Language of document :

Az Ustavno sodišče Republike Slovenije (Szlovénia) által 2021. január 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Banka Slovenije kontra Državni zbor Republike Slovenije

(C-45/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: szlovén

A kérdést előterjesztő bíróság

Ustavno sodišče Republike Slovenije

Az alapeljárás felei

Kérelmező: Banka Slovenije

Az eljárásban részt vevő másik fél: Državni zbor Republike Slovenije

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

a)    Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkét és a (4.) jegyzőkönyv 21. cikkét, hogy azok megtiltják, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerében tag nemzeti központi bank saját forrásaival vállaljon kártérítési felelősséget a megszüntetett pénzügyi eszközök korábbi tulajdonosaival szemben, amely eszközök megszüntetéséről e bank a törvény által ráruházott arra vonatkozó hatáskörében eljárva határozott, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető veszélyek megelőzése érdekében közérdekből rendkívüli intézkedéseket fogadjon el, abban az esetben, ha a jövőbeni bírósági eljárásokban megállapításra kerül, hogy a pénzügyi eszközök ilyen megszüntetése során nem tartották tiszteletben azt az elvet, amely szerint a rendkívüli intézkedés miatt a pénzügyi eszközök egyetlen tulajdonosa sem kerülhet rosszabb helyzetbe annál, mint amelyben akkor lenne, ha ezen intézkedést nem fogadták volna el, amennyiben ebben az összefüggésben a nemzeti központi bank felelős: 1) azokért a károkért, amelyek a központi bank határozatának meghozatalakor felmerülő azon tények és körülmények alapján előre láthatók voltak, amelyekről a központi bank tudomással bírt vagy tudomással kellett volna bírnia, 2) azokért a károkért, amelyek azon személyek magatartásának következményei, akik a központi bank e hatáskörének gyakorlása során a központi bank nevében jártak el, és akik azonban ebben az összefüggésben, figyelembe véve azokat a tényeket és körülményeket, amelyekről tudomással bírtak, vagy amelyekről tudomással kellett volna bírniuk a kapott hatásköröknek megfelelően, nem egy szakértő és körültekintő személy gondosságával jártak el?

b)    Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkét és a (4.) jegyzőkönyv 21. cikkét, hogy azok megtiltják, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerében tag nemzeti központi bank saját forrásaiból bizonyos pénzbeli ellentételezést fizessen a megszüntetett pénzügyi eszközök korábbi tulajdonosainak egy része számára (a vagyoni helyzet szempontja alapján) az eszközök azon megszüntetései miatt, amelyekről e bank a törvény által ráruházott azon hatáskörében eljárva határozott, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető veszélyek megelőzése érdekében közérdekből rendkívüli intézkedéseket fogadjon el, amennyiben ebben az összefüggésben az ellentételezésre való jogosultság igazolásához elegendő az, hogy a pénzügyi eszközt megszüntették, függetlenül attól, hogy megsértették-e azt az elvet, amely szerint a rendkívüli intézkedés miatt a pénzügyi eszközök egyetlen tulajdonosa sem kerülhet rosszabb helyzetbe annál, mint amelyben akkor lenne, ha ezen intézkedést nem fogadták volna el?

c)    Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkét, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló (4.) jegyzőkönyv 7. cikkét, hogy azokkal ellentétes, ha a nemzeti központi bankot a törvény által ráruházott hatáskörei gyakorlásának következtében felmerülő olyan mértékű károk megtérítésének megfizetésére kötelezik, amely azzal a veszéllyel járhat, hogy e bank nem tudja hatékonyan ellátni feladatait? E tekintetben annak megállapításához, hogy megsértették a nemzeti központi bank pénzügyi függetlenségének elvét, relevánsak-e a fent említett felelősség fennállásának törvényi feltételei?

d)    Úgy kell-e értelmezni a 2013/36/EU irányelv1 53–62. cikkét, illetve a 2006/48/EK irányelv2 44–52. cikkét, amelyek a bankok prudenciális felügyelete keretében megszerzett vagy keletkezett bizalmas információk bizalmas kezelésének védelmére vonatkoznak, hogy e két irányelv azon információk bizalmas kezelését is védelemben részesíti, amelyeket a bankoknak a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából történő megmentésére irányuló intézkedések végrehajtása keretében szereztek meg, vagy amelyek ennek során keletkeztek, amennyiben a bankok fizetőképességét és likviditását érintő kockázatok a rendes prudenciális felügyeleti intézkedésekkel nem szüntethetők meg, de ezeket az intézkedéseket a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, 2001. április 4-i 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi [irányelv]3 értelmében vett reorganizációs intézkedésnek tekintették?

e)    A d) pontban említett kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2013/36/EU irányelv 53–62. cikkét, illetve a 2006/48/EK irányelv 44–52. cikkét a prudenciális felügyelet keretében megszerzett vagy keletkezett bizalmas információk védelmét illetően, hogy az általuk nyújtott védelem szempontjából a később elfogadott 2013/36/EU irányelv bír jelentőséggel, még akkor is, ha a 2006/48/EK irányelv alkalmazásának időszakában megszerzett vagy keletkezett bizalmas információkról van szó, amennyiben ezen információkat a 2013/36/EU irányelv alkalmazásának időszakában tették hozzáférhetővé?

f)    A d) pontban említett kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2013/36/EU irányelv 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdését (és az előző kérdésre adott válasz függvényében a 2006/48/EK irányelv 44. cikke (1) bekezdésének első albekezdését), hogy a nemzeti központi bank mint felügyeleti szerv rendelkezésére álló és a keletkezésüket követően egy meghatározott időpontban nyilvánossá váló információk, vagyis azok az információk, amelyek szakmai titoknak minősülhetnének, de öt vagy annál több évre nyúlnak vissza, és amelyek ezért főszabályként úgy tekinthetők, hogy az idő múlása miatt múltbeli információkat képeznek, és ezáltal elvesztették bizalmas jellegüket, már nem minősülnek olyan bizalmas információknak, amelyekre a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik? Az öt vagy több éves múltra visszanyúló információk esetében a bizalmas jelleget jelentő státusz fenntartása attól függ, hogy a bizalmas jelleget igazolhatják-e a felügyelet hatálya alá tartozó bankok vagy más vállalkozások kereskedelmi helyzetén kívüli egyéb okok?

g)    A d) pontban említett kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2013/36/EU irányelv 53. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését (és az e) pontban említett kérdésre adott válasz függvényében a 2006/48/EK irányelv 44. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését), hogy az engedélyezi, hogy a hitelintézet megmentését megkísérlő harmadik feleken kívüli személyekre vonatkozó azon bizalmas iratokat, amelyek jogilag relevánsak a prudenciális felügyeletet ellátó illetékes szervvel szemben indított polgári kártérítési eljárás keretében hozott bírósági határozat szempontjából, még a bírósági eljárás megindítását megelőzően automatikusan hozzáférhetővé tegyék a bírósági eljárásban esetlegesen részt vevő valamennyi fél és azok képviselői számára, anélkül, hogy külön eljárásokat indítanának az egyes iratok minden egyes jogosult személy számára történő hozzáférhetővé tételének jogszerűségéről való döntéshozatal érdekében, és anélkül, hogy minden egyes esetben összemérték volna a szóban forgó érdekeket, és ez még az olyan hitelintézetekre vonatkozó információk esetében is fennáll, amelyek nemcsak hogy nem állnak fizetésképtelenségi vagy kényszerfelszámolási eljárás hatálya alatt, de még az állam támogatásában is részesültek azon eljárásban, amelyben a hitelintézetek részvényeseinek és elsőbbségi joggal nem rendelkező hitelezőinek pénzügyi eszközeit megszüntették?

h)    A d) pontban említett kérdésre adott igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a 2013/36/EU irányelv 53. cikke (1) bekezdésének második albekezdését (és az e) pontban említett kérdésre adott válasz függvényében a 2006/48/EK irányelv 44. cikke (1) bekezdésének második albekezdését), hogy az lehetővé teszi valamennyi olyan bizalmas irat vagy azok összefoglalóinak interneten hozzáférhető módon történő közzétételét, amelyek nem a hitelintézet megmentését megkísérlő harmadik felekre vonatkoznak, és jogilag relevánsak a prudenciális felügyeletet ellátó illetékes szervvel szemben indított polgári kártérítési eljárás keretében hozott bírósági határozat szempontjából, amennyiben olyan hitelintézetekre vonatkozó információkról van szó, amelyek nemcsak, hogy nem állnak fizetésképtelenségi vagy kényszerfelszámolási eljárás hatálya alatt, de még az állam támogatásában is részesültek azon eljárásban, amelyben a hitelintézetek részvényeseinek és elsőbbségi joggal nem rendelkező hitelezőinek pénzügyi eszközeit megszüntették, miközben azonban az interneten történő szóban forgó közzététel keretében minden bizalmas információt ki kell takarni?

____________

1 A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 176., 338. o.).

2 A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2006. L 177., 1. o.)

3 HL 2001. L 125., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 15. o.