Az Administrativen sad Varna (Bulgária) által 2023. október 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „SEM Remont” EOOD kontra Direktor na direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Varna pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

(C-624/23. sz. ügy, SEM Remont)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Varna

Az alapeljárás felei

Felperes: „SEM Remont” EOOD

Alperes: Direktor na direktsia „Obzhalvane i danachno-osiguritelna praktika” Varna pri Tsentralno upravlenie na Natsionalnata agentsia za prihodite

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv¹ 63. cikke, 167. cikke, 168. cikkének a) pontja, 178. cikkének a) pontja, 218. cikke, 219. cikke, 220. cikke, 226. cikke és 228. cikke alapján megengedhető-e az adóhatóságnak a nemzeti rendelkezések és különösen a Zakon za danak varhu dobavenata stoynost (a hozzáadottérték-adóról szóló törvény, a továbbiakban: ZDDS) 125. cikkével összefüggésben értelmezett 102. cikkének (4) bekezdésével, 114. cikkével, 116. cikkével és 117. cikkével összefüggésben értelmezett 25. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 71. cikke (1) bekezdésének és 126. cikkének alkalmazásával kapcsolatos olyan gyakorlata, amely alapján a hozzáadottérték-adó (héa) hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybevevőjétől mind a szolgáltatás nyújtásának időszaka, mind a szolgáltatásnyújtás adóbevallásban történő bejelentésének időszaka tekintetében megtagadták az adólevonási jogot azzal az indokkal, hogy a szolgáltatás nyújtója által részére kiállított számla nem tüntetett fel héát, és később (a szolgáltatás nyújtójánál végzett adóellenőrzés során) olyan dokumentum készült, amely nem felel meg a számla tartalmával szemben támasztott követelményeknek (olyan jegyzőkönyv készült, amelyben annak készítőjét egyszerre tüntették fel a jegyzőkönyv szerinti szolgáltatásnyújtóként és szolgáltatás-igénybevevőként), és amelyben feltüntették a szolgáltatás igénybevevője részére kiállított számlát, és az azon feltüntetett adóalap után kiszámították a héát, amelynek megfizetésére sor került, és a szolgáltatás igénybevevője csak ezt követően jelentette be az adólevonási jogot („adójóváírás igénybevételéhez való jog” a ZDDS alapján) a jegyzőkönyv alapján, és az ilyen gyakorlat gyakorlatilag lehetetlenné teszi-e vagy túlzottan megnehezíti-e az adóalany számára az adólevonási jog gyakorlását?

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: Mikor kell gyakorolni az adólevonási jogot: a héát nem feltüntető számla kiállításának időpontjában vagy a jegyzőkönyv szolgáltatásnyújtó általi kiállításának időpontjában?

A héairányelv 178. cikkének a) pontjával és 176. cikkével összefüggésben értelmezett 203. cikke és az adósemlegesség elve alapján megengedhető-e a ZDDS 102. cikkének (4) bekezdéséhez hasonló olyan szabályozás és a nemzeti adóhatóság olyan gyakorlata, amely szerint a héa hatálya alá tartozó szolgáltatás olyan nyújtója, aki nem nyújtott be a ZDDS szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a törvényben előírt, azon időponttól számított határidőn belül, amelyben a ZDDS szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség alá került, csupán a nyilvántartásba vételi kötelezettség keletkezése és az adóhatóságnál történő nyilvántartásba vétel közötti időszakban általa nyújtott szolgáltatásokat terhelő héát köteles megfizetni, és nincs lehetőség arra, hogy az a szolgáltatásnyújtó, akinek tekintetében megállapítást nyert a héakötelezettség a ZDDS 102. cikkének (4) bekezdése alapján, helyesbítő számlákat (vagy más dokumentumot) állítson ki a szolgáltatás igénybevevői részére, hogy ez utóbbiak gyakorolhassák az adólevonási jogot?

____________

¹ HL 2006. L 347., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 335., 60. o.; HL 2015. L 323., 31. o.