját, valamint T‑300/97. sz., Latino kontra Bizottság ügyben 1999. december 15‑én hozott ítéletének [EBHT–KSZ 1999., I‑A‑259. o. és II‑1263. o.] 95. és 101. pontját). A 2007. július 13‑i határozat indokolásának hiányában ugyanis a Törvényszék nem tudja megvizsgálni, hogy e határozat nyilvánvaló mérlegelési hibának, vagy az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség megsértésének az eredménye‑e, amint azt a felperes előadja. Az e jogalapokra alapított megsemmisítés iránti kérelmet adott esetben majd azon határozat indokolása fényében lehet megvizsgálni, amely a 2007. július 13‑i határozatnak – a Törvényszék általi megsemmisítését követően – a helyébe lép.

147    Ebből következik, hogy a kártérítés iránti kérelmet teljes egészében el kell utasítani.

148    Anélkül hogy dönteni kellene a felperes által a tárgyalás alkalmával benyújtott pénzügyi beszámolóról szóló könyvvizsgálói jelentéssel szemben a Bizottság részéről felhozott megengedhetetlenségi kifogás tárgyában, valamint ezen irat, továbbá a Bizottság által a felperesnek címzett elektronikus üzenet és a felperes által szintén a tárgyalás alkalmával benyújtott, másik ajánlati felhívást tartalmazó irat relevanciája tárgyában, meg kell állapítani, hogy a fentiek alapján ezek az iratok a jogvita megoldása szempontjából semmilyen jelentőséggel nem bírnak. Ezért a Törvényszék az említett iratokat nem vette figyelembe a jelen ítélet meghozatala céljából (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑13/96. sz., TEAM kontra Bizottság ügyben 1998. október 19‑én hozott ítéletének [EBHT 1998., II‑4073. o.] 79. pontját).

 A költségekről

149    A Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikkének 3. §‑a alapján részleges pernyertesség esetén a Törvényszék elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy azt, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.

150    Mivel a kereset részleges pernyertességet eredményezett, az adott ügy körülményeinek helyes mérlegelése annak megállapítása felé mutat, hogy a felperes viselje a saját költségeinek 50%‑át és a Bizottság költségeinek 50%‑át, valamint hogy a Bizottság viselje a saját költségeinek 50%‑át és a felperes költségeinek 50%‑át.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék a Bizottság 2007. július 13‑i határozatát, amellyel „A Te Európád” portál üzemeltetésére és karbantartására irányuló ENTR/05/78. sz. közbeszerzési eljárás 2. része (Az infrastruktúra üzemeltetése) keretében az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által benyújtott ajánlatot elutasította, és e szerződést más ajánlattevőnek ítélte oda, megsemmisíti.

2)      A Törvényszék a megsemmisítés iránti keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)      A Törvényszék a kártérítési kérelmet elutasítja.

4)      Az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis viseli a saját költségeinek 50%‑át és az Európai Bizottság költségeinek 50%‑át, valamint az Európai Bizottság viseli a saját költségeinek 50%‑át és az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis költségeinek 50%‑át.

Vilaras Prek Ciucă

Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. szeptember 9‑i nyilvános ülésen.

Aláírások

Tartalomjegyzék

Jogi háttér

1.  A költségvetési rendelet és a végrehajtási rendelet

2.  A hirdetmény és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció

A jogvita előzményei

1.  Az 1. rész tekintetében

2.  A 2. rész tekintetében

Az eljárás és a felek kérelmei

A jogkérdésről

1.  A megsemmisítés iránti kérelemről

Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

–  A 2007. május 21‑i határozatban és a 2007. május 29‑i levélben szereplő indokolásról (1. rész)

–  A 2007. július 13‑i határozatban és a 2007. július 16‑i levélben szereplő indokolásról (2. rész)

A nyilvánvaló mérlegelési hibákra alapított jogalapról (1. rész)

„Az elvégzendő munka kellő megértése és a feladatok végrehajtásához javasolt módszertan megfelelősége” címet viselő, 1. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

„A PMQP‑tervezet minősége és teljeskörűsége, és különösen a »minőségbiztosítás« és »minőség‑ellenőrzés« terén javasolt eljárások” címet viselő, 2. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

„Az 1. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forrásfelhasználás minősége” címet viselő, 3. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

„A 2. forgatókönyvben szereplő valamennyi feladat végrehajtása végett javasolt projekttervezés és forrásfelhasználás minősége” címet viselő, 4. sz. minőségre vonatkozó odaítélési szempont tekintetében

Az egyenlő bánásmód elvének és az átláthatósági kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalapról

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

2.  A kártérítés iránti kérelemről

A felek érvei

A Törvényszék álláspontja

A költségekről

1* Az eljárás nyelve: angol.